Az Országgyűlés szerdán szavaz az alaptörvény hetedik módosításáról, valamint a "Stop Soros" csomag néven ismertté vált indítványról.
A parlament a napirendi pontok alakulásától függetlenül délután 15 órától tartja határozathozatalait, vagyis a szavazás akkor sem kezdődik el, ha korábban véget érnek az addigi viták, illetve szükség szerint azokat megszakítják ebben az időpontban.
A ház a kabinet javaslatára ekkor dönt az alaptörvény hetedik módosításról, amelynek
célja, hogy védje a nemzeti szuverenitást,
és tiltsa idegen népesség Magyarországra telepítését. Szavaznak továbbá a jogellenes bevándorlás elleni intézkedésekkel kapcsolatos törvénymódosításokról is. A kormány a "Stop Soros" néven ismertté vált csomaggal azt akarja megakadályozni, hogy Magyarországból is bevándorlóország legyen.
A Stop Soros vitájában Kósa Lajos azt mondta, a demokrácia, a szabadság, az egyenjogúság, a keresztény kultúra által közvetített értékvilág mind-mind veszélyeztetve van, amikor milliószámra özönlenek Európába lényegében ellenőrizetlenül olyan emberek, akik nem üldöztetés elől menekülnek, csupán jobb életre vágynak.
"Magyarország nekünk fontos igazán, nekünk kell megvédenünk"
- hangsúlyozta a fideszes országgyűlési képviselő, rámutatva, az unió egyes fórumain nem fogalmazódnak meg az álláspontok ilyen egyértelműen. Emlékeztetett arra az uniós véleményre, amely szerint "perverz koalíció jött létre az embercsempészek és az NGO-k között" - a civil szervezetek segítik az embercsempészeket -, és leszögezte: a csomag ezt a jelenséget üldözi.
Az illegális határátlépést nem szabad segíteni, aki ezt valósítja meg, azt a rendőrség a bűnüldözés erejével is arra kell hogy szorítsa, hogy tevékenységét abbahagyja - hangoztatta. Hozzátette: az unió országainak jelentős részében hasonlóan léptek, mert
mindenki érezte, hogy az Európát fenyegető áradat magától nem áll le.
Közölte azt is: Magyarországon a joggal súlyosan visszaélő tömegek haladtak át, arról pedig az NGO-k világosítják fel a tömegeket, hogyan lehet tudatosan hazudni a hatóságoknak. Utóbbiak sokszor komoly munkát fektetnek abba, hogy a nem együttműködőkről kiderítse személyazonosságukat és azt, mi is velük a valós helyzet. Kósa Lajos távlatos megoldásnak azt nevezte, hogy a segítséget oda vigyék, ahol arra szükség van.
Az igazságügyi miniszter szerint a globális migrációs folyamatok, az Európai Unióban előretörő föderalizációs törekvések és az egyén magánszféráját fenyegető kihívások szükségessé teszik, hogy az alaptörvény pontosítsa a magyar állam egyes szervezeti és jogi kereteit. Trócsányi László Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról az Országgyűlésben elmondta, a javaslat aktuális kihívásokra ad az alaptörvény szellemiségével, az európai alapértékekkel és a nemzetközi jog követelményeivel egyaránt összhangban álló válaszokat.
A miniszter közlése szerint a módosítás megerősítené a szuverenitás és az alkotmányos önazonosság védelmét, kimondja, hogy az alkotmányos önazonosság védelmezése az állam alapvető kötelessége; a módosítás rögzíti, hogy
Magyarország területére idegen népesség nem telepíthető be.
Szerinte az EU-ban két vélemény áll szemben egymással: az egyik szerint minél több hatáskört uniós szintre kell emelni, míg a másik nézet hívei nem fogadják el olyan hatáskörök uniós szintre emelését, amelyek az önálló államiság megsértésével járnának.
A miniszter az utóbbi nézet hívei közé sorolva magát azt mondta, ha az uniós jog, az uniós intézmények döntései egyoldalúan felülírhatnák az egyes államok alkotmányos önazonosságát, illetve alkotmányos berendezkedésének alapvető elemeit, azzal a tagállamok szuverén állami léte oldódna fel a közös európai jogrendben. Hangsúlyozta: az alkotmány mostani módosítása egyértelművé teszi, hogy a közös uniós hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az alaptörvénybe foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá
az nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.
Trócsányi László azt mondta, erre az elvi keretre különösen nagy szükség van a migrációs válság közepette, amikor az Európai Unió egyes intézményei a megoldást a menedékkérők tagállamok közötti áthelyezésében és áttelepítésében látják. A változtatás összhangban van a magyar embereknek a 2016. októberi népszavazáson és a 2018. áprilisi választáson megerősített akaratával - hangoztatta.
Elmondta, a módosítás a jövőre vonatkozóan megakadályozza a magyar alkotmányos szervek és egyúttal a magyar nép akaratát figyelmen kívül hagyó, idegen népességnek az ország területén történő kényszerű elhelyezésére vonatkozó, "oktrojált" döntések végrehajtását.