Magyarnak születni Romániában nemzetbiztonsági kockázat

A nagyobbik kormánypárt ifjúsági szervezete, a Fidelitas október 11-14. között rendezte meg székelyföldi csapatépítő táborát, amelynek a Hargita megyei Csíkcsicsó adott otthont. Az esemény főszervezője a budapesti Fidelitas elnöke, Borbély Ádám volt. A több mint száz hazai és külhoni résztvevővel megvalósult rendezvény során izgalmas aktuálpolitikai előadások, közösségépítő programok és kirándulások várták az érdeklődőket. Az esemény csúcspontja a három koncepciós per áldozatává vált magyar polgármester előadása volt.

Csíkcsicsóban szombat délután, a helyi Kultúrotthon épülete előtt György István, Budapest Főváros kormánymegbízottja, Borbély Ádám, a budapesti Fidelitas elnöke és Péter Lukács, Csíkcsicsó polgármestere közösen fát ültettek.

Péter Lukács, Borbély Ádám és György István Forrás: Fidelitas

Ezt követően előadást tartott Magyarnak lenni Székelyföldön címen a Román Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) által igazságtalanul meghurcolt három székelyföldi városvezető – Antal Árpád Sepsiszentgyörgy és Ráduly Róbert Csíkszereda polgármestere, illetve Mezei János egykori gyergyószentmiklósi városvezető.

Az interaktív előadáson keresztül a résztvevők bepillantást nyerhettek az erdélyi magyarság nehéz helyzetébe.

A beszélgetést Varró Zsolt, a Fidelitas Nemzetpolitikai Kabinetjének vezetője moderálta.

Mezei János, Ráduly Róbert, Antal Árpád, és Varró Zsolt. Forrás: Fidelitas

Az elején Antal Árpád rövid történelmi áttekintést nyújtott.

Elmondta:

Erdélyben már 1918-ban is enyhe román többség volt,

majd hozzátette, hogy a románok elszakadási törekvései miatt Budapest akkori türelmetlen nemzetiségpolitikája is felelős.

Közölte: Erdély Romániával való egyesülését kimondó 1918. december elsején megrendezett gyulafehérvári nemzetgyűlésen

a románok autonómiát ígértek a magyarságnak, amiből azóta sem lett semmi.

Kifejtette, hogy a második bécsi döntést (1940) kitörő örömmel fogadták a helyi magyarok, de a német megszállás után az erdélyi zsidók deportálása nagy tragédia volt a magyarság szempontjából is.

A második világháborút követően, miután Észak-Erdély ismét Romániához került – Sztálin erőteljes nyomására – 1952-ben Székelyföldön létrehozták a Magyar Autonóm Tartományt, de az csak a nevében volt autonóm és az erdélyi magyarság mindössze egyharmada élt annak a területén.

Nicolae Ceaușescu 1968-ben ezt a névleges autonómiát is megszüntette és ezután – a két világháború közötti időszakhoz hasonlóan – megint elkezdődött az erőszakos elrománosítás folyamata.

Sepsiszentgyörgy polgármestere megjegyezte, hogy három millió románt kvóták alapján telepítettek be Erdélybe.

Véleménye alapján

Brüsszel is ilyen jellegű kvótákat akar ráerőszakolni az EU-s tagállamokra - köztük Magyarországra – ezt pedig nem szabad elfogadni, mert akkor megváltozik a településeink etnikai és kulturális jellege.

Az 1989 decemberében kitört temesvári forradalom után azt hitték, hogy javulni fog az erdélyi magyarság helyzete, de ez csak kis részben következett be.

A forradalom hevében feloszlatott, közutálatnak örvendő hírhedt titkosszolgálat, a Securitate emberei ugyanis megszervezték 1990 márciusában, Marosvásárhelyen a fekete március elnevezésű magyarellenes pogromot, ami ürügyként szolgált a mostani román titkosszolgálat, a SRI felállításához.

A SRI-ben „természetesen" a Securitate régi ügynökei is helyet kaptak, ráadásul vezető szerepben.

Az erdélyi magyarság közben

megalapította a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nevű érdekvédelmi szervezetet,

amely amerikai közvetítéssel megpróbált kiegyezni a régi-új román elittel.

Erre azért is szükség volt, mert Bukarestnek a nyugati országok feltételül szabták a NATO- és az EU-tagság elérése érdekében a magyarok helyzetének a részleges rendezését.

Mind az amerikaiak, mind a románok abból indultak ki, hogy engedményeket kell tenni a magyaroknak, akik aztán néhány évtized alatt úgyis elfogynak.

