Az Európai Unió szerint is látványosan fejlődik Magyarország

Brüsszel, 2018. május 23. Günther Oettinger, az Európai Bizottság uniós költségvetésért és emberi erőforrásokért felelős tagja az Európai Unió 2019-es költségvetési tervezetéről tartott brüsszeli sajtóértekezleten 2018. május 23-án. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

Günther Oettinger, az EU költségvetési biztosa Magyarország látványos fejlődése miatt indokoltnak és igazságosnak tartja azt, hogy hazánk kohéziós politikai kifizetései csökkenjenek a következő évtizedben. Oettinger az állam- és kormányfők támogatására számít a hét második felében esedékes csúcson, amelyen a következő pénzügyi keretre vonatkozó javaslat is napirenden lesz.

Az EU költségvetési biztosa nem osztja azt a véleményt, hogy testülete igazságtalanul bánt volna Magyarországgal, amikor a felzárkóztatási forrásokat (és részben az agrárpolitikai támogatásokat) illetően az átlagosnál nagyobb vágást javasolt a 2021 és 2027 közötti időszakra hazánknak - írja a BruxInfo.

Günther Oettinger, az Európai Bizottság uniós költségvetésért és emberi erőforrásokért felelős tagja Forrás: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Magyarország nagyon jól teljesít, a gazdaság dinamikusan növekszik. Az egy főre jutó GDP-je látványosan nő

- közölte Günther Oettinger, miért kell hazánknak kevesebb kohéziós politikai forrással beérnie a következő, 2021-től esedékes hétéves keretköltségvetésben.

A Bizottság javaslatának értelmében Magyarország 2018-as összehasonlítható árakon 24 százalékkal kevesebb felzárkóztatási támogatásra lenne jogosult 2021 és 2027 között, mint a jelenlegi hétéves időszakban.

Ez a vágás jóval meghaladja a 10 százalékos uniós átlagot.

A német biztos szerint ugyanakkor

hazánkban az elmúlt években sokat javult az oktatás és a beruházások helyzete

és a rendkívül vonzó társasági adórendszer is hozzájárult a szerinte gyors felzárkózáshoz.

Ezzel kapcsolatban utalt a Mercedes magyarországi jelenlétére.

Ennek a sikernek köszönhető, hogy Magyarország a következő évtizedben kevesebb fejlesztési alapot fog kapni, hiszen a kohéziós forrásoknak a felzárkózást kell előmozdítaniuk

- tudatta álláspontját, emlékeztetve arra, hogy egy védőháló (ez jelen esetben a 24 százalékos szint) gondoskodik arról, hogy egyetlen tagállam esetében se legyen aránytalanul nagy a forrásvesztés.

A hazai agrárszektor uniós támogatásai is csökkenni fognak, de szakértők szerint itt átlagkörüli lesz a vágás.

Uniós átlagban 15 százalékkal zsugorodhat a közös agrárpolitikai büdzsé, a magyar „veszteség" becslések szerint 20 százalék körüli lesz.

A Bizottság a KAP második, vidékfejlesztési pillérénél minden ország esetében azonos arányú csökkentést javasolt, míg a közvetlen kifizetéseknél (első pillér)

Günther Oettinger szerint az új tagállamok jobban járnak,

a régieknek viszont az eddiginél kevesebb támogatással kell majd beérniük.

A költségvetési biztos ugyanakkor forrásaink szerint téved, amikor egy kalap alá veszi a közép- és kelet-európai országokat, mivel

Magyarország, Csehország és Szlovénia hektáralapú támogatása már eddig is az uniós átlag közelében volt. Hazánk esetében például 99,7 százalék.

A Bizottság javaslatának értelmében ugyanakkor arányosan az uniós átlag 90 és 100 százaléka közötti és nem csak a 100 százalék fölötti országoknak is hozzá kellene járulniuk a 90 százalékos szinttől elmaradó tagállamok (baltiak, románok, lengyelek) felzárkóztatásának többletköltségeihez.

Oettinger elmondta, nem számít érdemi vitára a csütörtöki-pénteki EU-csúcson a Bizottság által május 2-án előterjesztett pénzügyi-költségvetési javaslatról.

Amit viszont nagyon fontosnak tart, hogy a tagállamok vezetői tárgyalási alapként fogadják el a javaslatot

(ő ezt már meg is előlegezte), és támogassák azt a becsvágyó menetrendet, aminek betartásával Brüsszel kevesebb mint egy év alatt, még a jelenlegi parlamenti ciklusban lezárná a vitát a 2021 és 2027 közötti keretköltségvetésről.