Román útra ment a japán kormány, avagy miért is fontos a politikai stabilitás

Ha sok a kormányos, a hajó biztosan zátonyra fut – szól egy japán mondás.

S ha már japán mondás, szegény japán miniszterelnökkel esett meg a csúfság, hogy néhány napja, amikor hivatalos látogatásra érkezett volna Romániába, a repülőtéren nem várta őt senki, ugyanis éppen összeomlóban volt a román kormány. Ezért a hivatalos találkozók helyett Abe Sinzo kénytelen volt a bukaresti skanzent meglátogatni. Hogy egy másik mondást parafrazáljunk: ilyen az, amikor „román útra megy”. Ami történt, az hatalmas blamázs Romániának, és egyébként egyenes következménye annak, ha egy országban megszűnik, felszámolódik a politikai stabilitás.

Márpedig Romániában káosz van. A miniszterelnök megbukott, a kormány lemondott, egy év alatt a PSD második kormánya vallott kudarcot, a lei pedig november után ismét történelmi mélypontra zuhant.

Instabilitás van Csehországban is. Ezen a héten mondott le a Babis által vezetett kisebbségi kormány, amely nem kapott bizalmat a cseh parlamenttől.

Instablitás van Németországban is. Három hónap alatt sem sikerült még felállnia az új kormánynak. Ha a szociáldemokraták rábólintanak, akkor még csak most indulnak meg majd a tárgyalások az újabb nagykoalíciós kormányzás lehetőségéről. Amit egyébként sem az üzleti körök, sem a német polgárok nem fogadnak kitörő lelkesedéssel.

Káosz van Olaszországban. Mondjuk, ez ott a normál állapot. 70 év alatt 64 kormányt fogyasztottak el. A márciusi 4-i választásnak jó eséllyel vágnak neki a bevándorlást ellenző jobboldali pártok, de kérdéses, hogy meglesz-e a többség. Ha nem lesz meg, az sem zárható ki, hogy „elnöki kormány” alakul. Instabilitás rulez.

Áll a bál Spanyolországban. 2016-ban 10 hónapot vett igénybe, hogy felálljon a kormány, most pedig a katalán kérdés tüzeli az indulatokat. Sőt, még az sem elképzelhetetlen, hogy a katalán kérdésbe éppen a belga kormány bukik majd bele.

A hollandok is legendásan tesznek a stabilitásra. Ott 225 napra volt szükség ahhoz, hogy felálljon a kormány. A négy kormányt alkotó pártnak egyébként 76 képviselője van a 150 fős parlamentben, szóval nem mondhatni, hogy gránitszilárdságú a stabilitás.

És a görögökről akkor már ne is beszéljünk.

Ebben a zűrzavaros, forrongó Európában óriási érték, egyben versenyelőny a politikai stabilitás. Ha nincs stablitás, egy ország könnyen kormányzásképtelenné válik, jön a káosz, a japán miniszterelnök meg mehet skanzent látogatni. Okaerinasai masen goshujin-sama.

Az április 8-i választás egyik legfontosabb tétje éppen a politikai stablitás megőrzése. A politikai stablitás tette lehetővé Magyarország számára, hogy meghozzon és érvényre juttasson egy sor olyan döntést, amelyekhez más országoknak nem volt ereje. Hazaküldje az IMF-et, bevonja a közteherviselésbe a multikat, rezsit csökkentsen, megállítsa a határán az illegális bevándorlók áradatát, Magyarországot Európa egyik legbiztonságosabb országává tegye.

Ezért nyugodt szívvel mondhatjuk, ki nem sz..rja le, hogy mit mond a Freedom House.

G. Fodor Gábor, a Századvég elnökhelyettesének, a 888.hu főszerkesztőjének az írása az Origo számára.