Ez a mi földünk, és el fogunk jönni ide kaszálni

Megjelölték

A kaposvári árverésen megjelent egy maroknyi gazda, és azt mondták, hogy az állam nem árverezheti el a földet, mert az az övék. Szópárbaj, földfoglalás, fenyegetések Somogy megyében.

„Megkérünk mindenkit, aki magyarnak és gazdának érzi magát, hogy segítsen, amikor szólni fogunk! Hiszen ez megy mindenhol az országban. Kishantoson, Barcson. Ez a mi földünk, és el fogunk jönni ide kaszálni tavasszal! Álljanak mellénk!” – mondta a bábonymegyeri gazda a földön, amelyet szerinte az állam jogtalanul vett el tőle, és amelyet elárvereztek csütörtökön.

Nem sejtettek semmit

Olyan történt csütörtökön, ami eddig még nem nagyon, amióta elkezdődtek az állami földek árverései. Kaposváron a terem igazi parasztokkal telt meg. Azokkal a gazdákkal, akik a kormány szerint a földárverések nyertesei lesznek.

A földművesek viszont nem licitálni jöttek Kaposvárra.

Csütörtökön került ugyanis kalapács alá az a Bábonymegyer és Daránypuszta között fekvő 12 hektáros föld, amit '92-ben egy 11 fős társaság kapott meg az államtól közös tulajdonba. Előtte sok évet húztak le a Pélpusztai Állami Gazdaságban. A földet a PÁG végkielégítésként adta a földműveseknek.

Paksi István és társai 15 évig művelték a földeket háborítatlanul, abban a hiszemben, hogy minden rendben van. 2006-ban megjelent egy úr, a Pandora Kft.-re hivatkozott, és azt állította, ő vette bérbe a területet. A gazdák utánamentek a dolognak, és

megtudták, hogy a föld nem is az övék.

Amikor a megyei földhivatal átvezette volna az ingatlant a saját rendszerébe, kiderült, hogy a tulajdonjogot annak idején nem vezették át a gazdák nevére. A PÁG jogutódja, a Pélpusztai Agrotop Kft. már nem tudott bizonyítani semmit, mert leégett az irattáruk.

Az államé lett

A földhivatalnál azt állították, hogy levélben többször is felszólították a gazdákat a füstté vált adatok hiánypótlására. Ők ezt nem tették meg,

ezért a föld az államé lett.

Ez pedig tény, megmásíthatatlan, megfellebezhetetlen, game over. A 12 hektárnyi földet 2012-ben kényszerhasznosításba adta a Nemzeti Földalapkezelő Ágh János helyi nagygazdának, majd 2013-ban egy földbérlet-pályázaton egy lajoskomáromi kft.-hez került.

A Pélpusztai Agrotop Kft. azóta megszűnt. Van a PÁG-nak egy másik jogutódja, a Pélpusztai Mezőgazdasági Kft., ők viszont az állítják, hogy az érintett földhöz semmi közük sincs, és nem is volt soha.

Megjelölték a parcellát a gazdák. Azt hitték, a sajátjukat művelték Forrás: Origo

„Azért nem tudták bejegyezni a tulajdonjogot, mert a földkiosztási könyv és a földkiadásban érintett személyek névsora nem került összekapcsolásra, és az állami gazdaság, illetve jogutódja többszöri hiánypótlási felszólítás ellenére sem pótolta a hiányosságot” – ezt a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal írta a gazdáknak, hozzátéve: „a kft. iratanyagaiban fellelhető igazoló dokumentumok tudják elősegíteni a tulajdonjogi bejegyzést”.

A gazdák azt állítják, hogy semmiféle levelet nem kaptak a hiánypótlásról.

Azóta már minden létező fórumon hallatták a hangjukat, és megmutatták a papírjaikat, amiket még '92-ben kaptak. Megkeresték a Nemzeti Földalapkezelőt, a Földművelésügyi Minisztériumot, az agrárkamarát, még Navracsics Tibort is, amikor még igazságügyi miniszter volt, de sehol senki sem hallgatta meg őket.

