A Balkánon keresztül húzódó migrációs útvonallal foglalkozó jelentés bemutatóján Gárdos Tódor, az Amnesty International balkáni régióval foglalkozó kampányfelelőse arról beszélt: a Görögországtól Macedónián és Szerbián keresztül a magyar határig vezető útvonalon érkezők között
elenyésző azoknak a száma, akiket nem ért útközben valamiféle bántalmazás vagy jogsértés.
A szervezet egyéni elbíráláson alapuló, tisztességes és hatékony menekültügyi eljárást, a menekültkérelem benyújtásának és a kiutasítás elleni fellebbezésnek a lehetőségét, a bántalmazás elleni védelmet kér, és azt, hogy csak akkor vegyék őrizetbe a jogellenesen Magyarországra érkezőket, ha feltétlenül szükséges.
Hozzátette, hogy ezek az emberek kényszerből vállalkoznak az útra, és tisztában vannak a rájuk váró megpróbáltatásokkal, ugyanakkor a déli államokkal szemben az is vonzóvá teszi számukra Magyarországot, hogy
itt gyorsabban döntenek az ügyükben és nagyobb valószínűséggel kapnak védelmet,
mint Szerbiában vagy Macedóniában.
Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke arról beszélt, hogy a hétfőn elfogadott törvénymódosítások következtében az augusztus elejétől, közepétől érkezők nem kapnak majd érdemi választ menekültügyi kérelmükre, hanem
egyszerűen elfogadhatatlannak minősítik a beadványt,
a kérelmezőt pedig visszaküldik Szerbiába.
Márpedig - jegyezte meg - a nyilvánosságra kerülő "szomorú történetek" azt mutatják, se Szerbia, se Macedónia, se Görögország nem tekinthető biztonságos harmadik államnak, mivel menekültügyi ellátórendszerük elégtelen, nem biztosít emberhez méltó elbánást.
Azt mondta:
a rövid, csak bürokratikusként jellemezhető eljárás végén aránytalanul rövid,
háromnapos a jogorvoslati határidő, ez pedig szinte kizárja, hogy érdemi beadvány születhessen, az pedig, hogy erről a bíróságnak nyolc napon belül kell döntenie, azt valószínűsíti, hogy a döntés a menedékkérő meghallgatása nélkül születik majd meg.