Föloszlatták a Szebb Jövőért Egyesületet

Szeghő Katalin tanácsvezető bíró a Gyulai Törvényszék ítéletét megváltoztató döntés indoklásakor elmondta, hogy az egyesülési és gyülekezési jog ugyan mindenkit megillet, de nem úgy, hogy közben mások jogait és szabadságát sérti.  

A Szegedi Ítélőtábla szerint szervezet több rendezvényen túllépte a gyülekezési jog, az egyesülési jog, illetve a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó jogi kereteket. A döntés jogerős.

A rendezvényeken László Attila, az egyesület elnöke az egész cigányság ellen szólt, nem tett különbséget a bűnözésből élők, illetve a törvénytisztelők között. A cigányokat férgeknek, sátánfajzatnak, patkányoknak, szemeteknek nevezte.

A bíróság szerint ezek a kijelentések annyira durvák, hogy nemcsak a jó ízlés, hanem a véleménynyilvánítás határain is túlmennek.

Az elnök többször beszélt arról is, hogy a cigányságnak nincs helye a Kárpát-medencében. Ezek a kijelentések a hallgatókat arra ösztönözhették, hogy a cigányokat bántalmazzák. Az ítélet szerint nem lehetett megállapítani, hogy fizikai bántalmazás csak azért nem történt, mert a rendőrök biztosították a rendezvényeket.

Korábban a Gyulai Törvényszék elutasította az ügyészségnek az egyesület feloszlatására irányuló keresetét, ezért került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára. Az elsőfokú döntés után több párt és jogvédő szervezet tiltakozott az ítélet ellen. A Magyar Bírói Egyesület etikai tanácsának május 26-ai állásfoglalása szerint a bíró megsértette a bírák etikai kódexének előítélet-mentes, pártatlan és a pártatlanság látszatát is fenntartó eljárásra vonatozó követelményét.