A szívünk a pártoké, az eszünk most nem kell nekik

Budapest, 2010. szeptember 14. A Magyar Szocialista Párt, a Jobbik és Kocsis Máté, a Fidesz-KDNP VIII. kerületi polgármesterjelöltjének választási plakátjai a Kerepesi úton. MTI Fotó: Mohai Balázs

Tisztában van vele, hogy mit szeretne csinálni a Fidesz a rezsicsökkentésen kívül, ha újra megnyeri a választást? És azt tudja, hogy mi ígér Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc vagy Mesterházy Attila azon kívül, hogy nagyon elküldenék már a fenébe Orbán Viktort? Azért megpróbálunk kicsit segíteni, hogy ne csak a szívével, hanem az eszével is választhasson áprilisban.

Mi lesz április után?

Fidesz-KDNP

A Fidesz és a KDNP egyelőre nem adott ki választási programot, politikusaik szinte kizárólag a rezsicsökkentés folytatásával kampányolnak, és általánosságban beszélnek arról, hogy folytatni fogják az elmúlt négy évben megkezdett gazdaság- és társadalompolitikát. Orbán Viktor másfél héttel ezelőtti évértékelőjének is ez volt a fő üzenete, a fideszes képviselők kampányvideói is erről szólnak. A párt politikusai pedig közvetlenül a kampány elé időzített rezsifórumokon nyíltan beszéltek arról, hogy a választás tétje az, hogy folytatódik-e a rezsicsökkentés.

A rendőr tiszthelyetteseknek beígért fizetésemelés mellett van azért még néhány apróság, ami kiderült a kormány terveiről. Nagyszabású panelfelújítási programot is tervez a kormány, az autópálya-hálózat nagy részét is újjáépítik. Bár konkrét ígéretnek nevezni nem nagyon lehet, Orbán Viktor és több kormánytag is beszélt már az egy számjegyűre csökkentendő szja-kulcsról.

Összefogás

Az Összefogás pártjainak programjában az Együtt 2014-től az MSZP-n át a DK-ig a leghangsúlyosabb a kormány bírálata. Jellemző példa erre, hogy az Együtt programjában megígérik a tűzoltóknak, hogy visszakapják a régi nevüket, de a terveik között ott van az újra szabaddá tett tankönyvpiactól kezdve a különadók kivezetésén át a trafikkoncessziók és a földbérleti pályázatok felülvizsgálatáig, a TEK és a parlamenti őrség feloszlatásáig sok minden.

Ezek megvalósításának módja nincs kifejtve, ahogy a többi esetben is inkább általános ígéretek szerepelnek az oktatás, a munkahelyteremtés, a nők, a hátrányos helyzetűek segítése, a gazdaság teljesítményének javítása vagy az adózás tekintetében. A legáltalánosabb a DK programja, amelyben jellemzően 2018 utánra tesznek ígéreteket: bevezetik az eurót, minden iskolásnak külön számítógépe lesz, felmondják a vatikáni szerződést.

A legkonkrétabb ígéretek az Együtt programjában vannak. Ők bevezetnék a kétkulcsos szja-t, amivel szerintük havi 8-10 ezer forinttal több maradna az alacsonyabb jövedelmű munkavállalóknál. A második kulcsnak “30 százalék alatti számnak kell lennie”. Az Együttnél a mikroszintű ígéretekből is elég sok konkrét van. Női kvótarendszert vezetnének be például a pártlistákon, amelynek értelmében a jelöltek 30 százaléka nő kellene hogy legyen, és ugyanilyen arányban szeretnének női képviselőket a parlamentben is. Kilenc hónapig adnának munkanélküliségi támogatást, utalványban fizetnék a gyest, amit a munkába álló anya napközbeni gyerekelhelyezésre fordíthatna, a 30 év alatti fiataloknak garantált képzést vagy munkát ígérnek, ingyenessé tennék az alapdiplomát, és 220 ezer új munkahelyet teremtenének, de utóbbi eléréseinek részletei homályban maradnak.

Hogy ezekből az ötletekből lesz-e bármi, az még akkor is kétséges, ha az Összefogás nyer, hiszen a szövetségbe belépő pártok ilyen részletekről nem egyeztek meg. A három programban az szja-n kívül is akadnak ellentmondások, például a külpolitikában. Míg abban általában egyetértenek, hogy folytatódjon a keleti nyitás politikája, a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról másképp gondolkodnak. Az Együtt megtartaná, a DK megszüntetné, az MSZP szemérmesen hallgat erről.