Az egyik ajtón beengedtek, a másikon meg kitessékeltek”

– mondja egyikük. Sebestyén Róbert, a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) elnöke azt válaszolta az Origo megkeresésére, hogy a terület az államé, de bírósághoz fordulhatnak. Perre viszont nem mentek. Nem volt rá pénzük.

A Somogy Megyei Kormányhivatal azt írta megkeresésünkre, hogy az ingatlan a magyar állam tulajdona, és hogy aki ezt vitatja, annak kell bizonyítani az igazát. De amúgy sem az ő dolguk igazságot tenni, hanem az NFA-nak, akikről ugye eddig lepattantak a gazdák megkeresései.

Felszólalni nem lehet

Ez a föld került kalapács alá csütörtökön. Ezért jött el Kaposvárra a 6 gazda (már csak ennyien vannak életben a 11-ből), akiket egy maroknyi MSZP-s és LMP-s aktivista is elkísért. Vendégként regisztrálnak, és a terem hátsó felébe kell bezsúfolódniuk az újságírók mellé. A terem első felét egy piros-fehér-zöld szalag választja el tőlük. A szalag túloldalán ül a bizottság, valamint a földért jelentkező licitáló és az ügyvédje. A bizottság tagjai gyanakvó, óvatos pillantásokkal méregetik a transzparensekkel és táblákkal érkező, egyszerűen felöltözött népséget.

A kormányhivatal embere megnyitja az árverést a szokásos nyitószöveggel. Törvényi akadályt nem lát, megállapítja, hogy 1 jelentkező van, a házirendet be kell tartani (ez utóbbit a szokottnál hangsúlyosabban mondja). A földművesek várják egy darabig, hogy jöjjön az a rész, ahol a közönség felszólalhat, megoszthatja aggályait,

de a földárveréseken nincs ilyen rész.

Az egyik földműves megunja a várakozást, és közli, hogy a kalapács alá szánt föld az övék, és nem az államé, így az árverés értelmetlen és jogsértő. A kormányhivatal embere azt feleli, hogy nem lehet közbeszólni, és hogy kivezetik az őrök azt, aki megzavarja az árverést.

Van B-tervük

A gazdák viszont belejönnek. Mondják a magukét, ahogy a hivatalnok is. „Nem ön a tulajdonos.” „Önök csak hallgatólagosan vehetnek részt az árverésen.” „Ezt nem tehetik meg. Van papírom. Csak nézzék meg.” „Nem tehetjük, nem a mi dolgunk.” „Hát kinek a dolga?” „A megfelelő fórumon tegye szóvá.” „Vegyék jegyzőkönyvbe, hogy megszólaltunk!” „Nem is a saját tulajdonát árverezi el az állam!”„Akkor vezessenek ki” – mondják. Az őrök így is tesznek, senki sem tanúsít ellenállást, de kifelé menet is mondják a magukét. „El akarják adni az én földemet?” „Mit vesznek el legközelebb? A házat a fejem fölül?” „A kormány a parasztok ellen van.”

A folyosón a gazdák közlik, hogy készültek B-tervvel erre az esetre. Jelképes földfoglalás lesz délben – mondják.

Vigyenek el, ha akarnak

Háromnegyed 12-kor még csak egy rendőrautó parkol a vita középpontjában álló föld mellett. A gazdák délben gördülnek be a bekötőútra, néhány LMP-s és MSZP-s aktivista ide is elkíséri őket. Egy ösvényen át lehetne a legkönnyebben megközelíteni a földet, de az ösvényt egy hatalmas farakás zárja el. Így az országút mellett sétálva tudjuk csak megközelíteni a földdarabot.

Békés volt a földfoglalás Forrás: Origo

Ott a gazdák táblákat szúrnak a földbe.

„Ez a mi földünk”

– áll rajtuk.

A táblák mellett néhány karót is a földbe tűznek, ezekre kis magyar zászlós szalagokat kötnek. Közben érkezik még két rendőrautó, a terep tehát biztosítva van. A gazdák ismét összefoglalják a történetüket a maroknyi sajtósnak, aki elkísérte őket. Az egyik elhaladó autó hosszan dudál, nem tudjuk meg, hogy a szimpátia vagy az ellenszenv jeleként. Itt mondta el az egyik gazda, hogy májusban várják azokat, akik segítenek nekik kaszálni. „Ha akarnak, vigyenek el. Béreljenek őrző-védőket. Mi nem félünk.”

