Részeg angol turisták tántorognak énekelve a Kazinczy utcán, kezükben söröskorsóval, és minden kocsmába betérnek, hogy hajnalra leamortizálva menjenek vissza az egyik olcsó belvárosi szálláshelyre.
Ez annyira megszokott jelenet a pesti bulinegyedben, hogy azt gondolhatnánk: a magyar főváros turizmusa lényegében kimerül abban, hogy
a külföldi fiatalok lerészegednek, és hajnalra telehányják a belvárost.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján azonban a kép ennél árnyaltabb.
Budapest kereskedelmi szálláshelyein a rendszerváltást követően mindig a német turisták töltötték el a legtöbb vendégéjszakát. Ez azonban 2013-ban megváltozott, és a vendégéjszakák alapján
a legnagyobb küldő ország az Egyesült Királyság lett.
Ez így volt az elmúlt évben is: a britek tavaly több mint 680 ezer vendégéjszakát töltöttek el Budapest kereskedelmi szálláshelyein, a németek pedig 594 ezer éjszakával a második helyen voltak.
Az Egyesült Királyság tehát valóban a legfontosabb küldő ország lett az elmúlt két évben, azonban innen sem csak a fiatalok jönnek Budapestre. A KSH becslései alapján 2014-ben a brit vendégek 18 százaléka volt 55 évnél idősebb, a németek esetén pedig csak egy százalékponttal volt magasabb ez az arány. Tehát nem igaz az a tévhit, hogy az Egyesült Királyságból csak a fiatalok, Németországból meg szinte csak a nyugdíjasok jönnek Budapestre.
A szintén fontos küldő országnak számító Egyesült Államokból viszont nagy arányban érkeznek nyugdíjasok. A KSH becslései szerint 2013-ban az amerikai turisták között 35 százalék volt az 55 évnél idősebbek aránya, tavaly pedig már 48 százalék.
Vagyis szinte minden második amerikai vendég az idősebb korosztályból került ki.
Azonban nem csak az arányuk, az érkezők száma is jelentősen növekedett: 2013-ban 144 ezer, tavaly már 219 ezer 55 évnél idősebb amerikai turista jött Budapestre.
Ez az adat azt mutatja, hogy Budapesten az elmúlt években nem csak a kocsmaturizmus pörgött fel. Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára szerint az amerikai nyugdíjaskorú turisták számának növekedése a folyami hajós turizmus felfutásával függ össze.
"Ezekkel a jellemzően egy-két hetes hajóutakkal nagyon sok egyesült államokbeli nyugdíjas érkezik Budapestre.
A városlátogató és a buliturizmus mellett ez a szegmens fejlődött a legjobban Budapesten az elmúlt években"
– mondta Kovács István.
Hogy pontosan mennyien érkeznek így a magyar fővárosba, arról kevés számunk van, hiszen a KSH a hajón érkező vendégekről nem gyűjt adatokat. A Magyar Turizmus Zrt. azonban tavaly ősszel készített egy kutatást, akkor 15 hajó több mint 300 utasával készítettek interjút. Ebből kiderült, hogy
a hajók utasainak 70 százaléka az Egyesült Államokból érkezett,
85 százalékuk pedig 60 évnél idősebb volt.
A romkocsma- és folyami turizmus látható és mérhető felfutása is hozzájárult a budapesti idegenforgalom elmúlt években tapasztalt sikeréhez. De legalább ennyire fontosak az olcsó, fapados repülőjáratok.
Az elmúlt években nőttek a fővárosi szállodaárak: 2013-ban 18 127 forint, 2014-ben 19 668 forint, 2015 első nyolc hónapjában pedig 20 774 forint volt a budapesti szállodák átlagos bruttó szobaára éjszakánként.
Ezzel azonban még mindig olcsónak számítanak nemzetközi összehasonlításban.
A Budapesti Fesztivál és Turisztikai Központ (BFTK) a napokban adott ki egy hurráoptimista közleményt arról, hogy az év első nyolc hónapjának adatai alapján az idei újabb rekordév lehet a budapesti turizmusban.
