A Jobbik képviseli például egyedül Magyarországon a keleti nyitás politikáját, amelynek keretében évek óta hirdetjük, hogy hazánknak rendezni,
egyúttal javítani kell a kapcsolatait Oroszországgal, Kínával, Indiával, Közép-Ázsiával és a muszlim világgal is
- mindezt Vona Gábor, a Jobbik elnöke írta 2010. december 9-én az azóta már megszűnt Barikád című újságba. A pártelnök szerint a muszlim világ kapcsán rendre kérdőjelek sorjáznak, hiszen a Jobbik, azon belül is jómaga számtalanszor kifejezte a muszlim világ irányába érzett szimpátiáját.
Vona közölte, hogy már 2002-ben, még egyetemistaként, diploma előtt, kormányváltás után felszólalt egy Vácott szervezett palesztin kiállításon, majd Jemenbe utazott egy ifjúsági konferenciára, számtalan palesztin ügyben szervezett demonstráción jelen volt. Mivel az arabok fasírtban vannak a zsidókkal,
én meg nem szeretem a zsidókat, ezért az ellenségem ellensége gondolkodás alapján lehetek iszlámpárti
- írta Vona.
Az azóta ki tudja hány 180 fokos fordulatot leíró Jobbik elnöke kijelentette, társadalomról és emberről alkotott képét számtalan nagy gondolkodó formálta, alakította. „De ha meg kellene határoznom azt a kategóriát, amelybe gondolkodásom, felfogásom alapján tartozom, akkor a válaszom a következő lenne: tradicionalista. Itt pedig Hamvas Béla, Julius Evola és René Guenonnevét kell kiemelnem."
Vona szerint egyedül az iszlám világ igyekszik őrizni a tradíciót. És természetesen nem öngyilkos merénylők és véres háborúk mellett török lándzsát, de egyúttal kijelentem, ma az emberiség tradicionális – a transzcendenst a hétköznapival együtt megélő – kultúrájának utolsó védőbástyája az iszlám világ maradt – írta a Jobbik elnöke.
„Sikere vagy kudarca nem az iszlám és Amerika/Izrael viszonylatában, hanem az emberiség szempontjából lényeges számomra."
Amennyiben az iszlám elbukik, a fény szinte teljesen kialszik,
és a globalizmus sötétsége előtt már nem marad érdemi ellenfél. Akkor tényleg véget ér a történelem. És nem lesz happy end – zárta sorait Vona.
Mint arról korábban beszámoltunk, Vona 2013-ban Törökországban törökül tett hitet Allah mellett. Vona Gábor muszlim közönsége előtt a következőket mondta törökül: "mi Attila unokái vagyunk, akiknek elve az igazság, akik bátran ellenállnak a rossznak, és senkitől nem félnek, csakis Allahtól". A pártelnök mondatait üdvrivalgással fogadta a török közönség a helyszínen.
Vona az első nyílt külpolitikai állásfoglalását, aminek írásos nyoma maradt, az akkori pártlapban, a Barikádban írta. Ekkor, mindenki megdöbbenésére, Iránt a muszlim világ vezetőjeként írta le: „(...) Az Egyesült Államok monopolizálta világ remélhetőleg a végóráit éli. Képtelen lesz többfrontos harcra Kínával, Oroszországgal, az Irán vezette muszlim világgal és Latin-Amerikával. Ez utóbbival sokat nem tudunk kezdeni, de az első három felé igenis találnunk kell utat" - írta
Vona, aki szerint tehát a keresztény Latin-Amerika hanyagolható (itt él a katolikus hívők 40 százaléka), a síita muszlim Iránhoz viszont meg kell találni az utat.
Vona muszlim őrülete a következő években csak fokozódott. 2008. október 23-án, a szabadság és a forradalom ünnepén mondott beszédében választási megfigyelőket kért a 2009-es EP-választásokra Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnöktől. Sőt, az iráni Forradalmi Gárda segítségét is kérte.
Még egyszer:
Vona az EU-választásra az iráni síita muszlim vallási diktatúrától és annak belső fegyveres erejétől kért segítséget.
Miután a Jobbik bejutott a parlamentbe, Vona egy úgynevezett „IV. Béla-tervet" mutatott be, amely ekkor már - többek között - nemcsak az Iránnal folytatott kapcsolatokat szorgalmazta, hanem Törökországot és általánosságban a teljes arab világot is említi.
Vona mindenkit megdöbbentve harcosan védte Irán érdekeit, és lelkesen támogatta az Irán-párti Bassar el-Asszad szíriai diktatúráját is.
2011. december 2-án egy "háborúellenes béketüntetésnek" hazudott antiszemita demonstráció keretében tiltakozott az Irán elleni szankciók és a nyugati, Vona szerint "cionista" érdekek érvényesítése ellen. Vona és a köréhez tartozó jobbikosok muszlimbarát és antiszemita megnyilvánulásai közül érdemes kiemelni, hogy 2010 novemberében például egy konferencián Simon Peresz „felvásárlási szándékáról" és az izraeli, „ingatlanokkal kapcsolatos bűnügyekről" beszéltek és "népirtónak" nevezték Izraelt.
Mindezek a kijelentések és iszlámbarát politikai lépések egyértelműen mutatják, Vona teljes politikai pályafutása az iszlám érdekek képviseletéről szól.