A Szegedi Ítélőtábla szerint szervezet több rendezvényen túllépte a gyülekezési jog, az egyesülési jog, illetve a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó jogi kereteket. A döntés jogerős.
A rendezvényeken László Attila, az egyesület elnöke az egész cigányság ellen szólt, nem tett különbséget a bűnözésből élők, illetve a törvénytisztelők között. A cigányokat férgeknek, sátánfajzatnak, patkányoknak, szemeteknek nevezte.
A bíróság szerint ezek a kijelentések annyira durvák, hogy nemcsak a jó ízlés, hanem a véleménynyilvánítás határain is túlmennek.
Az elnök többször beszélt arról is, hogy a cigányságnak nincs helye a Kárpát-medencében. Ezek a kijelentések a hallgatókat arra ösztönözhették, hogy a cigányokat bántalmazzák. Az ítélet szerint nem lehetett megállapítani, hogy fizikai bántalmazás csak azért nem történt, mert a rendőrök biztosították a rendezvényeket.
Korábban a Gyulai Törvényszék elutasította az ügyészségnek az egyesület feloszlatására irányuló keresetét, ezért került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára. Az elsőfokú döntés után több párt és jogvédő szervezet tiltakozott az ítélet ellen. A Magyar Bírói Egyesület etikai tanácsának május 26-ai állásfoglalása szerint a bíró megsértette a bírák etikai kódexének előítélet-mentes, pártatlan és a pártatlanság látszatát is fenntartó eljárásra vonatozó követelményét.