Augusztusig ugyanis már több mint 5,2 millió éjszakát töltöttek a külföldi vendégek a budapesti kereskedelmi szálláshelyeken. Így Kovács István szerint, ha
nem történik valami nagy tragédia, akkor az idei valóban újabb rekordév lehet
a budapesti turizmusban. A főtitkár azonban úgy látja, hogy ez nem meglepő, hiszen 2010 óta folyamatosan nőtt a Budapestre látogató külföldi vendégek száma.
"A válság után a Budapest fő piacának számító európai országok polgárai újra elkezdtek utazni, és olcsó, könnyen elérhető célpontokat kerestek. Budapesten pedig jó ár-érték arányért kapják meg a különböző szolgáltatásokat" – mondta Kovács István.
A TripAdvisor nevű oldalon például 2013-ban és 2014-ben is Budapestet választották a legjobb ár-érték arányú városnak. Az elmúlt évek növekedése tehát ebben az olcsóságban rejlik, a válság után Budapest a kispénzű utazók kedvelt célpontja lett, ők jöttek egyre nagyobb számban.
Az persze jó hír, hogy egyre több külföldi vendég érkezik a fővárosba, azonban a kevésbé tehetős utazók nyilván kevesebbet költenek az éttermekben, szórakozóhelyeken, kevesebbet vásárolnak a boltokban, vagyis kevesebb bevételt generálnak a városnak.
Látogatók becsült kiadásai 2014-ben | |
Amerikaiak | 96 065 millió forint |
Németek | 53 837 millió forint |
Britek | 45 663 millió forint |
A belvárosban elszaporodtak az Airbnb-hez hasonló magán-szálláshelyszolgáltatók és az olcsó hostelek is. Ezek pedig a hagyományos szállodák elől szívják el a vendégeket.
A KSH szerint tavaly a közösségi szálláshelyeken a külföldi vendégek több mint 740 ezer éjszakát töltöttek el, ez már a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak 11 százaléka. Vagyis, már
minden tizedik Budapestre látogató külföldi nem szállodában, panzióban, hanem valamelyik közösségi szálláshelyen aludt.
Ezek a szállodaszövetség szeptemberben megjelent elemzése alapján főként a háromcsillagos hotelek elől szívják el a vendégeket, de az elmúlt években csökkent a panziókban eltöltött vendégéjszakák száma is. Ez persze nem csak magyar, illetve speciálisan budapesti jelenség.
A szövetség elemzése szerint azonban míg Bécsből körülbelül 3400, Prágából 3100 ajánlat szerepel az Airbnb-n, addig Budapestről 4300. Az átlagár is jóval alacsonyabb, mint az említett két városban: Prágában 17 930, Bécsben 19 928, Budapesten azonban mindössze 13 943 forint.
Az elmúlt években a budapesti turizmust azt pörgette fel, hogy a nyugat-európai turisták számára olcsó célpontnak számít a magyar főváros. Ennek a szerepnek azonban már láthatóan megjelentek a kellemetlen mellékhatásai is, például a belvárosi bulinegyedben tömegesen részegeskedő külföldiek okozta problémák, vagy már a fővárosi albérletpiacot is megbolygató közösségi szálláshelyszolgáltatók elszaporodása.
Ahogy Budapesten annyi minden más, ez a folyamat sem egy gondosan eltervezett stratégia eredménye volt. Eddig ugyan jól jöttünk ki belőle, hiszen több külföldi vendég érkezett a fővárosba, de nem lenne szerencsés a jövőben kizárólag erre alapozni.
Érdemes lenne például a konferenciaturizmust fejleszteni,
hiszen ezzel pont a magasabb költőképességű üzleti utazókat lehetne nagyobb számban Budapestre csábítani. Ehhez azonban egy új konferenciaközpont is kellene. A kormány tavaly év elején vásárolt meg egy telket a Művészetek Palotája közelében, ahol a tervek szerint négy éven belül egy négy-ötezer fős új központ épül majd.
Budapestnek azonban ma nincs elfogadott turisztikai stratégiája.
Úgy tudjuk, jelenleg a BFTK szakemberei készítenek egy koncepciót, amelyet a Fővárosi Közgyűlésnek kell majd jóváhagynia.