Deutsch Tamás várakozásával szemben egy hónap alatt nem nőtt többszörösére az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció válaszadóinak száma: a július elején összeszámolt 15 ezer visszajelzés száma augusztus elejére csak 22 ezerre kúszott fel.
A jelek szerint a tavasz óta a politikai teret és a közbeszédet is uraló bevándorlási témában indított, nemrég lezárult nemzeti konzultáció mellett érdektelenségbe fullad az ezzel párhuzamos, másik konzultáció, amelyet a fővárosi tömegtüntetések hatására a netadó tavaly októberi visszavonása után indított a kormány.
A migráció kérdése vélhetően inkább érdekli, illetve jobban meg is osztja az embereket, mint a digitális fejlesztések témája. Főleg azután, hogy
a netkonzultáció nem szól a netadóról, nem érinti az emberek pénztárcáját,
a kérdések politikai jelentősége pedig kevéssé tapintható. Ráadásul Deutsch Tamás is megmondta, hogy „az internetadó halott, és nem támad fel”.
Eredetileg július végéig lehetett volna - kizárólag interneten - véleményt mondani a Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő által miniszteri biztosként vezényelt netkonzultáción, de végül meghosszabbították szeptember 30-ig a válaszadás határidejét.
Ennek az is lehetett az oka, hogy július elején, az indulás után másfél hónappal még csak 15 ezer válasz érkezett. Július 20-ig, a hosszabbítás bejelentéséig pedig csaknem 20 ezren válaszoltak az InternetKon 20 kérdésére. Augusztus 10-én a válaszok száma elérte a 22 ezret - mondta az Origónak Deutsch Tamás.
A miniszteri biztos július elején még azt mondta, hogy a 15 ezres szám a hónap végére megtöbbszöröződhet, most az Origónak csak annyit mondott: reméli, hogy „szeptember végéig a lehető legtöbben elmondják véleményüket”. A válaszadásra egyébként több kisfilm is buzdít.
Arra a kérdésünkre, hogy az eddig beérkezett válaszok folyamatos feldolgozása alapján milyen részeredmények vannak, Deutsch Tamás azt válaszolta, hogy júniusban, az első mintegy 10 ezer válasz alapján készítettek egy részelemzést, azóta újabb összesítés nem készült.
Az első 10 ezer válasz feldolgozása után Deutsch az Információs Társadalom Parlamentjének Digitális Transzformáció című konferenciáján arról beszélt: a válaszok alapján nem látható, hogy elsöprő többsége lenne az internetezéssel kapcsolatos áfacsökkentésnek, annak viszont igen, hogy
minden település legalább egy-egy középületében és közterén legyen ingyenes, szélessávú wifikapcsolat.
Széles és jelentős támogatottságot élvez a szociálisan rászorulók kedvezményes „internet-alapcsomagjának” gondolata, ugyanakkor a válaszadók körében nem népszerű az az elgondolás, hogy ehhez a digitális kompetenciákat fejlesztő képzésen kelljen részt venniük az érintetteknek.
Arra a kérdésünkre, hogy mennyire teszi megbízhatatlanná a végeredményt, hogy akár kamu Facebook-profillal is lehet szavazni, a miniszteri biztos azt mondta, ez egy nemzeti konzultáció, széleskörű társadalmi párbeszéd, nem pedig választás vagy reprezentatív szociológiai kutatás.
Mint arról az Origo beszámolt, szavazni ügyfélkapu-azonosítóval, Facebook-profillal vagy az InternetKon-honlap saját regisztrációjával lehet, de mivel az adatvédelmi szabályok szerint a három azonosítási módból származó adatokat nem lehet összevetni egymással vagy állami adatbázissal,
ha valaki vissza akar élni ezzel, akár háromszor is kitöltheti a kérdőívet.
Erre Deutsch azt mondta, abból indultak ki, hogy a polgárok tisztességből betartják az InternetKon íratlan szabályát, miszerint egy ember egyszer fejtheti ki a véleményét. „Mint amikor nem azért kezelnek jegyet a buszon, mert jön az ellenőr, hanem mert így normális” - tette hozzá.
A csak az interneten elérhető és ott is kitölthető InternetKont nehéz összehasonlítani az Orbán-kormány más nemzeti konzultációival, ahol rendszerint a nyolcmillió választónak előre postázott kérdéssort lehetett visszaküldeni, de a néhány tízezer válasz mindenképpen szerénynek mondható.
Mint arról az Origo is beszámolt, a nemrég zárult bevándorlási nemzeti konzultáció egymillió visszaküldött válasza 12,5 százalékos válaszadási aránynak felelt meg, ezzel ez az akció minden idők második legnépszerűbbje volt. Az abszolút csúcstartó a 2011. nyár eleji, szociális témájú konzultáció a maga 14,25 százalékos eredményével: akkor 1,14 millió válasz érkezett.
Tény ugyanakkor, hogy ha nem is olyan népszerű az InternetKon, mint mondjuk a bevándorlási konzultáció, legalább jóval olcsóbb. Utóbbira ugyanis a 380 milliós plakátkampánnyal együtt 1,34 milliárd forintot költött a kormány, míg előbbi csupán 13 millió forintba került.