Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: az elmúlt években az Alkotmánybíróság (AB) szakmai tekintélye jelentősen csökkent, a tagokat jellemzően pártpolitikai alapon választották ki. Az MSZP törvényjavaslata helyre akarja állítani a testület szakmai és „politikától mentes” függetlenségét – mondta Tóbiás József.
Az MSZP elnökének a bejelentésére Kósa Lajos is reagált. A cikkünket itt olvashatják.
A szocialisták azt indítványozzák, hogy ezentúl
az alkotmánybírák maguk választhassák meg az AB elnökét;
a testület létszámát 11 főben, az alkotmánybírói életkort pedig 70 évben maximalizálnák – ismertette.
Mint arról az Origo is beszámolt, Gyurcsány Ferenc azt írta közösségi oldalára, hogy ha a demokratikus ellenzéki oldalon egyetértés van abban, hogy a Fidesz feldúlta és tönkretette a III. Magyar Köztársaságot, akkor mindenki, aki segít a Fidesznek abban, hogy ezt a tényt elfedje, az a Fidesz cinkosa és a demokratikus ellenzéki politizálás árulója.
A Demokratikus Koalíció elnöke emlékeztet arra, hogy
a Fidesz egyoldalú akarattal és diktátummal megváltoztatta az alkotmánybírák jelölési rendjét,
kizárólag saját híveivel töltötte fel a testületet, és elfogadhatatlan mértékben korlátozta az Alkotmánybíróság jogkörét. Most, hogy három új alkotmánybírót kell megválasztani, nagy kegyesen felajánlotta az MSZP-nek, hogy ő is jelöljön egyet, persze önmagának fenntartva a jelölttel kapcsolatos vétójogot.
Hogy mindenki jól értse, ismételjük meg: aki e tárgyban együttműködik a Fidesszel, az kollaboráns, az áruló
- írta Gyurcsány Ferenc.
Nem tudjuk követni az MSZP álláspontját, mivel sok esetben a Demokratikus Koalíció és más liberális minipártok által diktált véleményt követi – mondta Schiffer András az Origónak. Az LMP frakcióvezetője arról is beszélt, hogy a jelölési folyamat még nem indult el, ezért
nem érdemes személyekről beszélni.
Az én fejemben egyébként van olyan négy név, akik mögött lehetne kétharmados többséget biztosítani, de először az elvekben kéne megállapodni.
Schiffer András azt is mondta, hogy Orbán Viktornak az is jó, ha 11 fő marad a testület létszáma, ezért is lenne fontos olyan személyek bejuttatása a testületbe, akik gátat szabhatnának a hatalomnak. Emlékeztetett, a 2015-ös évet érdemes vizsgálni az Alkotmánybíróság tevékenysége szempontjából. Több olyan döntési helyzet volt, ahol az forgott kockán, hogy a kormány megtehet-e bármit a magyar emberekkel. Például a Quaestor-ügyben, például akkor, amikor a földforgalmi szabályoknál a kétharmadot próbálták kicselezni.
Vékonyan, de láthatóan az Alkotmánybíróságon belül
van egy olyan többség, amely komolyan veszi a feladatát.
Akkor, amikor négy új bírónak a jelöléséről van szó, nem többet és nem kevesebbet kockáztatunk, minthogy például a következő években lesz-e, mondjuk, egy nyilvánosságpárti Alkotmánybíróság – mondta a politikus. Az LMP számára az adatnyilvánosság az egyik legfontosabb szempont – mondta Schiffer.
Idén három alkotmánybírónak jár le a mandátuma, egy hely pedig tavaly február óta betöltetlen. A megválasztásukhoz kétharmados parlamenti többségre van szükség. A Fidesz-KDNP-nek 131, az MSZP-nek 29, a Jobbik 24, az LMP-nek 5 képviselője van. Rajtuk kívül még 10 független honatya ül a parlamentben. A kétharmadhoz 133 képviselő azonos szavazata kell.