Nekik ez nem jó

A gazdák szerint a földárverések nem a családi gazdálkodóknak és a kistermelőknek szólnak. A földárveréseken a győztesnek csak a végső ár 20 százalékát (10 százalék, ha ő a bérlő) kell kifizetnie, a többit törlesztheti, és erre az MFB-nél azt ígérték, hogy kidolgoznak egy kedvezményes konstrukciót. A legtöbb családi gazdálkodónak még ez a 20 százalék is túl sok,

nincs ennyiük,

és a törlesztés gondolata sem tetszik nekik. A legtöbben ugyanis javában törlesztenek már valamit, mezőgazdasági gépet, traktort, miegymást – mondják a bábonymegyeriek.

Harangozó Gábor szerint „nem a gazdáknak van földéhsége” Forrás: Origo

„Ez így megy. A legtöbb gazda több évre előre betervezi ezeket a kiadásokat. Nem lehet szeptemberben azt mondani, hogy akkor most decemberben megveheted a földet, és a nyakadba vehetsz még egy törlesztenivalót!” – mondja egyikük. „Amúgy sincs még kedvezményes hitel, csak a kedvezményes hitel ígérete” – mondja egy másik.

Az NFA szerint viszont a földforgalmi törvény és a vonatkozó kormányrendelet garantálja, hogy az árveréseken helyben lakó gazdák vehessenek részt, ezt válaszolták, amikor a fenti aggályokkal megkerestük őket. A hitelekről annyit írtak, hogy „a Magyar Állam 20 éves futamidejű, kedvező kamatozású hitelprogramot biztosít a magyar gazdatársadalom részére, amely alacsony önrész befizetése mellett lehetővé teszi a földtulajdon megszerzését a kevésbé tehetős gazdáknak is".

Nem tudjuk, kik ezek

„Ezért olyan kevés a jelentkező ezekre a földekre.” Az a kevés jelentkező, aki van, az meg nem tűnik földművesnek. „Nem környékbeliek, nem tudjuk, kik ezek” – meséli a szerdai győztesekről egy gazda.

Ennyit arról, hogy a helyi termelőkről szól ez az egész.”

A vitás hátterű földet elnyerő licitáló viszont pont kivételt jelent. Róla nincsenek rossz véleménnyel a helyi gazdák sem. „Dolgos, fiatal helybeli földműves. Már eddig is művelt 80 hektárt, ha minden győztes ilyen lenne, gond sem lenne” – mondja róla Gál Ferenc, bábonymegyeri gazda.

Nem állnak sorba

„Ott voltam néhány árverésen” – mondja Harangozó Gábor MSZP-s képviselő. „Úgy néz ki, hogy a nagyobb területekre nincs vagy csak ritkán van jelentkező, a kisebbekre meg a bérlő megy licitálni, ha megengedheti magának. Ha igaz lenne a kormánynak az az állítása, hogy hatalmas földéhség van, akkor a helyi földművesek ott állnának sorban. De nem látunk ilyet sehol.”

A tömeget a szocialista aktivisták adták Forrás: Origo

Az Origo tudósítói is megfordultak már néhány árverésen. Ők sem látnak nagy tülekedést a földekért. Sok helyen csak egyetlen licitáló indul, de az árverések gyakran maradnak el jelentkező hiányában.

Volt már földfoglalás

Egy földfoglalás már volt ezen a környéken, még 2013-ban, de akkor a rendőrség vetett véget a dolognak. A földet használó, a falubeliek szerint erős politikai hátszéllel rendelkező nagygazdálkodó, Ágh János ugyanis birtokvédelmet kért, a Nemzeti Földalapkezelő pedig feljelentette a földfoglalókat.

