Megoldhatná, mégis súlyos milliárdokat fizet a magyar állam a börtönviszonyok miatt strasbourgi pereket indító raboknak.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága utoljára a múlt csütörtökön ítélt meg negyedmilliárd forintot 40 elítéltnek, akik az embertelen börtönviszonyok miatt tettek panaszt.
A zsúfoltság vagy akár a nem megfelelő higiéniás körülmények miatt perlő rabok, köztük Zuschlag János,
fejenként 10-20 ezer eurós kártérítést kaptak.
Ők csak a jéghegy csúcsát jelentik, hiszen a legóvatosabb becslések szerint is jelenleg körülbelül 3000 rab pere van a testület előtt. Könnyű kiszámolni, hogy ha mindannyian nyernek, az akár
10 milliárdos kiadást
is jelenhet a magyar államnak.
A helyzet azért is érthetetlen, mert a kormánynak megvolt rá az esélye, hogy megoldást találjon a problémára, sőt a strasbourgi bíróság ezt külön kérte a magyar államtól. Márciusban az ügyek növekvő száma miatt úgynevezett irányadó ítéletet, azaz „pilot judgmentet” hozott. Ezt akkor alkalmazzák, ha egy jogsértés olyan sokszor fordul elő, hogy rendszerszintű problémát okoz.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága ezzel arra kötelezte a kormányt, hogy hat hónapon belül dolgozzon ki menetrendet arra vonatkozóan, milyen módon szünteti meg az emberi jogi egyezményt sértő állapotokat. Ezt
a magyar állam egy nappal a határidő előtt, december 9-én tette meg
– tájékoztatta az Origót az Igazságügyi Minisztérium.
Mint írták, azt, hogy megfelelő-e a terv, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága fogja felügyelni, és ők értékelik a végrehajtását is.
Nem csodálkozott a történteken a Helsinki Bizottság jogásza, aki a jogorvoslati lépéseket hiányolta. Tóth Balázs szerint ez azért is fontos, mert ezzel el lehetne kerülni a többmilliárdos kiadásokat. Ha lenne itthon jogorvoslat, akkor a hazai bírósághoz is fordulhatnának az elítéltek, ott viszont valószínűleg lényegesen kevesebb pénzt ítélnének meg nekik.
„Onnan legfeljebb a rabok 20 százaléka vinné tovább az ügyeket Strasbourgba, ahol nagyobb kártérítést kaphatnának”
– mondta.
Tóth Balázs szerint az sem véletlen, hogy Strasbourg éppen a hat hónapos határidő lejártának napján, december 10-én hozott ítéletet negyven ügyben. Szerinte ezzel is jelezni akarták a kormánynak, hogy lépnie kell valamit.
Menetrend vagy jogorvoslat hiányában a kormány szankciókra nem, további perekre viszont számíthat. Eddig ugyanis mindössze 49 esetet bíráltak el, csak idén márciusig viszont már 600 panaszt nyújtottak be magyar rabok. A szám azóta legalább 3000-re nőtt.
Cech András ügyvéd, aki számos ügyet képvisel Strasbourgban, szintén megerősítette az Origónak, hogy
a március előtt indított ügyekben már a közeljövőben dönthetnek.
Ha pedig a kormány semmit nem tesz, akkor szép lassan a többi is sorra kerül, így viszont 10-15 milliárd forintra is rúghat a számla.
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a magyar állam menetrend hiányában is belekezdett a börtönépítésekbe. Csak
idén ezer új férőhely épült,
így a zsúfoltság 144-ről 128 százalékra csökkent.
Ha pedig betartják a terveket, akkor 2019-ig Kunmadarason ezerfős, Ózdon, Kemecsén, Csengeren és Komlón pedig ötszáz fő elhelyezésére szolgáló börtön épülhet. Ez akár végleg megoldhatja a problémát.