Munkaalapú társadalmi rendszert szeretnénk, és az elmúlt évek megmutatták, hogy ez a szemléletmód működőképes Magyarországon. A szocialista kormányzat bukása is jelezte, hogy nincs ingyentámogatás, nem lehet segélyekre építeni egy ország jövőjét – fogalmazott kampányértékelésében Orbán Viktor.
A kormány célja, hogy 2018-ra teljes foglalkoztatottság legyen Magyarországon, és a mostani 108 ezer munkanélküliből már egy se legyen akkor – ezzel párhuzamosan pedig szeretnék leépíteni a jövedelempótló támogatások rendszerét, amire ebben az esetben már nem lesz szükség.
Orbán Viktor azt várja Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől, hogy a hétfőn benyújtandó 2015-ös költségvetési törvényjavaslat már megágyaz ezeknek a terveknek.
A kormány szombaton tárgyalt a büdzsétervezetről, ami az Origo értékelése szerint elég feszes lesz: jövőre is tartani kell a 3 százalék alatti hiánycélt, hogy ne induljon újra a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás. A kabinet csökkentené az állami bürokrácia költségeit, ugyanakkor a honvédelem pénzügyi keretét növelnék.
Orbán Viktor az oktatási rendszer reformjára is kitért vasárnap: hamarosan hároméves kortól minden gyerek óvodába járhat, az állami kézbe vett közoktatással pedig Európa egyik legjobb iskolarendszerét alakíthatják ki Magyarországon – sorolta a remélt eredményeket a miniszterelnök.
A politikus már-már politikai sci-fibe illő diadalnak nevezte az október 12-i győzelmet, de azt is hangsúlyozta: szerénységet, alázatot és kemény munkát vár az öt évre kinevezett polgármesterektől, akik erre kaptak bizalmat választóiktól. Szerinte a helyhatósági választás során az összefogás és a magyar emberek akarata diadalmaskodott a baloldali cinizmus és a széthúzás felett.
A Fidesz–KDNP valóban tarolt az önkormányzati választáson: Tarlós István maradt a főpolgármester, Budapesten 23 kerületéből 17-ben kormánypárti jelölt volt a befutó, országosan pedig 624 polgármesterük győzött – szemben a Kósa Lajos Fidesz-alelnök által csak „baloldalnak" nevezett ellenzéki pártok 31, illetve a Jobbik 14 győztesével.
A 10 ezer lakos feletti városok között a pártszövetség 111 településen adott polgármestert, a megyei jogú városok közül pedig 20-ban lett vezető a Fidesz–KDNP embere, de kormánypártiak a megyei közgyűlések elnökei is.
Kósa Lajos ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy egy polgármesternek gazdaként kell tekintenie a településére, mindenkivel szóba kell állnia, nincs jobboldali utca, baloldali kátyú.
Ott, ahol mégsem kormánypárti, hanem ellenzéki polgármester győzött, sok esetben megtámadták az eredményt. A legnagyobb port a fővárosi, XVI. kerületi DK-győzelem kavarta: a szavazatok alapján Hajdu László győzött, de a helyi választási bizottság új választást írt ki november 9-ére, mondván a DK megtévesztette a választókat, ezért nyerhetett a jelöltje. A választás szükségességéről a Fővárosi Választási Bizottság, végső esetben a bíróság dönthet.
Nem kapta meg polgármesteri mandátumát Karácsony Gergely sem (Együtt–PM) Zuglóban: itt egy választókerületben tapasztaltak szabálytalanságot, amiért az egész választást megismételnék.
Megtámadták a Jobbik polgármesterének győzelmét is Ózdon: Fürjes Pál, a Fidesz–KDNP jelöltje azért ismételtetné meg a választást, mert szerinte hét szavazat hiányzik Ózdon az urnákból, ennyi a különbség a választásra jelentkezők és a leadott szavazatok között.