A férfi és a nő gyilkosság előtt többször szakítottak. Gyakoriak voltak köztük a heves veszekedések, ezek sokszor veréssel végződtek. Ennek ellenére ahogy a bírói indoklásban áll:
nem tudtak elszakadni egymástól.
2017-ben együtt költöztek Ausztriába is, de a viszonyuk ott sem rendeződött. Néhány hónappal később hazatértek Nagykanizsára, a nő albérletbe költözött, a férfi pedig a saját otthonába.
A nő végleg szakítani akart, de a férfi ebbe nem tudott belenyugodni. Rendszeresen küldött leveleket a nőnek, amelyekben szidta őt, és a korábbi élettársát, akitől a gyerekei születettek.
A férfi az egyik alkalommal azt írta a nőnek: néhány holmija még nála maradt, ezért menjen el hozzá.
Amint a nő megérkezett, rögtön vitatkozni kezdtek, a férfi az autóba behajolva rángatta az asszonyt, majd a kocsi mellett folytatták a lökdösődést.
Amikor a nő vissza akart szállni, a férfi kirántotta a földre, és egy vasráccsal kétszer megütötte, amikor pedig a földre zuhant, egy nagy késsel több tucatnyiszor megszúrta. A segélykiáltásokat hallva az egyik szomszéd kihívta a mentőket, de időközben a férfi elvágta a nő nyakát, aki azonnal meghalt.
A férfi ezután megpróbált öngyilkos lenni, a közben kiérő rendőrök elől is a csontozókéssel a kezében próbált elmenekülni, sikertelenül.
A vádirat szerint az asszony testén 35 késszúrást találtak, és amikor ezek érték, még élt, védekezni is próbált, a férfi rendkívül nagy szenvedést okozott neki.
A férfi az indoklás szerint kóros elmeállapotú, paranoiás skizofrén, de mert pontosan tudta, hogy mire készült, és milyen brutalitással követette el a gyilkosságot, a szakértői vélemények szerint közepes fokban korlátozott a beszámíthatósága, ezért ítélték 13 évre.
Az ügyész tudomásul vetette a döntést, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős.