1993 óta nem gondolkoztak még ilyen sokan a kivándorláson - derül ki a Tárki hétfőn publikált felméréséből.
Minden tizedik válaszadó azt jelölte be a teszten, hogy
örökre elhagyná az országot.
Ez duplája a tavalyi aránynak, nőtt a rövid és hosszú távú külföldi munkavállalásban gondolkodó magyarok aránya is. A leggyakoribb célországok 2015-ben is Ausztria, Németország és Nagy-Britannia.
Mindezzel egy időben csúcsot döntött a magyarok idegenellenessége, 23 éve nem voltunk ilyen elutasítóak a menekültügy témájában.
Másfél felcsúti stadiont lehetne építeni abból a közpénzből, amit a kormány nemzeti konzultációkra fordított az utóbbi években.
Eddig 6 milliárd forintot költöttek ilyen célokra,
a legfrissebb, bevándorlókról szóló konzultációs levél pedig 960 millióba kerül.
Hogy a konzultációk nem számítanak közvélemény-kutatásnak, azt a kabinet is elismeri: Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint nem szabad szakmaiságot számon kérni az aktuális konzultáción, mert
ez nem közvélemény-kutatás, hanem politikai kérdőív.
Feketében és fehérben tiltakoztak az ápolónők Budapesten méltatlanul alacsony bérük miatt: közel 10 ezren jöttek el a Hősök teréről és az Alkotmány utcából induló demonstrációkra.
A legtöbb demonstráló fehér pólóban, fehér lufival jelent meg, és zöld, kék, fekete szalagot tűzött ki magára. Sokan jöttek el az ország távolabbi megyéiből, a szervezők tájékoztatása szerint 95 autóbusszal érkeztek vidékről a megmozdulásokra.
Jogerős bírósági ítélet született arról, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium megsértette a Kishantosi Nonprofit Kft. jó hírnévhez fűződő jogát. A cég közleménye szerint a másodfokú ítélet kimondja, hogy Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár
félrevezette a magyar közvéleményt Kishantos ügyében.
Az ítélet szerint Kishantosnak soha nem volt bérletidíj-elmaradása, nem igaz, hogy megkárosította az államot, és olyan fejlesztéseket sem vállalt, amit nem teljesített.
Tavaly hatalmas felzúdulást váltott ki, hogy a kishantosiak hiába pályáztak az általuk 15 éve használt és speciálisan kezelt állami földekre, azokat mások nyerték el, így nem tudták folytatni a biogazdálkodást.
Úgy tűnik, nem épül uniós pénzből kisvasút Orbán Viktor falujában.
A felcsúti fejlesztésekről már a német köztévé is beszámolt, a Figyelő pedig úgy tudja, hogy
az EU vizsgálja, miért akarnak európai forrásokból vasutat építeni a településen.
A kormány cáfolja az ellenőrzés hírét. Szerintük közel sem öncélú a felcsúti turisztikai fejlesztés.
A kisvasút fontosságát mutatja, hogy a Miniszterelnökséget vezető államtitkár is kormányzati felkérést kapott: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség útján tegye kiemelt projektté a felcsúti vasút fejlesztését, 600 millió forint elszámolható közkiadási keretösszeggel.
Egy strandot adna Budapest az 52 milliárdos adósságban fuldokló BKV megmentéséért: Tarlós István hivatala a 2017-es vizes vb helyszínét, a Dagály fürdőt és strandot adná át az államnak, cserébe a BKV Zrt. adósságának átvállalásáért.
A kormány legkésőbb június végéig
átvenné az 52 milliárdos terhet,
erről az április végén benyújtott költségvetési törvénymódosító javaslat rendelkezik.
A BKV adósságának teljes leírására utoljára 2002-ben volt példa, aztán 2011-ben az Orbán-kormány megígérte ugyan, de nem teljesítette.
Húsz év, két diploma nyolcvanezres bérért: elképesztően alacsony fizetést kapnak a szociális ágazat dolgozói. Sokan megelégelték a hallgatást és a szégyenkezést, arccal vállalják szegénységüket a Facebookon.
Mára több százan csatlakoztak a május 3-án indult Állj ki magadért - Szociális Selfie mozgalomhoz, a résztvevők fényképet töltenek fel magukról, amin végzettségüket, munkatapasztalataikat hasonlítják össze az ezért járó szegényes bérrel.
A munkába visszatérő anyák jövő év januárjától már a gyermekük 6 hónapos korától igénybe vehetik a gyed extrát a kormány szerdai döntése értelmében - jelentette be Novák Katalin, az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára.
Novák Katalin elmondta, eddig erre a gyermek egyéves kora után volt lehetőség, jövőre azonban már a gyermek féléves korától folyósítják az ellátást.