Kettős fémkordon, golyóálló mellényt viselő készenléti rendőrök, a bevezető utcákat elálló rendőrautók, több száz fős tiltakozó demonstráció és tűző nap fogadta a Szabadság térre érkezőket vasárnap délelőtt. A Belváros szívében az után alakult ki spontán tüntetés, hogy reggel elterjedt a híre: az éjjel befejezték az építési munkákat, és elkészült a heves vitákat kiváltott '44-es német megszállási emlékmű.
A birodalmi sasos-arkangyalos emlékmű köré húzott kettős fémkordon mellett rendőrsorfal vigyázta a szoborcsoportot, velük szemben kisebb csoportokban álltak az emlékmű ellen tiltakozók, akiket a tér szélén, a házak tövében várakozó újabb rendőri egységek tartottak szemmel.
A demonstrálók több mint száz napja jelen vannak a téren: azóta, mióta két nappal az áprilisi parlamenti választás után elkezdték építeni az emlékművet. Arról, hogy az éjjel elkészült, riadóláncon értesítették egymást; a hír futótűzként terjedt a szobrot a történelemhamisítás jelképének tartó civilek körében.
"Mint a tolvajok, az éj leple alatt jöttek, hogy befejezzék ezt a lélekromboló alkotást, amely a kormány sok más területen is tetten érhető ideológiáját tükrözi, ráadásul mérgezi múltunkat, jelenünket és jövőnket" – hangzott el Magyar Fruzsina, a demonstrációsorozat egyik szervezőjének rögtönzött beszédében.
A dramaturg – aki Mécs Imre egykori '56-os halálraítélt, későbbi országgyűlési képviselő felesége – arról is beszélt, hogy a fizikai erőszak a diktatúrák sajátja, de szerinte ez csak ideig-óráig tud felülemelkedni szellemen és erkölcsön, végül úgyis utóbbiak győzedelmeskednek.
Hétfőn lehet a hivatalos szoboravató – terjedt el a téren, de biztosat nem tudni. A várható befejezésről és az avatásról még a hét elején érdeklődött az Origo az V. kerületi önkormányzatnál és Kurucz Éva kormányszóvivőnél is, de választ azóta sem kaptunk.
A tüntetők azt ígérték: maradnak, és várják az avatást, ha lesz. Délelőtt nyugalom volt, komoly atrocitás nem, csak némi dulakodás volt, valamint Magyar Fruzsina kezére lépett egy rendőr, amikor az egyik kordont próbálta megemelni. A demonstrálók narancssárga papírrepülőket dobáltak a kordon mögé, és a szoborra tojásokat hajítottak.
Fenn kell tartani a társadalmi nyomásgyakorlást, jelen kell lenni, a végcél pedig az, hogy a szobor elkerüljön innen – mondta tudósítónknak a helyszínen Pásztor Tibor, az V. kerületi önkormányzat MSZP-s képviselője, aki annak idején megszerezte és nyilvánosságra hozta az emlékmű látványterveit.
"Gyáva népnek nincs hazája" – Pásztor így jellemezte, hogy bár az emlékmű mintegy két hónapja félkészen áll, most néhány óra alatt, éjjel, titokban fejezték be. Úgy vélte, a szobor ostoba, hazug és giccses, tehát "tökéletes emlékműve az Orbán-kormánynak", és szerinte a Szoborparkba kellene szállítani.
Ha az őszi önkormányzati választáson az MSZP felhatalmazást kap a főváros vezetésére, a szobor biztosan nem marad a helyén, mehet a Szoborparkba vagy a felcsúti stadion gyepére – ezt már Horváth Csaba, a szocialisták főpolgármester-jelöltje mondta a helyszínen.
Úgy vélte, "kőbe és fémbe merevítették a gyalázatot", hiszen a szobor nemhogy emléket nem állít a megszállás áldozatainak, de kifejezetten sérti a világháború áldozatainak emlékét. Ráadásul bármiféle társadalmi egyeztetés vagy konszenzus nélkül, erőből vitte végig a szobor tervét a kormány – tette hozzá.
Kőbe és fémbe merevítették a gyalázatot
Megjelent a helyszínen Karácsony Gergely, az Együtt–PM politikusa, valamint Tóbiás József, az MSZP szombaton megválasztott új elnöke, és arról beszéltek tudósítónknak: az emlékmű nem maradhat a helyén. Tóbiás hozzátette: az emlékművel a kormány a társadalmi békétlenséget szítja. Napközben közleményben tiltakozott az emlékmű ellen Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke is.
Döbbenetes – így jellemezte a helyszínen Steiner Pál szocialista politikus, volt V. kerületi polgármester, hogy a helyi választási bizottság után a napokban a Fővárosi Törvényszék is elutasította a szobor eltávolítását célzó, általa kezdeményezett helyi népszavazást.
Az indok az volt, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá tette a 270 millió forint közpénzből épített szobrot, ilyen esetben pedig a beruházás nem számít helyi ügynek, ezért nem is lehet ügydöntő helyi referendumot kiírni a sorsáról – magyarázta.
Ebbe azonban szavai szerint nem nyugszik bele, megpróbál rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel élni, illetve az ombudsmannál azt elérni, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz. Szerinte egy új önkormányzati vezetés visszavonhatná a Rogán Antal vezette fideszes többségű testület által megadott tulajdonosi hozzájárulást a szobortól, így az nem maradhatna jogszerűen a helyén.
A rendőrség három emberrel szemben tett szabálysértési feljelentést a budapesti Szabadság téri, a német megszállás áldozatainak emlékére készített emlékmű felállítása ellen tiltakozók közül – közölte a rendőrség az MTI megkeresésére vasárnap.