Washington fő célja csupán annyi volt, hogy Romániában – eltérően Jugoszláviától – ne törjön ki polgárháború.

Antal Árpád szerint

Bukarestben a magyarokhoz való viszonyulás területén a 2011-es népszámlálás jelentette a fordulópontot, hiszen a népszámlálás alapján Székelyföldön – Erdély többi részétől eltérően – nem csökkent, hanem a XIX. század második fele óta először nőtt a magyarok aránya.

A románok ezért elhatározták a székelység megtörését, ezt pedig legkönnyebben úgy lehetett elérni, hogy

igaztalan korrupciós vádakra hivatkozva elkezdték letartóztatni a helyi magyarság vezetőit, köztük Antalt, Rádulyt és Mezeit is.

A második módszer egy kitalált terrorvád, ami által jogerősen öt év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek két székelyföldi fiatalt, Beke István és Szőcs Zoltánt.

Beke István, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) erdélyi elnöke és Szőcs Zoltán, a HVIM kézdivásárhelyi elnöke, a két terrorizmussal vádolt, vizsgálati fogságban lévő fiatal mellett demonstrálók az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 168. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen az erdélyi Kézdivásárhelyen, 2016. március 15-én. Forrás: MTI/Kátai Edit

A politikus kijelentette, hogy

miután az erdélyi városok nagy részét sikerült elrománosítani, most Marosvásárhely és Sepsiszentgyörgy váltak frontvárosokká.

A két székely városban kiemelkedő ügynek tekintető a szentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének újraállamosítása és a vásárhelyi katolikus gimnázium bizonytalan helyzete.

Marosvásárhely a megtörés határán van, mivel ott már 50% alá csökkent a magyarság aránya és 2000 óta nincs magyar polgármestere a településnek.

Antal Árpád véleménye alapján

magyarnak születni Romániában nemzetbiztonsági kockázat, mert lehallgatják a magyar politikusokat, még a fürdő- és a hálószobákba is lehallgató készülékeket helyeznek el.

Egy szélsőséges nacionalista, Dan Tanasă - aki valószínűleg a román titkosszolgálat ügynöke - folyamatosan perli a székelyföldi önkormányzatokat a magyar és székely szimbólumok használata miatt, a bíróság pedig általában neki ad igazat.

Szerinte abban tud segíteni Magyarország, hogy „együtt dobok a szívünk", a kulcs a pedig a demográfia, ebből a szempontból a románok rosszabbul állnak, mint a magyarok.

Kifejtette, hogy

szükség lenne a magyarországi családtámogatási rendszer átültetésére Erdélybe.

Ezt követőn Varró Zsolt moderátor kérdésére a magyar politikusok az ellenük indított koncepciós eljárásokról beszéltek.

Antal szerint ő úszta meg a legkönnyebben, mert nem helyezték előzetesbe.

Mezei János, Gyergyószentmiklós volt polgármestere viszont elmondta, hogy ő harmincegy napot ült előzetesben és két évre eltiltották közhivatalok viselésétől, emiatt lemondott a polgármesteri tisztségéről és nem is indulhatott újra.

Mezei véleménye alapján

ők mindhárman nemzetbiztonsági kockázatok, mert kiállnak a magyarok mellett.

A volt városvezetőt a három évig (2015-2018) tartó meghurcoltatás után első fokon felmentették és az egyik ellene felhozott vádpontról megállapították, hogy nem is létezik ez a román jogrendszerben.

Továbbá kijelentette, hogy

nem változott semmi a rendszerváltás után, sőt rosszabb lett, mert még mindig nincs elég szabadság, ennek csupán az illúziója van meg.

Azt mondta: nem szabad engedni a megfélemlítési kísérleteknek, ezért ő meglátogatta a „terrorperben”

ártatlanul elítélt székely fiatalokat. Őket egyébként úgy ítélték el terrorizmus hamis vádjával, hogy időközben megváltoztatták az eset bűnügyi besorolását.

Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere azt mondta,

ő sem szeretett volna ebből kimaradni, ha így lett volna, nagyon rosszul érezte volna magát – utalva ezzel a Korrupció Ellenes Ügyészség (DNA) által indított eljárásra.

A DNA emberei hajnalban törtek be a lakásába és a kiskorú gyerekei szeme láttára hurcolták el őt.

A koncepciós eljárás megindulásakor (2015. július) ő is lemondott polgármesteri tisztségéről, de mivel nem tiltották el, ezért újra indult és nagy többséggel győzött a 2016-os önkormányzati választásokon.

