Jól jött a klassz iroda a zsíros állami pályázaton

Louis XVIII (1755-1824), roi de France, par François-Pascal-Simon Gerard (1770-1837). Musée de Versailles.

Az Origo által végzett elemzés szerint főleg a szubjektív szempontok alapján adott pontok segítették azokat a cégeket, amelyek most először kerültek fel a szinte biztos üzletet jelentő felszámolói névjegyzékbe. A pályázaton elbukó cégek ezt kifogásolják, és már bírósághoz is fordultak.

Felhasználóbarát a honlapja? Jól fel van szerelve az irodája? Profin kezeli az ügyfelek panaszait? Akkor akár felszámolócéget is csinálhat.

Többek között ezek a fenti szempontok szerepeltek ugyanis annak a felszámolási pályázatnak az elbírálásában, amelynek eredményét csütörtökön hirdette ki a kormány. Ezzel a pályázattal alaposan átrendezték a felszámolási piacot, a 130 győztes között 68 olyan cég található, amelyik nem volt rajta a korábbi névjegyzéken. Szerdai cikkünkből kiderült, hogy az új szereplők között több olyan cég is található, amely tulajdonosainak állami kötődései vannak, illetve korábban sikerrel szerepelt a trafikpályázaton is.

A névjegyzék jelentősége az, hogy csak az végezhet Magyarországon felszámolást, aki szerepel rajta. Így, aki bejutott a listára, annak olyan vállalkozása van, amelynek csak korlátozott versennyel kell szembenéznie egy évi többmilliárdosra becsült piacon.

A pályázaton közel fele-fele arányban objektív és szubjektív szempontok – mint például a honlap vagy az irodai felszereltség – döntöttek. Maximum 90 pontot lehetett kapni a szubjektív, 80-at pedig objektív értékelés alapján. A birtokunkban lévő értékelési lista azt mutatja, hogy a szubjektív szempontoknak döntő szerepük volt a nyertesek kiválasztásában.

A nyertesek között több mint 40 olyan cég is akadt, amelyik megkapta a maximálisan adható 80 objektív pontot. Ezek mind olyan cégek voltak, amelyek már korábban is rajta voltak a felszámolói listán. Az új szereplők között viszont egyetlen cég sem érte el ezt a szintet. Ők inkább a szubjektív kategóriában taroltak.

Az Origo által elvégzett adatelemzés ugyanis azt mutatta, hogy az új cégeknél jóval kisebb a különbség az objektív és a szubjektív kategóriák között, mint a régieknél. A különbség átlaga mindössze 4 pont volt náluk. A régi felszámolóknál jóval nagyobb: 9.

Az Ariadné Válságkezelő Tanácsadó és Vagyonkezelő Kft. például új szereplőnek számít, korábban még soha nem foglalkozott felszámolással. A pályázatára az objektív kategóriában 77 pontot kapott, a szubjektívre 73-at. A különbség tehát 4 volt. Az Ázsió Könyvszakértői Kft. viszont már korábban is felszámolással foglalkozott, és a mostani pályázaton az objektív kategóriában 80 pontot szerzett. A szubjektívben azonban jóval kevesebbet, 71-et. A különbség itt pont az átlagos 9, de voltak jóval nagyobb kilengések is.

Hasonló, mint a trafik

A pályázat előtti felszámolókat tömörítő Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete (FOE) már a tavaly áprilisi közleményében arra figyelmeztetett, hogy szerintük a bírálat során túlzottan nagy hangsúlyt kaphatnak a szubjektív elemek. Somogyi Ferenc, az FOE elnöke az Origónak azt mondta, a szervezeten belül májusban fel is merült, hogy a pályázati kiírás miatt az EU-hoz fordulnak. Ezt végül elvetették. Somogyi szerint azért, mert az FOE 106 tagja akkor egyébként abban bízott, hogy a győztesek között lesznek.

