A csalók technikája az volt, hogy az áfa befizetése helyett újra számlákat állítottak ki Csehországba és Szlovákiába, valós tevékenységet nem végző magyar cégek nevében.
Ezzel a módszerrel mintegy hatszázmillió forint áfát igényeltek vissza jogosulatlanul.
A gyanú szerint a bűnszervezet cégeit egy Borsod megyei vállalat is használta csaláshoz. Ez a cég elsősorban cukrot és csokoládét szerzett be az Európai Unió tagállamaiból, a termékeket azonban belföldiként tüntették fel a magyar céghálótól származó fiktív számlákkal.
Ez a gazdasági társaság kétszázhúszmillió forinttal csökkentette fizetendő áfáját.
Az adónyomozók az ország majdnem minden megyéjében tartottak házkutatásokat, és bizonyítékokat foglaltak le. Az okozott kár megtérülésére ingatlanokat, járműveket, követeléseket, bankszámlákat, valamint a borsodi gyár vagyonát is zárolták.
Eddig tizenöt embert hallgattak ki gyanúsítottként költségvetési csalás miatt, közülük tizenkettőt őrizetbe vettek, és előzetes letartóztatásba helyeztek.
A bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalásért akár húsz évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.