Nem indított közigazgatási pereket a román falu ellen a Bákó megyei prefektus

Csíkszentmárton, 2019. április 30. Magyar katonai temető, a háttérben betonkeresztek Úzvölgyében, Magyarország egykori keleti határánál az erdélyi Csíkszentmárton közelében 2019. április 29-én. A Bákó megyei Dormánfalva (Darmanesti) önkormányzata román katonasírok parcelláját hozta létre a Székelyföld keleti határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település magyar katonai temetőjében anélkül, hogy engedélyt kért volna a temetőt fenntartó és gondozó Csíkszentmárton önkormányzatától - számolt be április 29-én a Székelyhon.ro portál. Az előkészületek részeként 52 betonkeresztet és egy szintén betonból öntött, nagyméretű ortodox keresztet állítottak a temetőben, ahol május 17-én készülnek felavatni az első és második világháborúban elesett román katonák emlékhelyét. MTI/Kátai Edit

Bákó megye prefektusa nem indította el Darmanesti polgármesteri hivatala ellen azokat a közigazgatási pereket, amelyeket az úzvölgyi katonatemetővel kapcsolatos törvénytelennek vélt intézkedései miatt helyezett kilátásba.

A perek el nem indításáról a prefektus hivatala tájékoztatta írásban az MTI-t kedden.

Korábban a prefektusi hivatal azt közölte, hogy ha Constantin Toma darmanesti polgármester nem tisztáz június 7-éig bizonyos kérdéseket a temetőátalakítás építési engedélye kiállításával kapcsolatban,

a közigazgatási bíróságon fogják kérni a dokumentum érvénytelenítését.

A hivatal június 25-ig adott haladékot a darmanesti önkormányzatnak, hogy vonja vissza azt a március 29-én hozott határozatát, amelyben a település közvagyonát rögzítő regiszterbe foglalta a temető területét. Ennek elmulasztása esetére is közigazgatási pert helyezett kilátásba. A kormányt képviselő prefektus közigazgatási bírósági keresete azonnal felfüggeszti a vitatott iratok, határozatok érvényességét mindaddig, amíg jogerős ítélet születik a perekben.

Magyar katonai temető, a háttérben betonkeresztek Úzvölgyében, Magyarország egykori keleti határánál az erdélyi Csíkszentmárton közelében 2019. április 29-én Forrás: MTI/Kátai Edit

Az építési engedély ügyében azért nem indított közigazgatási pert, mert Darmanesti polgármesteri hivatala

a június 7-i határidő lejárta napján tudatta, hogy fenntartja álláspontját,

mely szerint törvényes a temetőátalakításra általa kiállított építési engedély. A hivatal - dátumot nem említve - hivatkozik arra a dokumentumra is, amelyben

a kulturális minisztérium június 24-én utólagosan jóváhagyta az úzvölgyi temetőátalakítás művészi koncepcióját.

E dokumentumot 17 nappal az ultimátum lejárta után keltezte a minisztérium.

Betonkeresztek a magyar katonai temetőben, Úzvölgyében 2019. április 29-én Forrás: MTI/Kátai Edit

A művészi koncepcióra jóváhagyásának a hiánya volt az egyik ok, amiért az Állami Építkezési Felügyelőség arra kérte a prefektust, hogy mérlegelje az építési engedély megtámadását a közigazgatási bíróságon. A másik ok az volt, hogy a polgármesteri hivatal

olyan dokumentáció alapján állította ki az építési engedélyt, amely nem bizonyította egyértelműen a terület fölötti tulajdonjogát.

A prefektus hivatala az MTI-nek adott válaszban közölte: a temető területét Darmanesti közvagyonába vevő önkormányzati határozatot azért nem támadta meg a közigazgatási bíróságon, mert június 25-én, a határidő lejárta napján a darmanesti önkormányzat újabb határozatot hozott a kérdésről, amelyikben kijavította a korábbi határozata hibáját. A második önkormányzati határozat csupán az első címét javítja, és

immár nem a temető területének a közvagyonba vételéről szól, hanem a város közvagyonát rögzítő 1999-es önkormányzati határozat kiegészítését rögzíti.

Sírt rongál egy román férfi az úzvölgyi katonatemetőben, ahol ortodox szertartás keretében felszentelték a törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát 2019. június 6-án Forrás: MTI/Veres Nándor

A katonatemető ügyében a román kormány helyi képviselői eddig

egyetlen közigazgatási pert indítottak, ezt is Csíkszentmárton község ellen.

Hargita megye prefektusa május 29-én anélkül, hogy bármilyen haladékot adott volna egyetlen nap alatt összeállította és benyújtotta azt az iratcsomót, amellyel megtámadta Csíkszentmártonnak a temető bezárására vonatkozó határozatát.

Az úzvölgyi katonatemető ügye azt követően került a figyelem középpontjába, hogy Darmanesti polgármesteri hivatala ez év tavaszán

részben magyar katonák sírjain román parcellát hozott létre,

és egy kelta keresztes emlékművet, valamint ötven betonkeresztet állíttatott ismeretlen román katonáknak.

Románok, miután áttörték a csendőrsorfalat az úzvölgyi katonatemető bejáratánál, ahol ortodox szertartás keretében felszentelték a törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát 2019. június 6-án Forrás: MTI/Veres Nándor

Június közepén a Hősök Emléke Országos Hivatal is elismerte, hogy

nem az úzvölgyi temetőben nyugszik az a 149 román katona, akiknek a román parcellát létrehozták,

és álláspontja szerint csak 11 román katona van eltemetve a temetőben. A korábban magyar sírkertnek tekintett temetőt mindeddig Csíkszentmárton község gondozta. Az elnéptelenedett Úzvölgye település területét, amelyen a temető is fekszik, mind Csíkszentmárton, mind Darmanesti a magáénak tekinti. A román parcella létrehozása feszültségeket keltett a román-magyar viszonyban.

Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.