Francois Xavier-Bellamy arról beszélt a konferencia elején, hogy ez a válság a döntés pillanata. Európa megtalálja-e a valódi jelentést, és ismét ráébred-e a küldetésére – tette hozzá. Ismét rátalálhatunk az utunkra és a közös elveinkre, hogy megadjuk a lehetőséget az állampolgároknak, hogy ők dönthessenek a jövőjükről – mondta a politikus. Francois Xavier-Bellamy kijelentette, hogy
vissza kell nyerni a párbeszéd lehetőségét, mert ez a demokrácia lényege.
Alekszandar Vucsics szerb elnök arról beszélt, hogy a COVID-19 megtanította, hogy a legnagyobb veszély az egészségünket érintő veszély.
Egyetlen vírus sok mindent képes megváltoztatni
– tette hozzá. Nagyon sok dolgot átalakított a világban a koronavírus-járvány. Egyre közelebb kerülünk a regionális konfliktusokhoz, mert egyre nehezebb a gazdasági helyzet – mondta az elnök. A migrációs válság kiújulásáról azt mondta, hogy még mindig velünk van.
Meg kell védeni a kisvállalkozásainkat, mert ez életbevágóan fontos, hogy a jövőt megnyerjük.
Egész Európa számára nagyon nehéz időszak jön, mivel jelentős gazdasági visszaesés következhet – mondta Vucsics.
Vucsics szerint szorosabbra kell vonni az együttműködést a biztonsági kérdésekben az európai országok között. Kijelentette, hogy a migrációs kérdésben bár több területen nem értettek egyet Magyarországgal, de megmaradt a kölcsönös tisztelet. Szólt arról is, hogy
a koronavírus-válság elején született egy döntés, hogy Szerbia nem tartozik Európához, mert nem tudtak egészségügyi eszközöket venni nyugatról.
Felidézte, hogy akkor Kínától kért segítséget, és a liberális média részéről a legnagyobb támadást kapta, miközben a véleményét ki sem kérték.
Vucsics szerint sokat tanult a magyar miniszterelnöktől a gazdaság megerősítése terén.
Együtt kell élni a járvánnyal, és mindent meg kell tenni, hogy a vállalkozásokat és a munkásokat megvédjék.
Az EU-ról azt mondta, nemcsak az életszínvonal, hanem a politikai erő tekintetében is a legerősebbé kell válnia a világban. Nemcsak nekünk van szükségünk az unióra, hanem az uniónak is szüksége van több országra a Nyugat-Balkánon – tette hozzá. Európa előtt jó lehetőség áll, hogy a világ legjobb helyévé váljon – mondta a szerb elnök.
A legnagyobb kihívás, hogy a dél-európai országoknak nagyon súlyos válsággal kell megküzdenie, de bízom benne, hogy ezeket a nehézségeket le tudjuk küzdeni.
Vucsics szerint tiszteletben kell tartani minden ország választási eredményét.
Tényleges politikai válaszokat kell adni az emberek problémáira, és nem szabad csak marketingeszközöket használni.
Szólt arról is, hogy a szabad választás után nem szabad bírálni azokat az embereket, akik ezt a döntést meghozták, és nem szabad lenézni és kioktatni őket. Szerbia tovább fog haladni az EU-ba vezető úton, és a saját független megközelítésükért is harcolni fognak.
Janez Jansa, Szlovénia kormányfője arról beszélt, hogy éppen egy cenzúrázatlan beszélgetésre van szükség ezekben az időkben.
A COVID-korszakot éljük, de ennek ellenére a Brexitnek van és volt a legnagyobb hatása Európára az elmúlt 15 évben.
A Brexit jelentősen eltolta az egyensúlyt az unión belül – tette hozzá. Szólt arról is, hogy 2004 körül volt Európa aranykora a nagy bővítéssel, de most a realitás már látszik. Nagy kudarc volt az európai alkotmány elfogadása, és annak elutasítása több országban, majd jött a gazdasági válság, amelynek a hatásait máig érezzük. 2015-ben pedig érkezett a migrációs válság – mondta Jansa.
2015-ben az európai intézmények téves megközelítése hozzájárult a Brexithez
Janez Jansa kijelentette, a világjárvány kezdetén a globális intézmények kudarcot vallottak, így a WHO, az ENSZ és az EU.
Az unió úgy nézett ki a járvány kitörése után, mint Európa a középkorban
– tette hozzá. Eljött az igazság pillanata. Már dolgozunk a járvány okozta gazdasági válság kezelésén. Jansa bízik benne, hogy az uniós válságkezelő csomag sikeres lesz, és lesz megállapodás róla.
