Az EP-választást ötévente rendezik meg az Európai Unióban.
Ahogy arról már több alkalommal beszámoltunk, Magyarországon május 26-án, vasárnap lesz az európai parlamenti választás. Ez egy egyfordulós, listás szavazás, ahol csak egy szavazatot adunk le egy országos pártlistára.
A pártlistákra leadott szavazatok arányában pedig eloszlik a hazánk számára rendelkezésre álló – európai – parlamenti mandátum, szám szerint 21 darab.
Az Európai Parlament 751 képviselőből áll, a fenti mandátumszámot a tagállamok lakosságának arányában osztották el.
A Európai Unió tagállamai 2019-ben – a Tanács döntésének értelmében – 2019. május 23. és 26. között tarthatják meg a választásaikat, azonban a pontos dátumról a tagállamok maguk határoztak.
Tekintettel arra, hogy a választási eljárásról szóló törvény értelmében Magyarországon csak vasárnap lehet választást tartani, így a voksolás egyetlen lehetséges időpontja 2019. május 26. volt.
A fenti törvény értelmében a szavazatok leadására az egyes szavazókörökben reggel 6 óra és este 19 óra között van lehetőség mindenkinek a lakóhelye szerinti szavazókörben. (Kivéve persze, aki átjelentkezését kérte egy másik szavazókörbe.)
Az eredményekre 23 óra körül lehet számítani.
A magyar miniszterelnök a vasárnapi választás tétjét a magyarok számára az alábbiakban jelölte ki: „Magyarország ereje tehát az Európa jövőjéről zajló vitában attól függ, hogy a magyar választók miként döntenek vasárnap.
Az európai jövő legfontosabb kérdése a bevándorlás kérdése, vagyis, hogy megőrizzük-e földrészünk kulturális identitását, keresztény alapokra épülő civilizációját.”
Orbán Viktor ebben az interjúban arról is beszélt, hogy a keresztény-jobboldali európaiaknak milyen ellenfelekkel kell szembenéznie az Európa jövőjéért folytatott harcban:
„Európában vannak olyan politikusok, pártok, kormányok, üzleti érdekcsoportok, értelmiségi hálózatok és szellemi központok,
amelyek szerint Európának maga mögött kell hagynia a keresztény kultúrát és a nemzeti történelmi korszakot, és létre kell hozni az Európai Egyesült Államokat, egy kevert népességű birodalmat,
amelyben már sem a kereszténységre épülő identitás, sem a nemzethez tartozás nem jelent majd semmit, mert feloldódik és eltűnik.”
A miniszterelnök hozzáteszi azt is, hogy „az európai baloldal azért akar kevert népességű Európát, mert valójában a nemzeteket akarja felszámolni, márpedig Európa erejét a sikeres nemzetállamok adják”.
Ahogy arról a hét közepén már beszámoltunk, a választás előtti utolsó közvélemény-kutatások szerint a kormánypártok a holnapi választás fő esélyesei.
A Nézőpont Intézet összegezte a magyar közvélemény-kutató intézetek utolsó felmérését az európai parlamenti választások előtt.
Ebből jól látszik, hogy az elemző cégek egyöntetűen a Fidesz-KDNP győzelmét várják, várakozásaik szerint a kormánypárt listája 52-55 százalék között fog szerepelni.
A kutatások összesítése alapján hármas verseny alakult ki a második helyért: az MSZP-Párbeszéd, a Jobbik és a Demokratikus Koalíció is eséllyel száll harcba az ezüstéremért, igaz, jócskán le vannak szakadva a Fidesz-KDNP-től.
A Nézőpont kiemeli, hogy a Jobbik és az MSZP-Párbeszéd szinte pontosan megegyező, 11-12 százalékos támogatottsággal rendelkezik öt intézet eredményei alapján.
