Csak hajszálon múlt Hitler élete, akit egy térképasztal lába mentett meg

Hitler ellen több mint kéttucatnyi merényletet kíséreltek meg, valamennyit túlélte

Fotó: DW

Hitler és a párthadseregként működő SS hatalmának erősödésével több, a Wehrmachtnál szolgáló tiszt is egyre sötétebben látta Németország jövőjét. Pályája során összesen 42 alkalommal törtek Hitler életére, amelyek közül az 1944. július 20-án végrehajtott merénylet volt a leghíresebb, ami Valkűr hadművelet néven vonult be a történelembe.

A megalázott Wehrmacht

 

1938 elején Hitler jelentősen megváltoztatta a német hadsereg vezetési rendszerét. Ennek során megszabadult azoktól a tisztektől, akik kevésbé támogatták terveit, és 1941-től teljesen átvette a hadsereg fölötti irányítást. Számos tiszt a leváltások miatt megalázottnak érezte helyzetét, és többen is ellenállók lettek a második világháború alatt. 

Himmler, az SS birodalmi vezetője (a képen középen balra) olyan párthadsereggé tette az SS-t, ami állam volt az államban
Fotó: DW

Egy másik dolog, amit szintén rossz szemmel néztek a hadsereg elégedetlen tisztjei, a náci diktátor személyes fegyveres testületévé váló SS (a Wehrmachttal ellentétben az SS katonái nem a birodalomra, hanem a Führerre tették le esküjüket) előretörése, és – főként a zsidók ellen elkövetett – önkényes akciói is egyre inkább taszítóvá és aggasztóvá váltak számukra. 

 

A negyedik kísérlet

 

A Valkűr hadművelet előkészítésében 1943 ősze jelentette a fordulópontot. Gróf Claus Schenk von Stauffenberg ezredes, aki megjárta a nyugati, keleti és az afrikai frontot is – itt vesztette el a bal szemét és a jobb kezét – a berlini tartalékhadsereghez került, amelynek akkori parancsnoka, Friedrich Fromm tábornok közvetlen irányítása alá került. Ebben a beosztásában rendszeresen felkereste Hitlert, ugyanis minden héten személyesen tett neki jelentést. A Valkűr hadművelet eredetileg egy olyan terv volt, ami Hitlert védelmezte volna egy esetleges puccskísérlet ellen.

Gróf Calus Schenk von Stauffenberg ezredes ( a képen középen kissé balra) volt az összeesküvők vezetője
Fotó: Wikimedia Commons/Bundesarchiv

 Ezt dolgozta át 1943-ban von Stauffenberg úgy, hogy az államhatalmat fenyegető incidens esetén a Führert támogató erőket lefegyverezzék.Ugyan lehetetlennek tűnt, hogy Hitler aláírja az új tervet, de az ezredes ügyesen oldotta meg a problémát és a Führer anélkül, hogy elolvasta volna a tervet, aláírta. 

Stauffenberg egyébként korábban háromszor is megpróbálkozott a Hitler ellenni merénylettel, 

de mindig akadt valami, ami keresztülhúzta számításait. Ilyen előzmények után került sor a végső kísérletére 1944. július 20-án.

 

A Valkűr hadművelet

 

Stauffenberg a segédtisztjével, Wilhelm von Haeften főhadnaggyal érkezett Hitler főhadiszállására, a Wolfsschanzéba (Farkasverem). Rosszul indult az akció, ugyanis erre a napra várták Rastenburgba Mussolinit, így sem az SS birodalmi főnöke, Heinrich Himmler, sem pedig Hitler helyettese, Herman Göring birodalmi marsall nem tartózkodott a helyszínen, ők a Duce fogadására voltak hivatalosak. A másik fő probléma az volt – ahogyan később kiderült –, hogy a hőség miatt nem a bunkerben, hanem a jóval nagyobb légterű vezérkari térképek barakkjában volt a találkozó.

Göring birodalmi marsal (a kép közepén) Hitler obersalzbergi rezidenciáján
Fotó: Bundesarchiv

 A helyzetértékelő megbeszélés előtt Stauffenberg élesítette a nála lévő aktatáskába elrejtett pokolgépet, majd azt igyekezett Hitlerhez minél közelebb elhelyezni a nagy tölgyfából készült térképasztal alatt. Néhány perccel később Erich Fellgebel, a kommunikációs tiszt -előre megbeszélt módon - kihívatta az ezredest az értekezletről.

Hitler megmutatja Mussolininek a felrobbantott barakkot a merényletkísérlet napjának délutánján
Fotó: Wikimedia Commons

Ezután Adolf Heusinger tábornok tett jelentést Hitlernek, 

ám az asztal alatt lévő táska az útjában volt, ezért a tölgyfaasztal lábának túloldalára tolta át. 

Pontban 12:42-kor hatalmas detonációt okozva felrobbant a bomba, és bár Stauffenberg már nem láthatta holtan Hitlert, mégis biztos volt a halálában és ezt is jelentette az ellenállás berlini központjának.

A barakk a robbanás után. Hitler élete csak egy hajszálon múlott
Fotó: Wikimedia Commons

A Valkűr hadművelet első órái sikeresen indultak, ám a berlini őrzászlóalj parancsnokának, a fanatikus náci Ernst Otto Remer őrnagynak gyanús volt, amikor Goebbels letartóztatására kapott parancsot. A propagandaminiszter irodájában Goebbels rögtön kapcsolta neki Hitlert. Remer felismerte a Führer hangját, ezért a propagandaminiszter parancsára a zászlóaljával a lázadók ellen fordult, és még mielőtt kibontakozhatott volna, megkezdték a felkelés leverését. 

A fanatikus náci Ernst Otto Remer őrnagy, a berlini őrzászlóalj parancsnoka a felkelés meghíiúsítása után interjút ad a rádiónak
Fotó: Wikimedia Commons/Bundesarchiv

Az összeesküvés fő szervezőit, köztük von Stauffenberg ezredest 20-ról 21-ére virradó éjszaka agyonlőtték. Más - köztük nyugdíjazott katona és részben civil - ellenállókat, akiknek sikerült felderíteni a kilétét, a náci népbíróság szintén halálra ítélte és különös kegyetlenséggel végezték ki őket.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.