Több, az "elmúltnyolcév" politikusait elszámoltatni kívánó per kulcsszereplője volt Kutron Katalin, az e körben szinte rettegett Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) egyik vezető ügyésze.
Szerepet vállalt a tanácsadói szerződések miatt indult Hunvald-Weinek perben, az egy ingatlan értékesítéséről szóló Molnár-Lakos perben, de a talán legismertebb esete a BKV-ügyként is emlegetett Hagyó-per.
"A magyar emberek jövője elszámolás nélkül nem lehet sikeres" - adott útmutatást már 2010 márciusában a Nemzeti ügyek politikája című Fidesz-program, majd a győztes választás után 100 nappal Orbán Viktor miniszterelnök ehhez hozzátette:
Az elszámoltatást azért kell véghezvinni, hogy még egyszer senkinek se fordulhasson eszébe a közpénzeket különféle trükkökkel kitalicskázni.
Ezzel az elszámoltatás az Orbán-kormány egyik legfontosabb céljává vált, a politikusok - mint mentelmi joggal érintett személyek - elleni nyomozás és vádemelés pedig a KNYF kiemelt feladatává. Előbb Balsai István, majd Papcsák Ferenc, végül pedig Budai Gyula -
az egymást követő elszámoltatási biztosok futószalagon szállították az ügyeket a vádhatóságnak.
Több jelentős elszámoltatási ügyet a KNYF egyik vezető ügyésze, Kutron Katalin vitt. A csoportvezető ügyész szerepet vállalt például a két volt budapesti kerületi polgármester, az SZDSZ-es Wienek Leonárd és az MSZP-s Hunvald György elleni, vitatott tanácsadói szerződésekről szóló ügyben.
Ám a per a vádhatóság számára kudarccal végződött. Az Origo beszámolt róla, februárban jogerősen is felmentette a bíróság a hűtlen kezelés vádja alól Hunvaldot és Weineket. Az ítélet indoklásakor elhangzott: a szerződések összege és az azokkal szemben álló teljesítmény sem kifogásolható.
Nem ez volt az egyetlen, a vádhatóság nyomozói és vádelőkészítési munkáját kedvezőtlenül minősítő ítélet. Kutron Katalin képviselte a vádat a főváros XI. kerülete volt vezetőinek perében, őket hivatali visszaéléssel vádoltak egy vitatott ingatlanértékesítés miatt indult perben.
Tavaly májusban végül jogerősen felmentette a Kúria Molnár Gyula volt újbudai szocialista polgármestert, illetve helyettesét, a szabaddemokrata Lakos Imrét.
A politikusok tagadták bűnösségüket, és politikailag motiváltnak mondták az eljárást.
Ez a per azért is volt kudarc a KNYF szempontjából, mert az ügyészség tanúja sem támasztotta alá a vádiratot, végül a vádhatóság is elismerte, hogy nem történt károkozás. Az ítélet kimondta, hogy Molnár elszámolt az ingatlaneladás bevételével: parkokat és játszótereket újítottak fel.
Kutron Katalin képviselte kezdetben a vádat egy harmadik perben, a Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettes ellen első fokon zajló büntetőügyben. Ebben az ügyben egyre gyengül a vád, a tárgyalásokon pedig az ügyészség folyamatosan korrigálni kénytelen a vádiratban foglaltakat.
Az Origo beszámolt róla, hogy a BKV-per júniusi tárgyalásán kiderült, miután az egyetlen terhelő vallomást a bíróság előtt visszavonták, az ügyészség is arra jutott, hogy a Hagyó elleni fő vádpont, a nokiásdobozos kenőpénz története nem áll meg.
A Kecskeméti Törvényszéken zajló BKV-per lehetett a jelek szerint Kutron Katalin veszte. Az Origo kérdésére a Legfőbb Ügyészség (LÜ) azt állította, észlelték, hogy
a BKV-ügyben a nyomozást korábban irányító vezető beosztású ügyész sorozatos mulasztásokat követett el.
Ezért az ügyészség 2013 januárjában fegyelmi eljárás keretében - a hivatali kötelesség vétkes megszegésével megvalósított fegyelmi vétség miatt - a vezetői tisztségből való felmentés büntetéssel sújtotta az érintettet.
Régi ismerős
Érdekesség, hogy több elszámoltatási eljárás nyomozásában, illetve a bíróság előtti vádképviseletben a KNYF ügyészeként Fazekas Géza is részt vett, aki egyúttal a KNYF szóvivője is volt, és 2013-ban lett az LÜ szóvivője, ilyen minőségében válaszolt most az Origo Kutron Katalinra vonatkozó kérdéseire. A KNYF egyébként általában az LÜ illetékes főosztályának útmutatásai alapján jár el a kiemelt ügyek nyomozásában.A vádhatóság közlése szerint "az észlelt mulasztásokat a konkrét büntetőügyben időközben már korrigálta, orvosolta az ügyészség". A 2012 nyara óta zajló tárgyaláson valóban többször előfordult, hogy az eljáró ügyész kénytelen volt pontosítani a vádat, gyengíteni a vádiratban foglaltakat.
Kutron a fegyelmi határozatot munkaügyi bíróságon támadta meg, ám keresetét 2014 áprilisában jogerősen elutasították. Polt Péter legfőbb ügyész elrendelte Kutron lefokozással felérő áthelyezését. Csoportvezetőből beosztott ügyész lett, és a KNYF-től a Fővárosi Főügyészséghez került át.