Jobbik

A Jobbik céljai és ígéretei három csoportra oszthatók. Az elsőbe tartoznak a munkahelyteremtő és iparfejlesztő nagyberuházások, a másodikba az olyan nagy tömegeket érintő tervek, mint az internet-hozzáféréshez való jog alapjoggá emelése, a harmadik halmazba pedig a párt radikális jobboldaliságából fakadó társadalompolitikai célok.

1. Nagyberuházások

A Jobbik programja is a munkahelyteremtésre koncentrál, a vidéki élelmiszeripar felvirágoztatásával félmillió, a mezőgazdaság talpra állításával 200-250 ezer, a magyar bányászat feltámasztásával pedig 30 ezer embernek adnának munkát. A polcokra 80 százalékban magyar termékeket tenne a párt. Ezzel nem mellékesen a magyar iparba is új életet lehelne, több nagyberuházást ígérnek. Három vízlépcsőt építenének a Dunán, a Tiszára Csongrádnál, a Drávára pedig Barcsnál és Drávaszabolcsnál terveznek vízierőművet.

A közlekedési és energetikai nagyberuházásokat is nagyvonalúan kezeli a program, a Dunát a Tiszával összekötő hajózási csatornát építenének (ezt már négy éve is ígérték), összesen 1000 megawatt kapacitású megújuló energiát felhasználó erőművet adnának át a következő 10 évben, ezzel 100 ezer munkahelyet teremtenének a program szerint. Emellett a Jobbik az egyetlen ellenzéki párt, amelyik semmilyen szempontból nem ellenzi a paksi bővítést, sőt ők még nagyobb kapacitásbővítést szeretnének: a magyar villamosenergia-fogyasztás 50 százalékát mindenképpen atomenergiából fedeznék. Az építőipart állami megrendelésekkel húznák ki a recesszióból, ezzel 10 ezer munkahelyet teremtenének.

2. Tömegcélok

A Jobbik programjában kifejezetten hangsúlyosan szerepelnek az informatikával kapcsolatos ígéretek. Alapjoggá emelnék az internethez való hozzáférést, sőt programjuk azt írja, hogy akár díjmentesen is biztosítanák ezt, mobilon is. A párt a fiatalok számítógépes képzésére is nagyobb hangsúlyt helyezne, oktatnák az elektronikus közigazgatási szolgáltatások használatát, és ingyenes európai számítógép-használói vizsgalehetőséget biztosítanának minden, középiskolát elvégző diáknak.

A Jobbik a kormányzati rezsicsökkentést is üdvözli – mint írják, ez találkozik az ő 30 százalékos csökkentési javaslatukkal –, de továbbmennek, ők a tűzifa árát is csökkentenék a termék áfájának 5 százalékra mérséklésével, az üzemanyagokét a jövedéki adó csökkentésével, az internetét az árképzési gyakorlat újraszabályozásával.

A legtöbb ellenzéki párthoz hasonlóan Vonáéknak sem tetszik az egykulcsos szja, progresszív rendszert építenének ki 12 százalékos minimális kulccsal, az átlagjövedelem kétszeresénél többet keresőket pedig 16 százaléknál magasabb kulccsal adóztatnák. Szeretnék elérni azt is, hogy a nettó minimálbér érje el a létminimumot. A létminimum tavaly 86 ezer forint volt, a minimálbér nettója nagyjából 66 500. A Jobbik az alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentését is ígéri, ezzel segítve a minimálbérből élőket.

3. Radikális jobboldali célok

Ezeket követik a Jobbik 2010-es kampányára emlékeztető ígéretek: népszavazás kiírása a halálbüntetés visszaállításáról, csendőrség felállítása, a Magyar Gárda rehabilitálása, Magyarország EU-csatlakozási szerződésének felülvizsgálata, az „álságos” nemzetközi jogvédő szervezetek ügynöki szervezetekké nyilvánítása orosz minta alapján, valamint a családtámogatási rendszer átalakítása úgy, hogy megfékezzék vele az általuk megélhetési gyermekvállalásnak nevezett jelenséget.

A Jobbik deklarált célja a faji alapú pozitív diszkrimináció teljes megszüntetése is. Szerintük ugyanis a magyarországi cigányoknak juttatott támogatások „90%-a el sem jutott a célszemélyekig, hanem mindenféle alapítványok, cigány szervezetek és jogvédők markában tűnt el”, bár azt nem írják, milyen kutatásra alapozzák ezt az állítást.

