Hatodszorra bukott meg a teljes ellenzék

Budapest, 2014. április 7. Veres Gábor, az MSZP szóvivője, Bajnai Gordon volt miniszterelnök, az Együtt-PM szövetség vezetője, Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke (takarásban), Molnár Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselője, Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje, Gúr Nándor, az MSZP alelnöke, Boruzs András, a Magyar Liberális Párt (MLP) egyik alapítója és pártigazgatója, Fodor Gábor, az MLP elnöke, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, valamint Molnár Csaba és Vadai Ágnes, a DK alelnökei (b-j) távoznak sajtótájékoztatójukról a Magyar Szocialista Párt (MSZP) eredményváró rendezvényén a párt Jókai utcai székházában az országgyűlési képviselő-választáson 2014. április 7-én. MTI Fotó: Kovács Attila

Ismét a Fidesz-KDNP jelöltjének győzelmét hozta a hétvégi időközi választás. A kormánypártok jelöltje Békéscsabán javított a 2014-es eredményhez képest, pedig az ellenzék ismét összefogott, de nem sokra ment vele. A voksoláson az is kiderült, hogy az alacsony részvétel nem a Fidesznek kedvez. A teljesen szétesett ellenzékből továbbra sem kérnek a választók.

Július harmadik hétvégéjén Békéscsabán folytatódott az ellenzék vesszőfutása. Sorozatban hatodik vereségüket szenvedték el a kormánnyal szemben álló erők a Békés megyei településen. Ismét teljes volt az összefogás egy úgynevezett független jelölt mögött, de a modell nem működött, mivel a Fidesz-KDNP jelöltje ismét győzedelmeskedett. Ugyanebben a körzetben a Fidesz jelöltje 2014-ben 48,44 százalékot szerzett, míg most 53,77-et. Jól látszik, azzal, hogy az ellenzék elbújt nem az ellenzéki, hanem a kormánypárti voksok aránya nőtt.

A békéscsabai választás is megmutatta, hogy

az alacsony részvételi arány egyáltalán nem a kormánynak kedvez.

A választókerületben összességében 16,7 százalékos volt a részvétel. Az öt szavazókör közül háromban magasabb volt a részvétel, míg kettőben alacsonyabb. Az ellenzék jelöltje egy szavazókörben tudott nyerni, egyben pedig döntetlent ért el, de ezek voltak azok a szavazókörök, ahol átlag alatti volt a részvétel. A három átlag fölötti részvétellel bíró szavazókörben a Fidesz jelöltje simán győzött.

Budapest, 2018. február 2. Az Együtt bontanák le a határzárat feliratú plakát, amelyen Soros György és „a kerítésbontó ellenzék" látható Budapesten, a XIX. kerületi Üllői úton 2018. február 2-án. A Fidesz plakátját a fővárosban és vidéken is elhelyezték. MTI Fotó: Kovács Tamás Forrás: MTI/Kovács Tamás

A teljes összefogás sem segített

Az ellenzéki pártok tehát immár zsinórban hatodszor kaptak ki úgy, hogy általában egy közös jelölt volt a Fidesszel szemben. Az ellenzéki kudarcot csak tovább erősíti, hogy nagyrészt olyan körzetekben volt voksolás most júliusban, ahol a tavaszi országgyűlési választáson az ellenzéki erők együttesen több voksot kaptak, mint a kormánypártok. A legnagyobb jelentőségű voksolás a józsefvárosi polgármester-választás volt, az ellenzéki média próbálta is helyzetbe hozni az egykori SZDSZ-es Győri Pétert, de végül a Fidesz jelöltje közel kétharmados győzelmet aratott.

Hasonló volt a képlet Miskolcon, ahol egy baloldali humoristával próbálkozott az MSZP-Jobbik-tandem, de belőle sem kértek a körzet lakói. Veszprémben és Sopronban két ellenzéki párt (LMP és MSZP) jelöltje volt a közös jelölt, de a kudarc ott volt a legnagyobb.

Veszprémben több mint 80, míg Sopronban közel 70 százalékot szerzett a Fidesz jelöltje.

Mindegyik voksoláson a szavazóköri eredményekből láthattuk, minél magasabb volt a részvétel, annál nagyobb volt a kormánypártok fölénye.

Az alacsony részvétel inkább az ellenzéknek kedvez az időközi megmérettetések alapján Fotó: Szabó Gábor - Origo

Bújócska ellenzéki módra

Közös volt a választásokban, hogy a súlyos morális, szervezeti és anyagi válságba került Jobbik el sem mert indulni ezeken a megmérettetéseken, pedig áprilisban még azzal vigasztalták magukat, hogy ők a legerősebb ellenzéki párt. Simicska Lajos és Toroczkai László távozása után pedig az ország jelentős részén emberük sincsen arra, hogy akár egy időközi megmérettetésen elinduljanak. Minden bizonnyal nem az önálló indulás felé löki el a Jobbik vezetőit az sem, hogy már az MSZP is megelőzte őket a legújabb közvélemény-kutatások szerint.

Az időközi választások azt mindenképpen bebizonyították, hogy

az ellenzék attól nem lesz sikeres, hogy nem indul el a választáson, hanem független jelöltek mögé bújik.

Persze egy-egy alkalommal véletlenszerűen ideig-óráig sikeres lehet ez a stratégia (Hódmezővásárhely), de hosszú távon a sok ellenzéki párt támogatottsága attól nem fog megugrani, ha népfrontszerűen összeállnak. Jól látszik, hogy a választók sem vevők arra, hogy a Jobbikot háttérből irányító Vona Gábortól Gyurcsányig ívelő összefogás jelöltjeire kell szavazni, akiknek egyébként semmilyen tartalmai mondanivalójuk nincsen.

A választóknak nem kell az elvtelen ellenzéki összefogás Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A probléma

A választóknak az ellenzékkel van problémájuk, függetlenül attól, hogy milyen elgondolás szerint indulnak a jelöltjeik – minderről már Farkas Örs beszélt. A politikai elemző szerint

az ellenzék elmúlt néhány hónapos tevékenysége nemhogy nem javított az országgyűlési választásokat megelőző véleményeken, hanem inkább rontott.

A szakember a részvételi arányokkal kapcsolatban pedig azt mondta, ha magas a részvétel, mint az április 8-i országgyűlési választáson, akkor az a problémája az ellenzéknek, ha alacsony, akkor meg az.