Valószínűleg nincs olyan Budapestről szóló utazási prospektus, amelyik a Gyömrői út szépségeit ecsetelné, pedig a repülővel érkező látogatók ezzel a képpel szembesülnek először: sivár gyárépületek, szmogtól fekete falak között döcög be a 200 E jelzésű busz a kőbánya-kispesti pályaudvarra.
Az élményre rátesz egy lapáttal a Köki szedett-vedett volta is. Modernizált és a 70-es évekből itt ragadt épületelemek váltják egymást, az M3-as metróállomáshoz rongyos vidéki rokonként támaszkodik a vasútállomás rozsdás, helyenként már-már omladozó lépcsőivel és felüljáróival. A Köki Terminál alatti buszpályaudvar ugyan korszerű, de lehangolóan szürke.
"Eléggé különbözik az otthoni pályaudvaroktól" – mondta kérdésünkre udvariasan Eva, a huszonéves holland turistalány, de aztán bevallja:
elsőre nagyon sötét és nyomasztó az egész.
Igaz, Budapest belvárosa szerinte gyönyörű, öt napot töltött itt el.
A lehangoló látványnál nagyobb probléma, hogy a külföldiek nem igazodnak el – sőt, valódi akadálypálya számukra a metróállomással összeforrt buszpályaudvar:
a közlekedést nem segítik az ad hoc jelleggel, nem is mindig látható helyre kitett piktogramok, megtévesztő állomásnevek sem.
Egy óra alatt közel 30 turistát láttunk tétován bolyongani, a metróhoz vagy a reptéri buszhoz vezető utat keresik.
Mint kiderül, jobb helyzetben vannak azok, akik a repülőtérről érkeztek, és megvárták, amíg a 200E befut a végállomásra.
A világítás és a fotocellás kapuk láttán
többségük rögtön besétál a Köki Terminál bevásárlóközpontba,
ahol a helyi biztonsági őr továbbirányítja őket: itt használhatják a mozgólépcsőt, és a két új híd valamelyikén visszasétálhatnak a túloldalon lévő metróállomáshoz.
A turisták közel fele azonban nem itt, hanem eggyel előbb, a Kőbánya-Kispest P+R parkoló nevű állomáson száll le a buszról, mert az azonos állomásnév és az M3-as táblái miatt összetévesztik a végállomással – hiába kéri maradásra őket a fedélzeti utastájékoztató is, a félhangos angol szöveget szinte mindenki félreérti, sőt, biztatásnak veszi.
A bőröndős utazóknak ezután több száz métert kell gyalogolniuk egy keskeny, gyomverte ösvényen, amit oldalról betonkerítés, egy kisebb szakaszon meg szögesdrót övez.
Ez után mehetnek csak át a metróállomás felüljáróján az indulási oldalra, lépcsőn cipelve az óriási csomagokat.
A rozsdás, 70-es évekből itt maradt felüljáró folyosóján már BKK-ellenőrök várják őket, és jegyet vetetnek mindenkivel, a nyelvtudás viszont nem erősségük.
"Arra, arra" – integet egy megtermett őr, amikor elcsípi egy metrómegálló nevét, a további angol kérdésekre viszont csak a vállát vonogatja.
Jellemző, hogy a lépcsőzést alig lehet elkerülni az M3-as metró érkezési oldalán is. A helyi mozgólépcsőt az utolsó darabig szétbontották, a két felvonó közül az egyik hónapok óta nem üzemel.
"Már két hónapja nem jár a lift, és tudja miért?"
Működik az, csak elromlott a világítás benne,
"a központ pedig nem költ harmincezret a javítására. Inkább leállítják, mert így nem biztonságos, bárkit kirabolhatnak a sötétben" – állította egy helyi dolgozó, de a nevét nem adta hozzá.
Szerinte a mozgólépcsővel is csak a baj van, "kár volt kínai vacakot venni. Folyamatosan elromlik, egy év alatt már sokadszorra javítják meg" – mondja fejét csóválva az alkalmazott.
Eközben ázsiai turisták csoportja cövekel le mellettünk tanácstalanul, most jöttek a kék metróval, de idegesen keres kiutat egy nyugdíjas házaspár is. Mi igazítjuk őket útba a reptéri busz felé.
Megkérdeztük a BKK-t, miért nem változtatnak a megtévesztő közlekedési helyzeten – adnak új nevet a "Kőbánya-Kispest P+R parkoló" buszmegállónak, vagy legalább teszik közelebb a metróállomáshoz. A közlekedési vállalat tisztában van a problémával, de válaszukból az derül ki, hogy nem tudnak vele mit kezdeni:
A közelben nincs olyan közterület, amiről átnevezhetnék a megállót, máshova helyezni pedig a gyorsforgalmi út miatt nem lehet.
Ráadásul nem is szüntethetik meg, hiszen ezzel az ingázó belföldi utasokkal szúrnának ki, akiknek így a buszpályaudvarról kellene visszagyalogolniuk a metróhoz.
Az üzemen kívüli lift és mozgólépcső miatt a BKV-hoz fordultunk, szerettük volna megtudni, hogy miért és mióta nem lehet használni ezeket, mennyibe kerülne javításuk. Szűkszavú válaszában a társaság annyit árult el, hogy a mozgólépcsőben egy főalkatrész romlott el, de október 2-án várhatóan újraindítják - a költségek pedig csak a javítás után derülnek majd ki.
A mozgólépcsőt péntek délelőttre helyre is pofozták, de nem változtat az alapvető problémán:
a Köki közlekedési káosza bebetonozott,
legalább annyira, mint a vasúti és metrósínek felett közel ötven éve rozsdásodó felüljárók. A Magyarországra repülőgéppel érkezők pedig ezt a benyomást könyvelik el először.