Gulyás Gergely azt mondta, hogy
a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének célját senki sem vitatja, a kérdés az, hogy a terheit ki viselje.
A magyar kormány álláspontja az,
hogy fizessenek a szennyezők, a multinacionális vállalatok és a nagy országok.
Annál is inkább, mert a kitűzött cél, az EU karbonsemlegességének elérése 2050-ig Magyarországnak összesen ötvenezer milliárd forintjába kerülne,
azaz minden egyes magyar számára minden évben 170 ezer forintba
- figyelmeztetett a miniszter.
Az EU formálódó, 2021 és 2028 közti költségvetése kapcsán a magyar kormány számára az a fontos, hogy a kohéziós források ne csökkenjenek jobban, mint azt a nettó befizető Nagy-Britannia kiválása indokolná, azaz 10-15 százalékkal - jelezte.
A Brüsszelben folyó jogállamisági eljárásról szólva Gulyás Gergely leszögezte, hogy
Magyarország számára több évtizedes diktatúra után valóban fontos a jogállam, az nem pusztán üres szó, mint egyes nyugat-európai politikusok esetében, akik ennek ürügyén folytatnak boszorkányüldözést Magyarország ellen.
Ebben a kérdésben nincs bizalmunk az EU iránt - jegyezte meg a miniszter.
A brit választások kapcsán azt emelte ki, hogy a választópolgárok döntését tiszteletben kell tartani.
A parlamenti házszabály módosítása kapcsán Gulyás Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy minden munkahelyen vannak magatartási szabályok, amiket be kell tartani, hiszen a munkahelyeken dolgozni kell. A magyar Országgyűlés dolga a népakarat érvényesítése, a demokrácia fenntartása, értelmes érveken alapuló viták lefolytatása.
Semmi olyat nem írtunk elő, amit kifogásolhatna az ellenzék
- hangsúlyozta a miniszter.
A színházakra vonatkozó új szabályozásról szólva Gulyás Gergely elmondta, hogy amelyik játszóhely állami finanszírozást kér, annak szerződést kell kötnie a kormánnyal, ami az igazgató kiválasztását is befolyásolhatja. A Katona József Színházban kipattant zaklatási ügy kapcsán azt mondta, hogy
elfogadhatatlan, hogy a történteknek nincs semmi következménye a jelenlegi igazgatóra nézve.