Ám ezzel nem volt vége. Az Origo kérdésére az ügyészség közölte, hogy "a BKV-ügyben ugyanezen, a nyomozást korábban irányító ügyészt érintően időközben további mulasztásokat tártak fel", emiatt őt 2013 júliusában egy újabb fegyelmi eljárásban hivatalvesztéssel sújtották.
Kutron Katalin ezt a fegyelmi határozatot is megtámadta, a munkaügyi bíróság pedig a 2014 novemberében, első fokú ítéletében megállapította, hogy az ügyészség jogellenesen szüntette meg az ügyész szolgálati viszonyát.
Ezért egyes elmaradt juttatásai mellett
a bíróság még 12 havi illetményének megfelelő átalány-kártérítés megfizetésére kötelezte az ügyészséget.
A fellebbezések nyomán a Fővárosi Törvényszékre került ügyben a bíróság másodfokon helybenhagyta az ítéletet. Kutront azonban nem helyezték vissza az állásába. Az Origo úgy tudja, ezt ő direkt nem is kérte. Kerestük Kutron Katalint is, de cikkünk megjelenéséig nem sikerült elérnünk.
Volt már rá példa
A hivatalvesztés ritkán kiszabott, súlyos fegyelmi büntetés, de volt már rá példa. Hat éve a Fővárosi Főügyészség volt szóvivőjét fosztották meg méltatlanná válás miatt ügyészi hivatalától, miközben büntetőeljárás is indult ellene. Varga Gergely X-XVII. kerületi ügyészként ugyanis pénzt kért egy vádlottól, akinek cserébe enyhébb büntetést ígért, mivel ő képviselte a vádat az ügyében. Ráadásul a vádlott nővel bizalmi, szexuális viszonyba is került. Vargát a kollégái tetten is érték, amint a vesztegetési pénzt át akarta venni a vádlottól. Az ügyészség szerint 600 ezer forintról volt szó, de valószínűleg többet kérhetett eredetileg, mivel a vádlottal elszámolási vitába keveredtek, és a nő ez után jelentette fel Vargát. Az Ítélőtábla 2011 végén bűnösnek is találta Vargát vesztegetés, befolyással üzérkedés, hivatali visszaélés, bűnpártolás és csalás miatt, ezért hat év börtönbüntetést szabott ki rá.Míg Kutron Katalin ügyész hivatalvesztést kapott, addig egy másik kiemelt elszámoltatási ügyben eljáró bírák sorsa máshogy alakult. A Debreceni Törvényszéknek a 2041-ig titkosított kémpert első fokon tárgyaló katonai tanácsa egyik tagját, Böröndi Gábort a Bocskai lövészdandár parancsnoki posztjáról például előléptették, és a szárazföldi haderőnem vezetőjének nevezték ki.
Amint arról az Origo is beszámolt, a Szilvásy György volt titokminiszter és volt titkosszolgálati vezetők elleni büntetőügyben az elsőfokú ítélet elmarasztalta a vádlottakat, ám
az ítélőtábla ezt az ítéletet súlyos eljárási hibákra hivatkozva megsemmisítette, és visszadobta az ügyet első fokra.
Vagyis három és fél évvel a vádemelés után a per újrakezdődik.
Eljárást indítottak és vádat emeltek viszont később a kémügy nyomozati bírójaként eljáró hadbíró ellen, aki nem találta megalapozottnak a kémügyben a Szilvásy elleni gyanút, ezért 2011-ben nem adott helyt az ügyészség előzetes letartóztatási kérelmének, és elengedte a volt minisztert.
Varga Béla már nem bíró, a dandártábornokot 2011 végén nyugdíjazták, majd gondatlanságból elkövetett államtitoksértés és jogellenes fogva tartás miatt indult eljárás ellene. A hadbíró elleni eljárásokat szintén titkosították, de végül még az elsőfokú tárgyalás előtt feloldották a minősítést.
A dandártábornok ártatlanságát hangoztatta, és koncepciós ügyészségi eljárást emlegetett.
A volt hadbíró első fokon megrovást kapott, a legenyhébb büntetést. Másodfokon, a Fővárosi Ítélőtáblán zajló eljárásban viszont felmentették a vádak alól. Ügye harmadfokon, a Kúrián folytatódik ősszel.
Kutron Katalinhoz hasonlóan a Hagyó Miklós elleni eljárásban volt érintett egy másik egykori ügyész is, aki
ma Tarlós István főpolgármester tanácsadói stábjának tagja.
Az Origo írta meg, hogy a főpolgármester havi bruttó 850 ezret kereső főtanácsadója dr. Szabadvári Péter Ottóné.
A Városházán most a férje nevén szereplő jogász, dr. Vámos Katalin korábban ügyészként dolgozott, és ő volt az, aki 2010 májusában a BKV-ügyben indítványozta a bíróságnál a volt MSZP-s főpolgármester-helyettes előzetes letartóztatását. Hagyó 9 hónapra előzetesbe is került.
Tarlós István ehhez korábban annyit fűzött hozzá: "Az ügyész asszonyt nem ismertem, és soha nem is láttam azelőtt, hogy a Városházára felvettem volna. Kerestem embert, aki véleményezni képes a rám hagyományozott szerződések módosításait. Kifejezetten szakmai körökből javasolták őt."