Hízelegve húzta ki a rektorok zsebéből a pénzt Orbán

Hosszasan sorolta az önfinanszírozó felsőoktatás előnyeit Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Rektori Konferencia debreceni ülésén. A kormányfő hízelegve próbálta eladni a kormány terveit a rektoroknak, de elismerte, hogy az állam nem vonulhat ki mindenhonnan. A kormány tervei miatt eddig elégedetlenkedő rektorok megértéssel fogadták a miniszterelnök mondandóját.

Várakozó hangulatban fogadták Orbán Viktor miniszterelnököt a rektori konferencia résztvevői csütörtökön Debrecenben. A kormányfő ritka gesztust tett azzal, hogy személyesen látogatott el a testület debreceni plenáris ülésére. "23 éve vagyok benne az egyetemi adminisztrációban, és ez az első alkalom, hogy itt van egy miniszterelnök" - mondta az egyik rektor az [origo]-nak Orbán Viktor beszéde, illetve a többi előadás után. Orbán maga is azzal vezette fel beszédét, hogy elmondta, megkérdezte a Debreceni Egyetem rektorát, Fábián Istvánt, milyen gyakran jelenik itt meg miniszterelnök: "És hát azt mondta, elég ritkán."

Orbán nem véletlenül tett ekkora gesztust, a magyar felsőoktatás kormány által tervezett átalakítása, pontosabban az önfinanszírozás bevezetése ellenállást váltott ki a rektorokból. Ők azzal érveltek a kormány terveivel szemben, hogy nem lehet teljes mértékben a diákokra bízni a felsőoktatás finanszírozását, mivel vannak olyan szakok, ahol állami ösztöndíjas hely híján a diákok maguktól nem fizetnék ki a képzést. (Erről bővebben korábbi cikkünkben olvashat.)

Úgy tűnt, a rektorok érvei meggyőzték a kormányfőt. Ugyan hosszasan hízelgett nekik - például beszéde elején biztosította őket arról, hogy "boldogan hallgatná őket," mit gondolnak az Európai Unió és Magyarország jövőjéről, illetve felidézte, hogy egyszer vizsgázott Mezey Barnánál (a rektori konferencia elnöke) "és akkor sem kaptam ötöst" -, és kategorikusan kijelentette, hogy a felsőoktatás működését önfenntartó képzés keretén belül lehetséges biztosítani, de végül elismerte, hogy "ahol nincs más megoldás", ott közpénzből kell finanszírozni az oktatást.

Izgett-mozgott

Ennek fontosságára többen is figyelmeztették Orbánt, aki a többiek beszéde alatt láthatóan nehezen tudott nyugton maradni. Gyakran piszkálta nyakkendőjét, vakarta fejét, fészkelődött, vagy kedélyesen, időnként nevetgélve társalgott valamiről a pulpituson mellette ülő Mezey Barnával vagy Fábián Istvánnal.

A kormányfő előtt közvetlenül Helena Nazaré, az Európai Egyetemi Szövetség (EUA) elnöke egy friss kutatásra hivatkozva beszélt az Európai Unió felsőoktatásának helyzetéről. Előadásából kiderült, hogy a válság miatt Európa-szerte növekvő tendenciát mutatnak a tandíjak, csökkennek az egyetemi fizetések, és csökken az állami támogatás mértéke, de az európai intézmények 75 százaléka állami támogatással működik. Nazaré előadása végén külön meg is említette, hogy Európában a régtől fogva hagyományos állami támogatást nem tudják más források kiváltani.

Mezey Barna pedig egy frissen elfogadott európai parlamenti állásfoglalást idézett záróbeszédében, amely kimondta, hogy az uniós tagországok kormányainak felelőssége a felsőoktatás megfelelő minőségű üzemeltetése. Az ELTE rektora arról is beszélt, hogy lehetséges egyes intézmények esetében az önfenntartó finanszírozás, léteznek megoldások a költségvetési terhek mérséklésére, de Európában nem létezik olyan felsőoktatás, ahonnan kivonult az állam.

"Az igazi fair play"

Orbán azért hosszan sorolta azokat az érveket, amelyek szerinte alátámasztják a felsőoktatás önfinanszírozóvá alakításának szükségességét. A kormány ezt úgy képzeli, hogy a diákok saját maguk finanszírozzák képzésüket, ezekből a befizetésekből tartják fenn magukat az intézmények. Orbán szerint ez azért lesz jó, mert így a fiatalok olyan képzést választanak, amely a későbbiekben lehetőséget nyújt nekik tanulmányaik finanszírozására, emellett javul az egyetemek versenyképessége is.

A miniszterelnök szerint az eddigi kormányok eredménytelenül próbálkoztak az átalakítással, és az átgondolatlan reformok miatt "leértékelődött a felsőoktatás presztízse." "Tömegképzés lett minőségi helyett", és a megszerzett diploma nem versenyképes.

"Az önfinanszírozó felsőoktatás képlete az igazi fair play" - mondta Orbán, aki szerint ebben nem a szülők anyagi segítségére lesz majd szükség, hanem "vállalkozói kedvre és teljesítményre". A felsőoktatáshoz való hozzáférést, a társadalmi mobilitás lehetőségét pedig a kedvezményes diákhitel biztosítja.

A kormány lesz az egyetemek finanszírozásában komoly szerepet szán a külföldi diákoknak, Orbán azt mondta, a felsőoktatás volt az első, ahol megvalósult a keleti nyitás. Az elsőként felszólaló Balogh Zoltán emberi erőforrás miniszter arról beszélt, hogy a következő 10 évben a jelenlegi 20 ezer főről 60 ezerre emelik, megháromszorozzák a Magyarországon tanuló külföldi diákok számát.

Komoly perspektívák

Balogh maga is érvelt az önfinanszírozás mellett, és kidomborította a kedvezményes diákhitel szerepét, de sokkal érdekesebb volt, ahogy az [origo] információi szerint a pedagógusok jövőre ígért béremelésének elmaradása miatt lemondását is felvető Hoffman Rózsa oktatási államtitkárnak hízelgett. "Erős tanítói rendre van szükség" idézte Balogh Eötvös József kultuszminisztert, majd az őt a poszton követő Trefort Ágostont említette, aki 16 éven keresztül irányította a magyar oktatáspolitikát a 19. század végén, sőt két évre még gazdasági miniszternek is kinevezték. Ilyen értelemben "Hoffman Rózsa előtt is komoly perspektívák állnak" - mondta. Az oktatási államtitkár maga is jelen volt a teremben, a hallgatóság körében kapott helyet.

Az [origo] által az előadások után megkérdezett rektorok megértően fogadták Orbán szavait, mindegyikük egyetértett a miniszterelnök által vázolt problémákkal, és örültek, hogy Orbán és Balogh is jelezte, nem fog mindenhonnan kivonulni az állam. Jelezték azonban, hogy amíg nem ismertek a részletek, addig nem tudják értékelni a kormány terveit. A részletekről többen úgy vélték, hogy a konferencia másnapi ülésein szóba kerülnek, de volt, aki csak legyintett: "március óta a részleteket várom".