A bíróságnak sem tetszik a cigányozó ítélet

Több jogvédő szervezet és az MSZP is tiltakozik a Gyulai Törvényszék ítélete ellen, amelyben a bíró elutasította a Szebb Jövőért egyesület feloszlatását, az indoklásban pedig a cigánybűnözésről értekezik. A bíróság szerint a rasszista megjegyzések elfogadhatatlanok.

A Gyulai Törvényszék március végén hozott határozatában elutasította a Békés Megyei Ügyészség keresetét a Szebb Jövőért Egyesület feloszlatására. Az ügyészség még 2011-ben fordult a bírósághoz, szerintük ugyanis a polgárőr-egyesület alkotmánysértően működik, veszélyezteti a közrendet és köznyugalmat, tevékenysége és alapszabálya pedig sérti mások jogait és szabadságát. A polgárőr-egyesületet 2010 áprilisában alapították a feloszlatott Magyar Gárda korábbi tagjai. Az ítéletet az Átlátszó.hu teljes terjedelemben közzétette.

Mucsi Erika bírónő az ítéletben többek között azzal indokolja a feloszlatás elutasítását, hogy az egyenruhában, menetoszlopban, katonai vezényszóra felsorakozva történő járőrözés, bár szorongást kelthet a helybeliekben, mégis egy olyan dolog, amit a gyülekezési jog garantál. A közterületen bűnmegelőzési jelleggel való sétát a bíró szintén állampolgári jognak nevezi.

Az ítélet ellen több jogvédő szervezet és az MSZP roma tagozata is tiltakozik, szerintük ugyanis a bíró „cigányozik” az ítéletben, elfogult a Szebb Jövőért egyesülettel szemben, és osztja az egyesület nézeteit. A bírósági ítélet indoklásában több olyan rész is szerepel, ahol a bíró a cigányság helyzetéről értekezik. Szerepel benne például a következő részlet:

„A 'cigányság' mint kategória nem elsődlegesen faji alapon értelmezhető, hanem az ekként jelzett életformát követő, faji hovatartozástól függetlenül a lakosságnak egy elkülönült, a többségi társadalom hagyományos értékeit és a már hivatkozott jogszabályok által is védett értékeket semmibe vevő csoportjaként, akik egy bizonyos munkakerülő életforma, a magántulajdont, együttélési normákat nem tisztelő erkölcsi felfogás követői.” Itt a bíró az egyesület által képviselt nézetekről beszél, az azonban nem világos, hogy ez a saját álláspontja, vagy az egyesületé.

Egy ponton a bírónő azt írja, hogy „nem elhallgatható tény viszont a cigány származásúaknak az elkövetői körben való viszonylag magas aránya”, ez pedig alapot adhat a „cigánybűnözés” kifejezés használatára. A bíró itt ugyan megjegyzi, hogy ez a kifejezés joggal sérti a nem bűnelkövető cigány lakosságot, de hozzáteszi, hogy a kifejezés használata azért nem teljesen megalapozatlan.

A bíróság szerint a rasszista megjegyzések nem elfogadhatóak

A TASZ, a Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda közös közleményt adott ki az ítélettel kapcsolatban, ebben azt írták, elfogadhatatlan, hogy egy ítélet az indokolásában mentegesse, legitimálja a „cigánybűnözés” teóriáját és az ezen alapuló szélsőséges akciókat. Hozzátették azt is, hogy szerintük rosszul döntött a bíróság, amikor nem oszlatta fel a szervezetet. Az MSZP Roma Tagozata felszólította a magyar bírói testületet, hogy határolódjon el a bíró állásfoglalásától.

Nem elfogadható, ha egy bíró az ítélet indokolásában rasszista megjegyzéseket tesz – mondta a Vs.hu hírportálnak a Gyulai Törvényszék sajtószóvivője. Bagdi Árpád Gyula hozzátette: a Gyulai Törvényszék elnöke a Szegedi Ítélőtábla jogerős másodfokú határozatát követően dönt az eljáró bíróval szembeni intézkedés kezdeményezéséről.

A vs.hu megkereste a Kúriát is, ahol közölték, hogy a bíróságok az alaptörvénnyel és az Emberi Jogi Egyezményekkel összhangban kötelesek az ítélkező tevékenységüket gyakorolni, és a jogszabályokat az alaptörvény keretei között értelmezhetik. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az indoklás is az ítélet részét képezi, ám az ítélet nem jogerős, tehát az ügy nincs befejezve.