Jobban járhatnak azok a közszolgálati dolgozók, akik önként távoznak a megszűnésre ítélt minisztériumi háttérintézményekből, mint azok, akik a végkielégítésben reménykedve megvárják a felmondólevelüket. Különösen igaz ez azokra a hivatalokra, amelyek még csak néhány éve léteznek.
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény részletesen leírja, ki és milyen végkielégítésre számíthat az állami intézményekben. Eszerint ha valakinek jogutód nélkül szűnik meg a munkahelye, akkor
3 év munkaviszony után egy-, 5 év után két-, 8 év után pedig háromhavi fizetésre számíthat.
Egy olyan helyen tehát, mint a 2012-ben alakult Nemzetstratégiai Kutatóintézet, senki nem számíthatna többre, mint kéthavi bér. Közszolgálati dolgozók esetén ez nem feltétlenül jelentős összeg.
Vegyük azonban azt, aki úgy dönt, önként jelentkezik a kirúgásra ítéltek közé. A jelenlegi tervek szerint könnyen lehet, hogy ő sokkal jobban fog járni, mint a maradók. A kormány tervei között ugyanis az szerepel, hogy az önkéntes távozók
a végkielégítés többszörösét tehetik zsebre
úgynevezett „lelépési pénzként”, azaz négyszázezres végkielégítés helyett akár másfél milliót is hazavihetnek. Sőt, vannak olyan elképzelések, melyek szerint még azok is kapnának több százezer forintot, akik nem jogosultak végkielégítésre.
Ennek persze feltétele is van: vállalniuk kellene, hogy hosszú évekig a versenyszférában maradnak.
Egyelőre nem tudni, hogy pontosan hány embert fog érinteni a leépítés, így azt is korai lenne megjósolni, hogy a bürokráciacsökkentés mennyi pénzébe fog kerülni a kormánynak. Az azonban biztos, hogy a KSH 2015-ös adatai szerint 140 ezren dolgoznak az államigazgatásban, közülük 79 ezer a kormánytisztviselő, és 35 ezer a köztisztviselő. Az Index szerint közülük körülbelül
hatezer embert érinthet a leépítés.
Kérdés, hogy ők mit kezdjenek magukkal. Ha a rövid távú előnyöket nézzük, akkor a legvalószínűbb, hogy többségük a pénz kedvéért vállalja, hogy a versenyszférában helyezkedjen el. A kormány is ezt támogatná, ezért további intézkedéseket is bevezetne annak érdekében, hogy minél kevesebben akarjanak a közszolgálatban maradni. Ezek egyike a Karrierhíd program.
Az intézkedés egyáltalán nem új, a kormány először 2012-ben vezette be, amikor 6700 embert bocsátottak el a közszférából. A
programban részt vevő munkavállalók ingyenes átképzést kaptak,
a munkaadók pedig járulékkedvezményt, ha közszolgálatból elbocsátott dolgozókat alkalmaztak.
Már csak az a kérdés, hogy a versenyszféra képes-e felszívni ennyi embert a munkaerőpiacra. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke optimista.
A jelenlegi rendszer hosszú távon semmiképpen nem tartható fenn”
– mondta az Origónak Dávid Ferenc, aki szerint az üzleti szférát jelenleg megfojtja az ötszintű közigazgatás.
Magyarországon a szakértő szerint a közszférában alkalmazottak aránya jóval magasabb, mint a környékbeli országokban, őket gyakorlatilag az üzleti szféra tartja el.
A drága állam versenyhátrányt jelent az országnak,
ezen a VOSZ főtitkára szerint mindenképpen változtatni kell.
Csak az nem mindegy, hogyan. Dávid Ferenc fontosnak tartja például, hogy ne kizárólag a munkavállalók átirányításán gondolkozzon a kormányzat, hanem a vállalkozások alapítását is támogassák. Komoly megtakarítást lehet elérni akkor is, ha a nyugdíjasok helyett nem vesznek fel másokat, és a Karrierhíd mellett a 45+ vállalkozói programot is népszerűsítené. Ez utóbbi a 45 felettieket segíti abban, hogy saját vállalkozást indítsanak.
Dávid Ferenc kiemelte, hogy a közszférában sok esetben magasan képzett emberek dolgoznak, akiket könnyen át lehet képezni, de mindenképpen meg kell velük értetni, hogy
egyáltalán nem degradáló áttérni az üzleti világba,
és merni kell karriert építeni. Ráadásul a legtöbben precízek és jól terhelhetők, ami szintén jól jön a piacon.
„Egy mai 30–35 éves egyébként sem gondolkozhat már abban, hogy egy munkahelyen dolgozik nyugdíjaskoráig” – mondta Dávid Ferenc.