Hogyan mond le az államfő?
A köztársasági elnök jogállásáról szóló, tavaly elfogadott törvény szerint az államfő az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le a megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez a parlament úgynevezett elfogadó nyilatkozata szükséges. A törvény szerint az Országgyűlés a lemondás utáni tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg (a jelenlegi házszabály szerint ezt bármely frakció vagy tíz képviselő kérheti).
Ha a köztársasági elnök ez után is írásban nyilatkozik arról, hogy távozna, a parlamentnek tudomásul kell vennie a lemondást. A törvény arról is rendelkezik, hogy az államfő megbízatása a lemondó nyilatkozatban megjelölt napon szűnik meg. Ha a távozó elnök nem jelöli meg a pontos dátumot, akkor a parlamenti döntés napján szűnik meg a megbizatás.
Ki lesz az új államfő?
Az alaptörvény rendelkezik arról, hogy a képviselőknek harminc napon belül kell megválasztaniuk az új elnököt. Amíg nincs új elnök, a parlament elnöke, vagyis Kövér László láthatja el az államfői feladatokat. A jelenlegi házszabály annyit ír, hogy az államfő akadályoztatása esetén a házelnök látja el a köztársasági elnöki teendőket, a kormánypárti képviselők által néhány nappal ezelőtt benyújtott, de még el nem fogadott házszabály-módosítás ezt úgy pontosítja, hogy államfői lemondás esetén is a házelnök veszi át a hatásköröket. A házszabály szerint a parlamentnek ki kell jelölnie, hogy erre az időre melyik alelnök látja el a házelnök feladait.
Schmitt Pál a parlamentben
Az Országgyűlés az új köztársasági elnököt titkos szavazással választja meg, a jelöléshez pedig a képviselők egyötödének, vagyis 78 képviselőnek az írásbeli ajánlása szükséges. Jelenleg csak a Fidesznek van ennyi képviselője a parlamentben, vagyis ellenzéki összefogás nélkül csak a nagyobbik kormánypárt jelöltje kerülhetne a listára (korábban ötven aláírás kellett, ezért tudott 2010-ben az MSZP egyedül is jelöltet állítani Balogh András személyében).
Változás a korábbi szabályokhoz képest, hogy az eddigi három helyett legfeljebb két fordulóban szavazhatnak majd a képviselők a jelöltekről. Az első fordulóban az a jelölt lehet államfő, aki megkapja a képviselők kétharmadának a támogatását, a kormánypártoknak ehhez megvan az elegendő számú képviselője. Ha az első szavazás eredménytelen, az alaptörvény szerint a második fordulóban az nyer, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapja - függetlenül attól, hányan voksolnak.
Az új államfő az eredmény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba, de előtte még esküt kell tennie az Országgyűlés előtt.
Mit csinál az államfő?
A köztársasági elnök az alaptörvény szerint "kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett". Az alaptörvény emellett konkrét hatáskörökről és feladatokról is rendelkezik: például az elnök a magyar honvédség főparancsnoka, ő tűzi ki az országgyűlési, illetve az önkormányzati választások időpontját, ő hívja össze a parlament alakuló ülését, és ő írja alá a parlament által elfogadott törvényeket. Emellett törvényeket és országos népszavazást is kezdeményezhet.
Az államfő a magyar honvédség főparancsnoka is
Az államfő feladatai közé tartozik, hogy a legfontosabb tisztségek betöltőinek személyére ő tesz javaslatot. A köztársasági elnök javaslatára választja meg a parlament a miniszterelnököt, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, illetve az alapvető jogok biztosát is. Az államfő nevezi ki a minisztereket, a bírókat, a Magyar Nemzeti Bank és a Költségvetési Tanács elnökét, illetve a tábornokokat és az egyetemek rektorait.
A köztársasági elnököt a parlament öt évre választja, és csak az a magyar állampolgár lehet államfő, aki elmúlt 35 éves.