A szubjektív szempontok korábban más állami pályázatoknál is vitákat váltottak ki. A trafik-, illetve a földpályázatok elbírálását ugyancsak azért támadták az ellenzéki pártok, mert szerintük túl magas volt a szubjektív pontszámok aránya.

Milyen az iroda, a honlap?

Az Orbán-kormány először 2012 nyarán írta ki a felszámolói pályázatot, akkor csak 25 százalék volt a szubjektív pontok aránya. Azt a pályázatot azonban még az eredményhirdetés előtt visszavonták arra hivatkozva, hogy az objektív szempontok túlsúlya miatt hasonló pályázatok érkeztek. Ekkor döntött úgy a kormány, hogy emeli a szubjektív szempontok arányát, egy tavalyi kormányrendelet tételesen felsorolja, milyen szempontokat kell figyelembe venni a bírálat során.

Az objektív értékelésben a rendelet szerint 15 szempont jöhet szóba, ezekért rendszerint 1 vagy 8 pont járt. Ilyen például:

• az átlátható tulajdonosi szerkezet
• 70 milliós pénzügyi biztosíték
• ne legyen köztartozása, ne álljon felszámolás alatt
• a cégnek van két-két felszámolási, vagyonfelügyeleti képzettséggel rendelkező munkatársa

A szubjektív elemek között már 33 kritérium szerepel, a jogszabály azt azonban már nem tartalmazza, hogy ezekért hány pont ítélhető meg a pályázóknak. Ilyen például:

• a pályázó szakmai terve, mennyire érvényesíti a hitelezők érdekét és a közérdeket
• előnyt jelent, ha a pályázó társaság nem korábbi felszámoló cégből vált ki
• előnyt jelent, ha a pályázó cég tagjai, tulajdonosai nem rendelkeznek más felszámoló szervezetben részesedéssel
• a pályázó honlapjának felhasználóbarát kiépítése
• mennyire alkalmasak a pályázó tárgyi feltételi (iroda, informatikai felszereltség, járműállomány) a felszámolói munkára
• mennyire jó az ügyfelek számára működtetett panaszkezelési rendszer
• előnyt jelent a pályázó cég társadalmi szerepvállalása (pl. szakmai tevékenység vállalása ellenszolgáltatás nélkül)
• előnyt jelent, ha a pályázó tulajdonosai magánszemélyek

Elvették a mobilt

Győztes és vesztes pályázók is nehezményezték az Origónak, hogy nem volt világos a számukra, mi alapján kapták a szubjektív pontszámokat. A bírálatban nem volt feltüntetve, hogy egyes szubjektív szempontokra (honlap, eszközállomány, stb.) hány pontot kaptak, hanem egyetlen sorban szerepelt a megítélt szubjektív pontok száma. Több vesztes cég főként erre hivatkozva fordult a döntés miatt bírósághoz.

A pályázókat egy kilencfős bíróság hallgatta meg az ősz folyamán, a testületet Seszták Miklós KDNP-s parlamenti képviselő vezette. Somogyi - aki a TM-Line nevű cégével pályázott és nyert - azt mondta, hogy a pályázóknak titoktartási nyilatkozatot kellett aláírniuk a meghallgatás előtt. Előzetesen pedig minden adathordozó eszközt, így többek között a mobiltelefonjukat is le kellett adniuk. A beszélgetések a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) VIII. kerületi Múzeum utcai épületében folytak.

A bírálóbizottság november 15-re hallgatta meg a pályázókat, majd a pályázati anyagokat átadta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként működő KIH-nek, amely a döntést meghozta. A végső döntést megnehezítette, hogy több pályázó is elérte a győzelemhez szükséges alsó, 144-es ponthatárt, közülük közjegyző jelenlétében sorsoltak. A sorsolással heten győztek, 40-en pedig a rövidebbet húzták.

(A cikk elkészítésében közreműködött Pethő András.)