Ráduly szerint

a magyarság egy geopolitikai játszma részese.

Kijelentette, hogy a románok nem akartak nekünk jövőt teremteni.

Véleménye alapján mind a három jelenlévő székely vezető autonómiapárti, ami Romániában hiba, szerinte viszont ez egy erény.

A meghurcolásuk konkrét oka az volt, hogy

a székely önkormányzatok el akartak fogadni egy autonómia határozatot, amit majd benyújtottak volna a brüsszeli Régiók Bizottságának

– tette hozzá.

A letartóztatás, majd a házi őrizet idején a politikusok nem hagyhatták el Románia területét, így az autonómia-határozat benyújtásának a terve is meghiúsult.

A románok elhitették az amerikaiakkal, hogy az autonómia problémás, Amerika ezt el is hitte, sőt még támogatta az elnyomó román rendszer kiépítését - mondta.

Szerinte nemsokára jön a „román Soros-Sargentini jelentés” azért, mert az elmúlt másfél évben módosította a bukaresti parlament az igazságügyi törvényeket az ártatlanság vélelme érdekében.

Kifejtette, hogy ezek a jogsértések figyelmeztetők: nem jöhet létre Magyarországon egy külföldiek által támogatott ügyészség, a román DNA mintájára.

Véleménye alapján az amerikaiak mellett Traian Băsescu volt államfő a hibás a DNA túlkapásai miatt, mert ő arra használta az ügyészséget, hogy megszabaduljon a politikai ellenfeleitől.

Szerinte

a román igazságügyi rendszer az elmúlt másfél évben lezajlott, Brüsszelnek nem tetsző módosítások előtt olyan volt, mint a szovjet „igazságszolgáltatás”.

Szeretné látni mikor mentik fel – hozzá hasonlóan - véglegesen Mezei Jánost.

Ráduly közölte: Romániában már a községháza és a városháza kifejezések is tilosak, mivel nincs megfelelőjük a román nyelvben, ezért le kell azokat venni a polgármesteri hivatalok homlokzatáról.

Ugyanez a helyzet a magyar és a székely zászlóval is.

Továbbá elmondta, hogy

a hatóságok egy 1974-es, kommunisták által hozott törvényre hivatkozva tiltják be fokozatosan a magyar jelzőtáblák használatát.

A Fidelitas Csíkcsicsón. Forrás: Fidelitas

Varró Zsolt kérdésére válaszolva Antal Árpád azt mondta: ők akkor mennének el a december elsejei román nemzeti ünnepségre, ha szót kapnának, ezt elmondták a román kormánybiztosnak (prefektus) is, aki azt fűzte hozzá: ha szót kérnek, akkor inkább maradjanak otthon és ne ünnepeljenek együtt.

Ráduly közölte, hogy

ő volt december 1-i rendezvényen, és beszédet is mondott, számon kérve a gyulafehérvári román nemzetgyűlésen a megígért autonómiát.

Szerinte Románia EU-s csatlakozása (2007) óta távolodik a helyi román és a magyar elit.

Az európai őshonos nemzeti kisebbségek védelmét előirányozó Minority Safepack-ügyről elmondta: megvárják az európai parlamenti választások eredményeit, mert

a Juncker-bizottságot nem érdekli az őshonos nemzetiségek, így a magyarság problémája sem.

Mezei azt mondta, hogy az erdélyi magyarságért vállalni kell a küzdelmet és fel kellene szólaljon Brüsszel is a kisebbségek érdekében.

Szerinte

egyre inkább nő a feszültség Székelyföldön.

Antal véleménye alapján régebben jó volt az együttműködés a sepsiszentgyörgyi románok egy részével, még egy román nemzetiségű önkormányzati képviselő is kiállt mellette a meghurcolásakor, pedig vele nem ápolt kifejezetten jó kapcsolatot.

A vádakat egyébként azóta ellene is ejtették.

Közölte, hogy az erdélyi románokkal jobb a viszony, mint a régi Romániában élőkkel.

Ráduly véleménye alapján

a konfliktust a magyarok és a románok között a román titkosszolgálat szítja.

Mezei a végén hozzátette: mivel 2014 óta Romániának Klaus Iohannis személyében német nemzetiségű elnöke van, nyugaton azt hiszik, hogy kisebbségjogi szempontból minden rendben van, de ez nem igaz, mert Iohannis is magyarellenes üzeneteket fogalmaz meg.