Előbbi párt a Századvégnél 10-8-ra, a Mediánnál pedig 12-11-re vezet a szocialistákkal szemben, a Publicusnál (16-15 százalék) viszont az MSZP jobban teljesít jobboldali riválisánál. A Nézőpont (10-10 százalék) és a ZRI-Závecz (12-12 százalék) egyenlő támogatottságot mért a Jobbiknak és az MSZP-nek.
Két párt is az Európai Parlamentbe való bejutás küszöbén táncol, nehéz megjósolni, hogy végül melyikük lépi át azt. Az LMP tábora a Századvég szerint 3 százalékos, a Publicus szerint 4 százalékos, a Nézőpont és a ZRI-Závecz szerint 5 százalékos, a Medián szerint pedig 6 százalékos.
A Momentumot a ZRI-Závecz 4, a Medián, a Nézőpont és Publicus 6 százalékra mérte, a Századvég pedig 7 százalékra.
A miniszterelnök a kormánypártok számára kecsegtető várakozások ellenére, több ízben is óva intette a jobboldali szavazótábort az elbizakodottságtól, és többek közt a szombati videójában felhívta a figyelmet arra, hogy el kell menni szavazni:
Még néhány óra, a győzelmet még nem harcoltuk ki, az esélyek jól állnak, de azok nem váltják be magukat.
Ha sokan elmegyünk, erős hangunk és erős befolyásunk lesz az európai politikára. Erre szükségünk lesz, nehéz idők jönnek, fontos döntések előtt állnak az európai politikusok.”
De Orbán Viktor a Magyar Nemzetnek adott interjúban is felhívta a jobboldali szavazók figyelmét a vasárnapi voksolás fontosságára, amikor is kijelentette, hogy
akinek számít Magyarország és Európa jövője, annak vasárnap el kell mennie választani. A bevándorláspártiak mind ott lesznek, legyünk ott mi is!
Továbbá egy Facebook-oldalára feltöltött képpel is lelkesítette a választókat a miniszterelnök, és emlékeztetett a címében arra, hogy „mindig a végén van vége” a küzdelemnek.
Nem szabad azt sem szem elől téveszteni a holnapi választás során, hogy mi a magyar ellenzéki politikusok valós véleménye a bevándorlásról, illetve a Magyarországot és Európát védő déli határkerítésről.
Az ellenzéki vezetők ugyanis mostanában nagyokat hallgatnak, ha a bevándorlás szóba kerül, sőt, igyekeznek magukat – kivéve talán a Demokratikus Koalíciót – bevándorlásellenesnek beállítani, azonban jó, ha emlékszünk arra is, hogy hogyan nyilvánultak meg ezek a politikusok a bevándorlási válság magyarországi eszkalálódása során.
Erre vállalkozott a Hír TV Múlt idő című műsora, amely felelevenítette az ellenzéki vezérek régi nyilatkozatait a bevándorlással és a kerítéssel kapcsolatban.
Tóbiás József, még az MSZP elnökeként, 2015. június 17-én arról beszélt a Magyarországot védő kerítés kapcsán, hogy
az biztos, hogy ez a 175 kilométer hosszú és négy méter magas szögesdrót nem jó eszköz, nem jó megoldás.
Gréczy Zsolt, a DK szóvivője ugyanezen a napon arról beszélt, hogy
ez az egész csak egy habverés, és nincs ilyen problémája Magyarországnak.
A kerítés az egy hatalmas bukás, azt gondolom, a kormány bevándorláspolitikájának a bukása történt meg. A kerítés még föl sem épült, nyilvánvalóvá vált, hogy alkalmatlan Magyarország megvédésére
– ezt Vona Gábor, a Jobbik akkori elnöke mondta Röszkén még 2015 augusztusában.
Botka László, Szeged szocialista polgármestere pedig a Reutersnek úgy fogalmazott 2017 májusában, hogy
természetesen azon leszünk, hogy a kerítés minél gyorsabban lebontható legyen.
Gyurcsány Ferenc 2015. szeptember 18-án kijelentette a Keleti pályaudvart és környékét elárasztó migránsokkal kapcsolatban:
egy ünneplő, boldog tömeg érkezett Magyarországra.