„Bábonymegyerben a földhasználat a rendszerváltás után szokásjog alapján oszlott meg” – mondja Gál Ferenc bábonymegyeri gazda, az akkori földfoglalás egyik résztvevője. „A nagyok és a kicsik jól megfértek egymás mellett ezen az 1500 hektáron” – meséli. Ez akkor változott meg, amikor 2012 végén pályázatot írtak ki a falu körüli földek 20 éves haszonbérletére. A helyi gazdák közül mintegy tucatnyian jelentkeztek kisebb földért.

Ezeken a földeken 20-25 ezer forint a bérleti díj hektáronként, viszont 62 ezer forint terület alapú uniós támogatás jár velük.

Az eredményhirdetés 2013 áprilisáig elhúzódott. Közben januárban a földeket kényszerhasznosításra (ingyenművelésre) adták egy évre egy helyi nagygazdának, Ágh Jánosnak. Ekkor határozott Gál Ferenc és Horváth János a földfoglalás mellett. „Még 2012 végén én is beadtam egy kérvényt egy kisebb föld kényszerhasználatáért” – mondta Gál Ferenc bábonymegyeri állattenyésztő. „Akkor azzal utasítottak vissza, hogy a pályázati földeket nem lehet kényszerbe adni. Azután kiderült, hogy

lehet, csak nem nekem.”

„Az Ágh már a pályázat előtt nekiállt győzködni az embereket, hogy ne induljanak” – mesélik a bábonymegyeriek. A faluban azt mesélték, hogy a nagygazda figyelte, hogy ki megy ki a földeket megnézni.

Felhívta őket, bekopogott hozzájuk, és mindenkit megpróbált lebeszélni a pályázásról.

Néha szép szavakkal, néha nem olyan szépekkel. „Ugyanezt csinálta idén is, amikor már kanyarban voltak az árverések. Valóságos kampányt tartott” – mesélik a falubeliek.

A környéken volt már földfoglalás Forrás: Origo

A pályázati eredményeket két körben hozták nyilvánosságra. Az első etap 2013 áprilisában volt. A földek 80 százalékának Ágh János vagy valamelyik családtagja nyerte el a bérleti jogát. A második kört ugyanabban az évben nyáron tartották. Ott is 80 százalék körül tarolt az Ágh család.

Azokat a földeket azóta is belepi a gaz.

Évente egyszer szárvágóval levágnak mindent ugaroltatás címszó alatt. A szárvágó visz mindent, kisállatokat, fészkeket, képzelheti” – mondja az egyik bábonymegyeri.

Segít, ahol tud

Ágh János nem kívánt nyilatkozni. Annyit mondott, hogy ha elkészül a faluban az új templom, akkor az Origo lemehet róla tudósítani. Az ügyvédje viszont szívesen beszélgetett velünk. Szerinte Ágh János nagyon jószívű ember, aki mindenkinek segít, és akinek már mindenki tartozik valamivel a faluban. „Ismerjük a hőzöngőket. Nekik is adott volna földet, ha nem adnak az ügynek politikai színezetet" – mesélte az ügyvédnő. A gazzal belepett földekről annyit mondott, hogy az ilyesmit a Nemzeti Földalapkezelő dolga ellenőrizni, és nyilván meg is tették. „Ha az NFA-nak rendben volt, akkor rendben van."

Ágh János a mostani árveréseken nem vett földet, de a fia és a lánya igen.

Nem mernek pattogni

A helybeliek szerint minimum gyanús, hogy a 2013-as pályázatok értékelése teljesen titkos volt. Szerintük ez nem szolgálja az ország kistermelőinek érdekeit. „A legtöbben nem mernek pattogni” – meséli az egyik falubeli. „Mert még úgy járnak, mint a Gálék” – mondja. Amikor Gál Ferenc panaszt tett a megyei agrárkamara-vezetők választási listája miatt (egyetlen központilag összeállított listára lehetett szavazni), pár nappal később, egy vasárnap reggel megjelent a birtokán a pécsi környezetvédelmi felügyelőség. „Talaj- és vízmintákat vettek, és elkattintottak vagy ezer fényképet. Annyit fényképeztek, hogy lemerült a telefonjuk.”

Ezekben az időkben történt az is, hogy Gál Ferenc kapujára azt írta valaki az éjjel: „Ha pofáztok, megdöglötök”.