A baleset 2011. november 6-án 18 óra után történt. Három, turistákkal teli busz indult a hurghadai üdülőövezetből a repülőtérre, amikor a 39 magyar turistát szállító
első busz körülbelül 90 km/h-s sebességgel megpróbált bevenni egy éles kanyart, a padkának csapódott.
Ettől a bal oldalára dőlt, és még tíz métert csúszott a földön, mielőtt megállt.
Volt, aki azonnal meghalt.
Másnak súlyos sérülései lettek, de volt olyan is, aki a mellette ülő édesanyját és feleségét vesztette el, a velük utazó két kisfia pedig nagyon súlyosan megsérült.
Laczkovics Gergely, aki arra kérte, az arcát ne mutassuk, az Origónak három éve arról beszélt, hogy
szeretné már lezárni az ügyet.
Nem mondhatom, hogy túl sok mindenre emlékszem, inkább csak arra, ami utána történt, hogy próbáltam kimászni, és életben maradni. Vannak olyan emlékeim, mintha mennénk le az útról, de ebben nem vagyok biztos."
- mondta a mérnökként dolgozó férfinak a bal karja sérült meg annyira, hogy amputálni kellett, ráadásul kapott egy komoly sebfertőzést is. A feje is súlyosan sérült.
Az arca jobb oldala gyakorlatilag eltűnt egy nagy részen, amit különböző bőrpótlásokkal egészítettek ki.
Emellett több csontja is eltört. Egy évig tartott a kórházi kezelése és a rehabilitáció.
A tragédia jelentősen megváltoztatta a mindennapjait. 2016-ben visszakerült az építőiparba, oda, ahol az egyiptomi út előtt dolgozott, de nem képes arra, amire korábban. Azt mondta,
bizonytalanabb lett a mozgása, hiszen egészen más egy karral élni.
Így az állapota folyamatos odafigyelést igényel.
A férfi két évvel a tragédia után anyagi kártérítést kapott a nyaralásukat szervező vállalkozás különböző, egyiptomi partnercégeinek biztosítóitól,
de az utazási iroda semmit sem fizetett.
A cég csődöt jelentett. Az egyiptomi bíróságon tartott első tárgyalás megállapította a buszsofőr felelősségét, a Best Reisennel kapcsolatban viszont azóta sem született döntés.
Azzal lennék elégedett, ha a bíróság egyértelműen kimondaná, hogy a Best Reisen ezért felelősséggel tartozik, és azt az ignoráns hozzáállást, amit az elmúlt négy évben személy szerint velem, de gondolom, sorstársaimmal szemben is tanúsított, nem folytatná, és valamilyen módon felelősséget tudna vállalni azért, amit tett"
- mondta 2016-ban.
A helyzet három év alatt nem sokat változott.
Hiába telt el nyolc év, még mindig rettentően megviselnek a tárgyalások, sőt napokkal előtte nem alszom. Feltépődnek a régi sebek, amelyek úgysem forrnak be sosem. Az utazási iroda felelőssége teljesen egyértelmű, ők mégis mindent elkövettek, hogy ne kelljen fizetniük. Persze, jó lenne már, ha megítélnék a pénzt, de nincs az az összeg, ami kárpótolja a fiam. Pokolian hiányzik minden pillanatban, szörnyű az élet nélküle
– ezt már Árkyné Pápai Margit mondta a Blikknek most, ő a fiával ment az útra.
Ő beszélt rá, hogy elkísérjem. A baleset minden apró részlete ma is élénken él bennem. Az ablaknál ült, így szegénynek esélye sem volt. Miután az ablak betört, az úton lévő salak a szemem láttára szakította le a fiam fél fejét"
- tette hozzá a gyászoló anya, felidézve a tragédia pillanatait.
Az áldozatok hozzátartozói immár 8 éve küzdenek azért, hogy a bíróság kötelezze az utazási irodát véghatáridő nélküli, havi kártérítés kifizetésére.
Annak ellenére, hogy 2016 júniusában a Kúria megállapította, hogy
az utasok jogosultak kártérítésre.
Az utazási irodától a károsultak ez idáig egyetlen forintot sem kaptak. Nyolc év küzdelem után azonban bízom benne, hogy kedden pont kerül az ügy végére, és a törvényszék megállapítja, hogy az érintetteknek jár a kártérítés"
– jelentette ki Ikanov Gábor, Árkyné jogi képviselője.
Az ügyben holnap születhet ítélet. A károsultak remélik, hogy az ő javukra döntenek.