LMP

Az LMP programja – ahhoz képest, hogy a párt többször nyilvánvalóvá tette: nem készülnek 2014 után kormányzó szerepre – kifejezetten terjedelmes. Tíz fejezetében a közjogi kérdésektől az energiapolitikán át a női esélyegyenlőségig a párt igyekszik minél több fontos kérdésre választ (ahogy írják, zöldpárti választ) adni. A program azonban annak ellenére, hogy több területet lefed, és kifejezetten bőbeszédű, nagyon kevés konkrétumot tartalmaz, világos ígéret alig van benne. A dokumentum inkább csak az LMP világnézetét magyarázza meg, és a párt céljait ismerteti.

Az LMP legnagyobb horderejű elképzelései az energiapolitikára vonatkoznak. Ellenzik a paksi bővítést, sőt az atomenergiát és a fosszilis energiahordozókat 2040-ig elhagynák. Ezt a döntést 2015-ben népszavazással szentesítenék. A hangsúlyt a megújuló energiára és az energiahatékonyságra helyeznék, a következő négy évben 500 milliárd forintos energiahatékonysági és épületfelújítási programot hirdetnének. A program szerintük évente százezer új munkahelyet teremtene az építőiparban, a megújulóenergia-iparágban pedig 2020-ig 50-60 ezer embernek adna munkát.

A népszavazást és a népi kezdeményezést erősítenék, alkotmányt módosítani vagy új alaptörvényt elfogadni például nem is lehetne népszavazási megerősítés nélkül. Az LMP azt is szeretné elérni, hogy külföldről interneten keresztül is lehessen szavazni.

Gazdasági kérdésekben a fenntarthatóságra és a társadalmi szolidaritásra koncentrál a program, feketemunka esetén például az LMP elképzelései szerint elsősorban a munkaadót terhelné a felelősség, emellett szigorítanák annak szabályait is, hogy egy gazdasági bűncselekményben érintett személy új céget alapíthasson, vagy más cégben lehessen vezető.

A közmunkarendszert a párt csak részben alakítaná át: a tartósan munkanélküli álláskeresőknek és a munkanélküli fiatal pályakezdőknek 46 ezer forintos társadalmi beilleszkedési jövedelmet biztosítanának, ha a munkanélküli cserébe hajlandó munkaerő-piaci helyzetét javító képzéseken részt venni. Akik viszont nem vállalják ezt, szociális minimumjövedelmet kapnának.

Vannak javaslataik a devizahitelesek problémáinak megoldására is: kamatmaximummal és az esetleges veszteségek bank és adós közötti egyenlő megosztásával segítenének, valamint alapjogként garantálnák a lakhatáshoz való jogot. Az LMP közösségi bérlakásokkal segítene a hajléktalanokon, és megszüntetné az utóbbi években bevezetett intézkedéseket, melyekkel a kormány szerintük kriminalizálta a hajléktalanságot.

A női esélyegyenlőség érdekében női kvótát vezetnének be a parlamentben, és biztosítanák a nők képviseletét a közigazgatásban is. A családon belüli erőszak szankcióin szigorítanának, a gyermekvállalást pedig a kisgyermekes családoknak adott kedvezményekkel is ösztönöznék.

Az adórendszer átalakításához készített javaslatok már konkrétabbak, háromkulcsos szja-t vezetnének be, a minimálbér nettóját 35 százalékkal, az átlagbér nettóját 24 százalékkal emelnék meg, eltörölnék a legtöbb járulékot, 5 százalékra csökkentenék az alapvető élelmiszerek, a lakásfelújítás és a közösségi közlekedés áfáját, és új adókat vezetnének be, amelyeket főleg szén-dioxid-kibocsátásért vagy más, környezetre káros tevékenységek után kellene fizetni, de megadóztatnák a tőkejövedelmeket és a nagyobb vagyonokat is. Emellett az adószedési hatékonyságot is növelnék, szigorítanák az áfacsalás elleni fellépést.

Bár a zöldpártokra nem feltétlenül jellemző, hogy nemzetiségi kérdésekkel foglalkoznának, az LMP programjában van ilyen is. Bár sok konkrétum ebben a részben sincs, azon túl, hogy az LMP támogatja a határon túli magyarok állampolgárságát, valamint a határon átnyúló térségi együttműködési programokat.