A férfi kutyatenyésztés során ismerkedett meg nővel, aki később segítségét kért tőle abban, hogy elköltözzön a férjétől.
A férfi nem sokkal később, egy éjszaka betört a nő mezőfalvai házába, és agyonverte. A holttestet ágytakaróba csavarta és elvitte.
A férfi magával vitte a nő telefonját, a házban talált pénzt, és bankkártyát, amelynek tudta a PIN-kódját. A kártyáról 165 ezer forintot vett le.
A férfit korábban első fokon már elítélték, akkor 9 évet kapott, de másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az ítéletet és új eljárásra kötelezte a törvényszéket. Azért kapott 15 évet, mert ezúttal már mindkét minősítés - előre kiterveltség, nyereségvágy - fennállt.
A férfit először tanúként hallgatták ki, akkor vallomást is tett, amit később - már vádlottként - visszavont, így a helyszín alapos kielemzése, az ott talált vérfoltok elemzésével az orvos- és nyomszakértők bizonyították a gyilkosságot.
Az ítéletet nem jogerős, azt ugyanis az ügyész tudomásul vette, de a férfi és ügyvédje téves jogi minősítés miatt enyhítésért fellebbezett.
A közelmúltban nem született olyan ítélet, ahol nem volt meg a meggyilkolt ember holtteste, de szerinte a magyar joggyakorlatban is ritka az ehhez hasonló ítélet.