Pákh Imre: Lopott képet nem állítunk ki múzeumban

A Munkácsy-trilógia: a Krisztus Pilátus előtt, az Ecce Homo és a Golgota

Pákh Imre, a sok millió dollár értékűre becsült Munkácsy-festmény, a Golgota tulajdonosa perelte be a Forster örökségvédelmi központot a kép védetté nyilvánítása miatt, de az első tárgyalási napon csak az iratismertetésig jutottak. Az örökségvédelmi központ, vagyis az alperes kérésére szeptemberre halasztotta a bíróság az érdemi tárgyalást, mert arra az alperes jogi képviselőjének állítólag nem volt ideje felkészülni. Pákh Imre szerint taktikázásról, időhúzásról van szó, a műgyűjtő ezért nem zárja ki, hogy nemzetközi bírósághoz fordul.

Hárommillió dollár a különbség

Munkácsy 1884-ben festette a képet, ami 1991-ben került Magyarországra, és a debreceni Déri Múzeumban állították ki. A festményt, amely szakemberek szerint Munkácsy két másik alkotásával, az Ecce homo és a Krisztus Pilátus előtt című festményekkel együtt egy trilógiát alkot, 2003-ban Pákh Imre vásárolta meg. A műgyűjtő letéti szerződést kötött a kiállító múzeummal 2004-ben, 2006-ban és 2012-ben.

A Munkácsy-trilógia: a Krisztus Pilátus előtt, az Ecce Homo és a Golgota Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Közben a Magyar Nemzeti Bank jelezte, hogy a jegybank Értéktár Programjának részeként megvenné a Golgotát hatmillió dollárért - több mint 1,6 milliárd forintért –, a New Yorkban élő műgyűjtő azonban kilencmillió dollár alatt nem volt hajlandó eladni a Munkácsy-képet.

Nem viheti ki az országból

Pákh Imre és a magyar állam nem jutott dűlőre az adásvételről, ekkor indult meg a kép védetté nyilvánítása, amit egy külső szakértő, tanácsadó testület, a Kulturális Javak Bizottsága ugyan nem támogatott, ám a közigazgatási eljárásában első fokon tavaly októberben a Műtárgyfelügyeleti Iroda, majd idén februárban másodfokon a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ igen.

Így elrendelték a Pákh Imre tulajdonában lévő festmény védetté nyilvánítását, ami azt is jelenti, hogy a képet nem lehet kivinni az országból.

Pákh szerint politikai döntés született

Pákh Imre ezt a határozatot támadta meg a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon azzal, hogy nem szakmai, hanem a magyar állam politikai, gazdasági érdekeit szolgáló döntés született. A műgyűjtő szerint a szerződések megkötésekor hatályos szabályozás az úgynevezett visszaviteli kötelezettség miatt kizárja a védetté nyilvánítást.

Pákh Imre azt várja a bíróságtól, hogy hatályon kívül helyezi a vitatott döntést,

és az örökségvédelmi központot tisztességes eljárás lefolytatására és új döntés meghozatalára kötelezi.

Az állam szerint jogos a védetté nyilvánítás

Az örökségvédelmi központ, vagyis az alperes azzal érvel, hogy a kép kiemelkedő, pótolhatatlan kulturális értéke nem vitaható, a Kulturális Javak Bizottsága nem szakmai alapon döntött, a visszaviteli kötelezettséget pedig nem az 1959-es polgári törvénykönyv, hanem az örökségvédelmi jogviszonyok alapján kell vizsgálni, ebben az esetben pedig nincs olyan visszaviteli kötelezettség, amely megakadályozná a védetté nyilvánítást. Ezért az örökségvédelmi központ kérte a bíróságtól a tulajdonos keresetének elutasítását.

Pákh Imre amerikai műgyűjtő és jogi képviselője, Holló Gábor a polgári per első tárgyalási napján a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. A per Munkácsy Mihály Golgota című, a műgyűjtő tulajdonában levő festménye védettségének elrendelése miatt indult Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Nem készült fel a jogi képviselő

A tárgyalás érdemi részét azét halasztották szeptemberre, mert az örökségvédelmi hivatal jogi képviselője azt közölte, hogy nem volt ideje felkészülni, csak a tárgyalást megelőző napon kapott megbízást a jogi képviseletre. A bíró jelezte, hogy a tisztességes eljárás jegyében módot ad a felkészülésre, ugyanakkor

a továbbiakban az eljárást megakasztó lépéseket szankcionálni fogja.

A tárgyalás után Pákh Imre megerősítette, hogy a kép Debrecenben van letakarva, mert - mint mondta -

lopott képet nem állítunk ki múzeumban".

Megjegyezte azt is, hogy szerinte jól látható az ügyben a taktikázás, az időhúzás, ezért nem zárja ki, hogy nemzetközi bírósághoz fordul.