Dánia is magának kéri az Északi-sarkot

Oroszország és Kanada után Dánia is igényt tart az Északi-sarkvidékre, illetve az Arktisz alatt rejtőző ásványi kincsekre. Az ország külügyminisztere hétfőn terjeszti be hivatalosan igényét az Egyesült Nemzetek Szervezetének illetékes bizottságához.

Martin Lidegaard földrajzi tényre alapozza, hogy Dánia jogot formál az Északi-sarkvidékre: Grönlandot - amely dán terület - kontinentális talapzat köti össze az Északi-tenger fenekén a pólussal.

Az Arktiszt övező öt országból - Dánia, Kanada, Oroszország, Norvégia és az Egyesült Államok - eddig az utóbbi kettő még nem tudatta, hogy igényt tartana a pólus 895 ezer négyzetkilométeres vidékére. 2008-ban az öt ország megegyezett abban, hogy a területről döntsön az ENSZ, ha pedig viták merülnének fel, azt az érintett államok egymással, kétoldalúan rendezzék.

Kőolaj, földgáz

Becslések szerint az Arktisz alatt rejtőzik a Föld eddig még fel nem fedezett kőolajkészletének 13 százaléka, az érintetlen földgázkincsnek pedig a 30 százaléka. A Föld légkörének általános felmelegedése következtében a sarkvidék jégburka vékonyodik, aminek révén könnyebbé válik az energiahordozók felszínre hozatala, emellett pedig új hajózási útvonalak is megnyílhatnak a jégtakaró zsugorodása miatt.

Nem lesz gyors döntés

Lidegaard - az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva - azt mondta, hogy nem számít gyors ENSZ-döntésre. Ugyanakkor Dánia szempontjából történelmi mérföldkőnek minősítette a jogi kérelem beadását.

"Miután az ENSZ-bizottság tudományos adatokra alapozva meghozza döntését, megkezdődik a politikai egyeztetés, amely jó ideig eltart majd. Csak évtizedek múlva lesz végleges megállapodás" - jövendölte a dán külügyminiszter.