Az egy helyben járás jellemezte az MSZP és a Demokratikus Koalíció elmúlt fél évét – mondta Lánczi Tamás az Origónak. A Századvég vezető elemzője szerint
nem tudtak elmozdulni a korábbi holtpontjukról, és újdonságot sem tudtak felmutatni a választóknak.
Ami biztos, hogy a DK-nál némi erősödést lehetett látni, de az MSZP még mindig a Gyurcsány-párt előtt áll.
Mind a két baloldali ellenzéki erő beleesett abba a hibába, hogy azt hitték, a kormány szimpla kritizálása maga után vonja majd népszerűségük emelkedését. Azonban a választók a kritika mellett alternatívát is szeretnének látni – vélekedett Lánczi Tamás.
Az alternatívaállításhoz persze új arcok is kellenének, de ezzel egyelőre nem áll túl jól a két baloldali alakulat.
Nagy Attila Tibor arról beszélt, hogy érdemi változás alig történt a korábbi állapothoz képest, a magyar baloldal egésze továbbra is nehéz helyzetben van. Különbség az MSZP és a DK között, hogy az előbbi népszerűsége egyes kutatások szerint picit csökkent vagy stagnált, de nem emelkedett, a DK-t ellenben egyes kutatások már 10 százalék körül mérik.
A DK lassú emelkedő tendenciát mutat, az MSZP meg inkább stagnálást
– mondta a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa.
A DK-t segíti, hogy Gyurcsány Ferenc személyében megosztó, de a szocialista párténál karakteresebb vezetője van. Tóbiás József elnökért jelenleg nem nagyon lehet lelkesedni, Gyurcsányért igen. A DK emellett járja az országot, építi a helyi szervezeteit – mondta Nagy Attila Tibor.
Szerinte a magyar baloldalra általában is igaz, hogy kommunikációja alapvetően követő és nem kezdeményező, pontosabban
nem tud hatásos, átütő kezdeményezésekkel élni, olyanokkal, amelyekkel átvenné a kezdeményezést.
A követő magatartás azt jelenti, hogy mind az MSZP, mind a DK csupán reagál a kormány lépéseire, intézkedéseire vagy az egyes lapok, médiumok által megszellőztetett ügyekre.
„Érdemes emlékeztetni arra, hogy amikor 2014 őszén a kormány bajba került, azt sem ez a két párt okozta, hanem
a kormány hibái mellett a külföldi ráhatás és a civil megmozdulások.
Igaz, azok nem voltak mentesek egyes, főleg helyi baloldali pártpolitikusoktól, de azokban is inkább az Együtt helyi politikusai vagy régi-új liberálisok vettek részt – utóbbi esetben nem Fodor pártjára gondolok” – mondta a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa.
„Annyiban árnyalni kell az előző megállapításomat – tette hozzá Nagy Attila Tibor – hogy az MSZP számos módosító javaslatot nyújtott be a parlamentben, de ezek nem keltették fel a média érdeklődését. Az MSZP frakciója aktívan bírálta a parlamentben az egyes törvényjavaslatokat, kritizálta a kormány társadalompolitikáját baloldali alapon, vagyis hogy szerintük a kormány a kisembereket, a munkavállalókat sújtja az intézkedéseivel.”
A politikai elemző szerint az MSZP és a DK TV- és rádióműsorokban is reagál a kormány lépéseire, de ilyenkor már nem szokták elmondani, mit csinálnának másként. Az MSZP helyzetét nehezíti az is, hogy pártelnöke,
Tóbiás József keveset szerepel nyilvánosan, és szereplései sem átütő erejűek, sőt: nem egy esetben unalmasak.
Nagy Attila Tibor szerint bonyolítja az MSZP és általában a magyar baloldal helyzetét, hogy
a nemzetközi baloldaltól sem nagyon tudnak egyértelmű válaszokat kapni nehézségeik kezeléséhez.
