Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ritkán van olyan maratoni EU-csúcstalálkozó, mint amilyen csütörtök éjjel volt Brüsszelben. Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke nem sokkal péntek hajnali három előtt kezdték el közös sajtótájékoztatójukat. Juncker még panaszkodott is.
„Ez a munkamódszer elfogadhatatlan. Ha fáradt vagy, akkor nem tudsz gondolkozni" – kezdte beszédét a politikus.
Ennél azonban sokkal fontosabb volt, hogy az uniós országok állam- és kormányfői megállapodtak:
40 ezer migránst áthelyeznek, 20 ezret pedig áttelepítenek az unió területére a következő két évben.
A tagállamok belügyminiszterei júliusig dolgozzák ki a terv részleteit. (A két fogalom nem egyezik: az áthelyezés azokra vonatkozik, akik már az EU területén belül vannak, főleg Olaszországban és Görögországban, az áttelepítést pedig az EU-n kívüli menekülttáborokban élőkre alkalmazzák.)
„Hatvanezer ember megsegítése szerény cél” – fogalmazott Juncker.
Az áttelepítés és az áthelyezés önkéntes lesz, és még az is elképzelhető, hogy Magyarország kimarad belőle. Donald Tusk úgy fogalmazott: a csúcstalálkozón hazánk és Bulgária azt kérte, vegyék őket különleges elbírálás alá, és ezt az EU hajlandó lesz figyelembe venni. Az Európai Bizottság elnöke már a sajtótájékoztató elején kiemelte:
tisztában vannak azzal, hogy idén Magyarországon regisztrálták a legtöbb menekültkérelmet, többet, mint Görögországban vagy Olaszországban.
Az már valószínű tehát, hogy Magyarországnak nem kell befogadnia menekülteket, az azonban még nem világos, hogy esetleg az áthelyezési program keretében tőlünk vihetnének-e el menedékkérőket más EU-tagországokba. A csúcstalálkozó kezdete előtt a bizottság tisztségviselői úgy fogalmaztak:
hazánknak csak kérnie kell, és kap segítséget.
Orbán Viktor, úgy tűnik, részben elérte, amit akart. A magyar kormányfő ugyanis már a csúcstalálkozó előtt kijelentette, határozottan elvetetik a kvótarendszer bevezetését.
A miniszterelnök szerint nem kérdés, hogy meg kell védeni a határainkat, akár európai összefogással, akár önállóan, különben nem tudjuk lelassítani majd az áradatot.
Most nem szabad engedni a szép szavaknak és az együttérzésnek, szívemberek vagyunk, de nem agyatlanok
– fogalmazott. Orbán Viktor szerint a menekülteket keresztényi irgalommal kell fogadni, de meg kell óvni Magyarországot azoktól, akik a „gazdasági megélhetés” miatt jönnek hozzánk.
Az Európai Unió tisztségviselői eddig sem értették a magyar álláspontot, pedig az egyeztetések már folynak Magyarország és az EU között egy ideje. Az Origónak nyilatkozó brüsszeli források szerint ugyanakkor a dublini egyezmény felfüggesztésének meglebegtetése őket is teljesen meglepte.
A névtelenül nyilatkozó brüsszeli diplomata kiemelte, hogy az Európai Bizottság tud segíteni, de ehhez az a legfontosabb, hogy tudják, milyen problémákkal néz szembe Magyarország.
Üzent a magyar kormányfőnek Martin Schulz is, ő azonban egyáltalán nem burkoltan. Az Európai Parlament elnöke még a munkavacsora előtt találkozott az EU 28 állam- és kormányfőjével, és tájékoztatta őket a szervezet álláspontjáról.
Akik azt mondják, hogy a migráció olyan probléma, amely megoldható a határok lezárásával, nem mondanak igazat
– mondta beszédében Schulz.
Az EP-elnök szerint a felelősség azt jelenti, hogy minden tagállam betartja a közös szabályokat, és nem tesz egyoldalú lépéseket. Bent, az állam- és kormányfők társaságában
Schulz a kötelező menekültkvóták mellett szállt síkra,
mondván, hogy az önkéntes és kormányközi megoldások korábban nem váltak be.
