Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A független jelöltek mellett a parlamenti pártok közül egyedül csak a Fidesz–KDNP ért el mérhető eredményt, míg a baloldali pártok és a Jobbik éppen csak átlépték az ötszázalékos bejutási küszöböt. Elemzésünkben az összes olyan 2016-os választást megvizsgáltuk, ahol a parlamenti pártok közül valamelyik indult. Így az időközi polgármester-, kislistás és egyéni választókerületi voksolások eredményeit adtuk össze. Tavaly időközi országgyűlési választást nem tartottak.
2016-ban összesen 115 974 fő élhetett volna az állampolgári jogával az időközi megmérettetéseken. Ebből 58 911-e mentek el szavazni, ami
50,8 százalékos részvételnek felelt meg.
Ez az aktivitás az időközi választások esetében kiemelkedően magasnak számít, mivel általában csak 20-30 százalék szokott elmenni szavazni.
Összesen 122 566 érvényes szavazatot adtak le a választók. A megjelentek száma és az érvényes szavazatok közötti jelentős különbséget az okozza, hogy a kislistás választások esetében egy választónak több szavazata van, ami értelemszerűen jelentősen növeli a szavazatok számát.
A választásokat a független jelöltek nyerték, mivel a leadott szavazatok 62,73 százalékát szerezték meg. Ez egyáltalán nem számít meglepetésnek, mivel a kistelepüléseken sok esetben még akkor is a függetlenek diadalmaskodnak, ha valamelyik parlamenti párt elindul.
Második helyen a Fidesz–KDNP végzett 22,75 százalékos eredménnyel.
Harmadik helyen a baloldali pártok végeztek 7,07 százalékkal, míg a Jobbik csak a negyedik lett 6,64 százalékkal. A többi politikai erő az egy százalékot sem érte el.
Abban az esetben, ha a független jelöltekre adott szavazatokat kivesszük a kalapból, akkor a kormánypártok 61,04, a baloldal 18,97, a Jobbik pedig 17,81 százalékot ért volna el. Mindezek egyértelműen visszaigazolják a közvélemény-kutatások eredményeit, mivel az intézetek egész 2016 során a Fidesz–KDNP stabil fölényét mutatták az ellenzéki erőkkel szemben. Az összesített eredményekből az is kiderült, hogy a baloldal közös támogatottsága – a közvélemény-kutatásokkal összhangban – még mindig magasabb a Jobbikénál.
A baloldal összesített eredményén nagyot dobott a tavaly februári salgótarjáni időközi polgármester-választás, ahol a várakozásokhoz képest simán győzött az MSZP aspiránsa. A Nógrád megyei székhelyen részben a korábbi jobbikosok átszavazása miatt 2014-hez képest több mint 1400 szavazattal nőtt a baloldali jelölt támogatottsága.
Mint arról korábban beszámoltunk, nagyjából hármas holtverseny alakult ki a civil és független jelöltek, a Fidesz–KDNP és az MSZP jelöltjei között azokon az időközi választásokon, amelyeket tízezer főnél népesebb településeken tartottak 2016-ban.
A Jobbik nagyon gyengén szerepelt,
míg az LMP és a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció szabad szemmel nem nagyon volt látható.
Összességében sem túl nagy, sem túl kicsi jelentőséget nem szabad tulajdonítanunk ezeknek a választásoknak. Arra mindenképpen jók, hogy itt a közvélemény-kutatók adataival szemben valódi szavazatokat látunk. Ahhoz, hogy ezeknek a választásoknak a pontos jelentőségét elhelyezzük a hazai politikában, két példát érdemes feleleveníteni.
2006-ban pár héttel a parlamenti választás előtt a Fidesz két településen (Szentendre, Mosonmagyaróvár) simán győzött. Az országgyűlési választáson ezzel szemben viszonylag simán nyert az MSZP–SZDSZ-koalíció. 2014-ben egy héttel az országos választás előtt Salgótarjánban a baloldali összefogás győzött egy egyéni körzetben. Április 6-án pedig a Fidesz nyerte meg az országos megmérettetést, messze megelőzve a baloldalt.
