"Köszönet azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik az ilyen gyalázatos körülmények ellenére is még mindig itt vannak Magyarországon" – írta Facebook-bejegyzésében Ágnes, aki beteg kislányát vitte be a Egyesített Szent István és Szent László Kórház gyermekinfektológiai osztályára.
A nő egy, a fáradságtól szinte beszélni sem tudó, ügyeletes nővérről
írt, és a fertőző osztályon használt folyamatosan elromló infúziós adagolókról, amelyek miatt – mint egy karácsonyi égősor – folyamatosan világít a kórtermek beteghívója, és állandó elfoglaltságot adnak az ápolóknak.
„És végül egy dermesztő mondat, amit - azt állította - szó szerint idézett egy nővértől: " Ha itt gyorsan nem történik valami
gyermekek fognak meghalni
- és egyúttal sok sikert kívánt az osztály külföldre kivándorló ápolóinak, orvosainak.
A május 7-i bejegyzést több ezren osztották meg, és rohamosan terjedt a különböző médiafelületeken - ugyanakkor több valótlanságot tartalmaz az Egyesített Szent István és Szent László Kórház szerint.
Müller Péter orvos igazgató az Origónak küldött válaszlevelében azt írta, egyetlen szakdolgozó sem hagyta el a gyermekinfektológiai osztályt az utóbbi hónapokban - bár tény, hogy három álláshely betöltetlen, és
az ellátást csak túlórákkal tudja biztosítani az osztályon dolgozó 25 nővér.
Az orvosigazgató azt is hangsúlyozta, nem fordulhat elő, hogy egy beteg gyerek két órát várjon az ápoló segítségére, és hétvégén is emeletenként és műszakonként minimum 2 fő dolgozik az osztályon.
Az infúziós szerelékek alkalmatlanságát viszont a kórház is elismeri. Vági Andrea ápolási igazgató több osztályról kapott jelzést, hogy a cseppszámlálót alig lehet beállítani, az infúziós toll pedig rendszeresen eltörik használat közben.
"A kifogásolt egyszer használatos eszköz cseréjét azonnal végrehajtottuk"... "A biztonságos ellátást az eszközök meghibásodása ellenére mindvégig garantálni tudtuk" – állította Vági Andrea, és – feltehetően egyik kollégájától vagy főnökétől megerősítést várva - ezt a széljegyzetet írta mellé: "kérdés, hogy az utolsó mondat megállja-e a helyét? Köszönöm!"
Ágnes üzenetének hitelét nagyban gyengíti az a tény is, hogy a nő
sorban törölte Facebook-bejegyzéseit,
majd idővel saját fotóját is, státuszát pedig úgy alakította, ne lehessen ismerősként jelölni. Nem válaszolt az Origo írásben feltett kérdéseire sem.
A posztban leírtaknak van valóságalapja - mondta az Origónak a kórház egyik, névtelenséget kérő ápolója.
"Magam is beteg gyerekekkel foglalkozom. A kollégák nagyon leterheltek, amit az elvándorlás is generál. Kötelezően havi harminckét túlórát várnak el tőlünk, miközben a legtöbbünk eleve 14 műszakban, napi 12 órában dolgozik."
Ebből viszont nem élünk meg.
"Nincs cafetéria, pluszjuttatás, jutalom sem évek óta. Szóval másodállást vállalunk, akár 6-7 műszakot" – mesélte a nővér, aki alig lehet gyerekeivel az állandó elfoglaltság miatt. Mint hozzátette, saját osztályán is legalább 4-5 új munkaerőre lenne szükség, hogy ne túlórákra épüljön az ellátás.
Az alkalmazott szerint kesztyű, fecskendő ugyan mindig van, de az egyszer használatos műszerek többségére várni kell, és nem is mindig jó minőségűek, ahogy Ágnes példája mutatja.
Azt a nyilatkozó sem tartja reálisnak, hogy bármelyik gyerek is életveszélybe kerülne az esetleges hiányosságok miatt.
A gyengébb vagy kritikus állapotú betegeket folyamatosan monitorozzák, és ha kell, azonnal tovább küldik az intenzívre. Az ápoló egy olyan esetről sem tud, amikor egy beteg halálát szakmai mulasztás okozta volna.
A kórház szerint ők csak az elrendelhető 32 órás havi túlórára kötelezik dolgozóikat, akik ezen felül kérhetik a heti tizenkét órás "önként vállalt" rendkívüli munkavégzést is. Ami a cafetériát, jutalmat illeti, a Szent László kórház csak a kötelezően előírt plusz juttatásokat fizeti ki - az egyszer használatos eszközök alkami hiányát pedig az elhúzódó közbeszerzési folyamatokkal magyarázták.
Mikor az ápolónőt arról kérdezzük, gondolt-e már ő is külföldi munkavállalásra, a társait említette: "biztos vagyok benne, hogy az itt dolgozók többsége már csak a jó közösség, és persze a hivatástudat miatt nem lépett még tovább" - mondta. Sokaknak viszont nem elég a jó hangulat: egyes becslések szerint ma
legalább tízezer ápoló és több ezer orvos hiányzik az egészségügy rendszeréből.
A Magyar Ápolási Egyesület arról számolt be, hogy 2014-ben majdnem 500 ápoló és 950 orvos kért külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt.
Tarthatatlannak látja az ápolók helyzetét Cser Ágnes szakszervezeti vezető is. "Nyilvánvaló, hogy nem lehet minőségi ellátást nyújtani ott, ahol egy éjszakás nővérre 40-50 beteg jut" - mondta az Origónak a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke.
Cser Ágnes szerint nincsenek jobb helyzetben a szociális területen dolgozó ápolók sem, akik ugyanolyan képzettséggel, de a kórházinál is alacsonyabb bérért dolgoznak, rendkívüli terhelés mellett – mindez együtt garancia a képzett munkaerő elvándorlására.
Az MSZ EDSZSZ ugyanakkor érzékelhető változást remél a kormánnyal folytatott, huzamosabb ideje zajló sztrájktárgyalásoktól. "Még az idén béremelésre számítunk, amihez megnyitják a 2016-os költségvetési keretet is. De nem állunk meg, hiszen az szakorvosi-ápolói fizetések az emelés után sem érik majd el a V4-es szintet. Ez az egyetlen mód a munkaerő itthon tartására - mondta a szakszervezet elnöke.
Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár április végén arról beszélt, hogy már csak két hetet kell várni az egészségügyi béremelésre, a jövő évi költségvetés pedig 80-85 milliárd forintot biztosít majd erre a célra.