Az esetleges újabb Oroszországot érintő gazdasági szankciókról Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter-helyettes az Origónak elmondta, hogy a kormány tanulmányozni fogja az Európai Bizottság által készített javaslatot, és a kabinet annak fényében megalapozott döntést hoz. A politikus teljesen komolytalan felvetésnek nevezte Vjacseszlav Nyikonov orosz kormánypárti képviselő CNN-nek adott nyilatkozatát, amelyben arról beszélt, hogy Magyarország T-72-es harckocsikat szállított Ukrajnának.
Két előadást is tartott Szijjártó Péter a 24. krynicai gazdasági fórum szerdai napján. A külgazdasági és külügyminiszter-helyettes elsőként a Janusz Piechocinski lengyel gazdasági miniszterrel együtt szólalt föl, amelyen arról beszélt, hogy Közép-Európa példája azt bizonyítja, hogy Európa csak akkor lehet újra versenyképes, ha visszaadja a munka becsületét, ha véget vet a megszorítások politikájának és az eladósodásnak. Megadja a gazdaságpolitikai döntések szabadságát a tagállamoknak, és felgyorsítja a bővítést, valamint szorosabbra fűzi együttműködését a világ gyorsan fejlődő térségeivel – tette hozzá.
Szijjártó kétoldalú tárgyalást is folytatott Janusz Piechocinski lengyel gazdasági miniszterrel. A két ország közötti kereskedelmi forgalom 2013-ban 10 éves csúcsot ért el, és megközelítette a 7 milliárd eurót, majd az idei év első félévében újabb 12 százalékkal növekedett. A tárgyalópartnerek egyetértettek abban, hogy sikeres volt a visegrádi együttműködés kiterjesztése a kis-és középvállalkozások területére, a magyar kormány a továbblépés érdekében szorgalmazza egy 300 millió eurós hitelkeret megállapodás megkötését a két Eximbank között. Szijjártó kiemelte a magyar-lengyel együttműködés fontosságát a közép-európai észak-dél irányú közlekedési és energetikai infrastruktúra fejlesztések terén.
Borisz Tadics, egykori szerb elnökkel közösen arról beszéltek, hogy az EU és Oroszország kölcsönös gazdasági szankciói naponta 70 millió forintnyi veszteséget okoznak a magyar gazdaságnak, ezért Magyarország a konfliktus gyors, tárgyalásos, politikai úton történő megoldását sürgeti. A miniszterhelyettes beszámolt arról is, hogy az unió keleti partnerségi programját is érintették, amelynek a megerősítése jövőbeli gazdasági érdek, mivel az EU országai több mint 41 milliárd eurónyi forgalmat bonyolítottak le a tavalyi évben ezen államokkal.