Felemás módon döntött a Fővárosi Közgyűlés a BKV járműbeszerzéséről, miután a múlt heti ülésen
a témában kialakult éles politikai és szakmai vita után elhalasztották a döntést.
A mostani, rendkívüli testületi ülésen végül a képviselők nem vetették el teljesen a 75 autóbusz bérleti konstrukcióját, de ehelyett nem is álltak ki egyértelműen az új járművek beszerzése mellett.
A két véglet helyett felemás döntést hozott a közgyűlés: a BKV által korábban megkötött, 75 autóbusz bérléséről, vagyis rendelkezésre bocsátásáról szóló szerződést 75 helyett végül csak 40 jármű esetében hagyták jóvá,
bérlés helyett pedig megvásárolnak 35 járművet
- közülük 5 kínai elektromos busz. A 40 bérelt autóbuszból 20 a 3-as metró felújítása idején pótlóbuszként közlekedik majd.
A közgyűlés múlt heti rendes ülésén nem tudott dönteni a tisztán bérleti konstrukcióról, ezért hívott össze Tarlós István főpolgármester rendkívüli ülést. Egy hete az ellenzéki képviselők azért bírálták a konstrukciót, mert a BKV szerintük aránytalanul drágán próbál autóbuszokat bérelni.
A főpolgármester a múlt heti Budapestinfón inkább az új buszok vásárlása mellett érvelt. Mint arról az Origo beszámolt, Tarlós István azt mondta, miután a kormány átvállalta a BKV adósságállományát, szerinte inkább az új járművek beszerzését kell támogatni.
Tarlós szerint
a BKV buszainak átlagéletkora 17 év, átlagosan több mint 1,1 millió kilométert futottak,
60 százalékukban pedig nincs légkondicionáló. Ezért szerinte 2018-ig 500 elavult, magas padlós járművet kell kivonni a forgalomból.
Azt egyébként nemrég Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója is elismerte az Origónak adott interjúban, hogy a bérleti konstrukció drába, "a legolcsóbb megoldás az, ha azonnal megvesszük a járműveket, vagy egy lízingkonstrukció végén kerülnek a buszok a BKV tulajdonába."
De mindkettő az eladósodottságot növeli, amit a BKV és a főváros is csak kormányzati engedéllyel, állami garanciavállalás mellett tehet meg - hívta fel a figyelmet. Amikor pedig kiírták a 75 busz bérlésére vonatkozó tendert, erre nem volt esély, mert az még a BKV 53 milliárdos adósságának állami átvétele előtt volt.
A bérlet rosszabb, mintha vásárolnánk a járműveket, de jobb, mintha kiszerveznénk a szolgáltatás egy újabb szeletét"
- mondta Bolla, hozzátéve: a bérleti konstrukcióval azt kívánták bizonyítani, hogy a BKV képes olcsóbban működtetni a buszokat, mint amennyibe a kiszervezésük kerülne.
A bérleti konstrukció helyett a közgyűlés döntése alapján végül megvásárolandó öt, K9 típusú elektromos buszt a kínai BYD-től vennék. Erről az interjúban Bolla Tibor BKV-vezérigazgató azt mondta, a bérlet kockázatmentes próba lenne, míg ha megvennék a buszokat, akkor "az új konstrukció minden lehetséges nyűgje, baja is a BKV-t terhelné."