Most a Sziriza kapcsán láthattuk, milyen zavarba került a nemzetközi szociáldemokrácia. Egyik fő vezetőjük, a német Martin Schulz az EP-kampányban tavaly még a megszorítások ellen kampányolt, de a görög válság júniusi-júliusi kiéleződésekor a nemzetközi baloldalról már bírálták a megszorításellenes Szirizát, felelőtlenséget vetve a szemére.
De akkor mi az igazi különbség a baloldal és a centrum/kereszténydemokrata pártok között? – tette föl a kérdést az elemző. Erre valódi választ egyelőre nem látni, legalábbis olyat, amely népszerűvé tenné a baloldalt a lecsúszott vagy a lecsúszástól félő tömegek körében. Magyarországon ehhez még hozzájön, hogy
az itteni baloldal nagy részét még mindig kísérti a 2002-10 közötti kormányzás emléke.
A jelenlegi helyzetben az MSZP nem képes magába integrálni a DK-t, miközben
a DK sem elég erős még ahhoz, hogy teljesen kannibalizálja a szocialisták szavazóbázisát
– erről már Lánczi Tamás, a Századvég elemzője beszélt a portálunknak. Mindezek ellenére az MSZP helyzete nem túl rózsás, amit a párton belüli Tóbiás József–Mesterházy Attila-ellentét is jól mutat. A politikai elemző szerint 2018-ra biztosan integrálódni fog a két baloldali párt, mivel csak így lehet esélyük a sikeres választási szereplésre.
Az elemző úgy látja, hogy a baloldalon még mindig
nagyon erős befolyással rendelkezik egy kicsi liberális véleményformáló csoport.
Egyik baloldali erő sem akar velük szemben politizálni, mivel attól tartanak, hogy elveszíthetik a médiabeli megjelenésüket. Lánczi Tamás elhibázott politikának nevezte a két párt taktikáját, amit a menekültek és bevándorlók ügyében képviselnek, mivel a széles társadalom nem mögöttük áll.
Ilyen állapotban aligha versenyképes a baloldal, de a 2018-as választásig még három év van, addig a kormányoldal pozíciója is változhat – vélekedett Nagy Attila Tibor. Az sem mindegy,
akad-e a magyar baloldalon olyan domináns párt, mint amilyenné a Fidesz tudott válni 1998-ra.
Ha igen, akkor a baloldal szervezeti problémáiból sok minden megoldódna, hiszen akkor lenne egy egyértelmű kihívó a Fidesszel szemben. Ennek egyelőre nem látni a jeleit, a lengyel baloldal helyzete – amely egykor nagy pártnak számított, de a sorozatos botrányok miatt is kis párt lett – sem sok jóval kecsegtet – mondta az elemző.
Lánczi Tamás azt mondta, ha 2018-ig érdemben nem változik a mostani háromosztatú pártszerkezet,
akkor a baloldal esélytelen a választási győzelemre.
Szerinte a nemzetközi helyzet sem kedvez a baloldali pártoknak. Úgy tűnt, hogy a Sziriza sikerével egy újbaloldali populista emelkedés kezdődik, de a görög kudarcot követően máris elkezdődött ezen erők hanyatlása.
„Magyarországon egyelőre nem látok olyan személyt, aki alapvetően át tudná formálni a baloldal arculatát” – vélekedett Lánczi Tamás.
A baloldal Horn Gyulát leszámítva mindig a pénzügyi-üzleti világból igazolt miniszterelnököt
(Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon), de ez a modell megbukott. Ennek ellenére nem elképzelhetetlen, hogy a következő években is ezt az utat választják majd, feltéve ha lesz olyan személy, aki ringbe száll – mondta Lánczi.
A két legnagyobb párt első féléve
Sorozatunk első részében a Fidesz–KDNP elmúlt időszakát tekintette át az Origo, míg a másodikban a Jobbikét.