Mindennél fontosabb a vírus legyőzése, és amíg nincs vakcina, addig egy vírus követésére alkalmas applikációt kell létrehozni, amely nem teljesen önkéntes alapon működik
– mondta a szlovén kormányfő. Ebben koordinálni kell az európai országok között – tette hozzá. Ha ez nem történik meg, akkor az egyes országok külön fogják keresni a megoldásokat.
Janez Jansa kijelentette, az EU határainak egyenlőnek kell lennie a schengeni határokkal, így Romániának, Horvátországnak és Bulgáriának is csatlakoznia kell az övezethez.
Ideológiailag a kulturális marxizmus a legnagyobb veszély az EU számára
– mondta a kormányfő. Óriási a kulturális marxizmus offenzívája a médiában – tette hozzá. Jansa szerint aki fellép az offenzívával szemben, azt fasisztának minősítik, egységesebb fellépésre van szükség a kulturális marxizmus ellen. Itt sokkal nagyobb a tét, mint az unió jövője – mondta Jansa.
Janez Jansa kijelentette, ha nincs lakosság, ha nincs népesség, ha nincsenek európaiak, akkor minden elveszett. Stratégiai kihívás a jövőben a demográfiai kérdések kezelése – tette hozzá.
A családot védeni kell, és átfogó szakpolitikákra van szükség.
Csak a megfelelő módon kezelt migráció lehet megoldás a demográfiai kihívásokra – mondta Jansa. Szólt arról is, hogy ma az európaiak túlnyomó többsége gazdagságba születik, így nem ismerik a nehézségeket. Az európai béke nem teljesült még teljesen, de most lehetőség van arra, hogy beteljesítsük az alapítók álmát – mondta Jansa.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt mondta, hogy Szerbia uniós tagsága nélkül a kontinens biztonságát nem lehet garantálni. Szólt arról is, hogy míg Közép-Európában sok olyan politikus van vezető pozícióban, aki részt vett a kommunizmus lebontásában, addig nyugaton csak Angela Merkel német kancellár. Orbán Viktor kijelentette,
Európa visszavonulóban van, rosszabbul teljesít, mint harminc éve.
Mindez pedig tényeken alapul. 30 éve 1,8 volt a fertilitási ráta, míg ma csak 1,5, és a házasságkötések száma is folyamatosan csökken. Orbán Viktor rámutatott arra, hogy a biztonságra is egyre kevesebbet költ Európa, és az EU világgazdasági súlya is 25-ről 15 százalékra csökkent.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt mondta, drámaian megváltozott az unión belül a nemzetek egyensúlya a britek távozásával. Jelentősen megnőtt a németek súlya, és ma ismét ők menthetik meg Európát – tette hozzá.
Az elmúlt 22 évben válságról válságra haladt az unió
– tette hozzá. A probléma, hogy mindegyik válságot másként kezelték Nyugat-Európában és Közép-Európában. Mind a gazdasági, mind a migrációs válságot különféleképpen kezelték – mondta Orbán.
Egy másik probléma, hogy Európa nem tudja a problémáit megoldani, de a világ problémáit meg akarja oldani, és megmondja más országoknak, mit kellene csinálnia.
Elsőként a saját problémáinkat kéne megoldani – tette hozzá.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt mondta, az Európa jövőjéről szóló vitában sokan a liberális álláspontot képviselik, míg a másik koncepció a keresztény örökség védelme mellett áll. Hogyan lehet így összetartani Európa két részét?
A Nyugat nem kényszerítheti a nézőpontját a Keletre, és fordítva sem történhet meg ez
– mondta a kormányfő. Senki se mondja meg, hogyan éljék az életüket a keletiek – mondta Orbán Viktor. Ez az alapvető előfeltétele annak, hogy folytathassuk történetünket az Európai Unió történeteként - tette hozzá. Az uniós költségvetésről azt mondta, hogy eddig mindig sikerült megegyezni, és most újra kompromisszumra van szükség. Közösen kell kezelni a költségvetést és a következő generáció alapot. Az utóbbi egy hitel, és annak elosztásának rugalmasnak és igazságosnak kell lennie – hangsúlyozta a magyar kormányfő.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt mondta, Európa csak reaktív válaszokat adott a globális kihívásokra, de most proaktív válaszok kellenek.
Európának a versenyképességre és a gazdasági együttműködésre kell koncentrálnia a nemzetközi térben. A különféle kultúrák egy irányba terelése mindig ellentéteket szül
– tette hozzá. Az Európai Néppártnak kell a motornak lennie ebben az új európai stratégiának a kialakítása és megvalósítása során – zárta szavait a magyar kormányfő.