Jól megfigyelhető Magyarországon az a tendencia, hogy míg a jobboldali, konzervatív kormányok többnyire fegyelmezett költségvetési politikát folytatnak, nem engedik el a hiányt, addig
a baloldali kabinetek felelőtlenül, sokszor fedezet nélkül szórják a pénzt, nehéz hitelekkel terhelve meg utódaikat.
Miközben az elmúlt hetekben a baloldal folyamatosan amiatt panaszkodott, hogy a kormány „kivéreztetné" az általuk vezetett önkormányzatokat, a most elkészülő zárszámadásokból az derül ki, hogy a volt jobboldali polgármesterek jelentős forrásokat hagytak örökül baloldali utódaik számára.
Az adatok szerint a politikailag legfűtöttebb hangulatú Budapesten komoly összegekkel számolhatnak az új baloldali polgármesterek.
A legjobban a II. kerület járt, ahol 9,3 milliárd forint maradvány keletkezett tavaly, Terézvárosban 8,4 milliárd, őket pedig Óbuda követi 6,4 milliárd forint maradvánnyal.
Számos vidéki településen még jelentősebb összegekről van szó:
Érden 41,5 milliárd, Egerben pedig 23,8 milliárd forint maradt a kasszában,
de Baján és Miskolcon is milliárdos többletforrással számolhatnak jövőre a baloldali városvezetők.
A Józsefvárost vezető, volt klubrádiós Pikó András kemény hangú üzenetekben támadta a kormányt, amiért arra kérte az önkormányzatokat, hogy vegyék ki a részüket a járvány elleni védekezésből.
A szóban forgó szolidaritási hozzájárulás egyébként sem elvonás, hanem a rosszabb anyagi helyzetben lévő településeknek juttatott segítség. Azt azonban már sokatmondóan „mannaosztásnak" nevezte a baloldali polgármester, hogy eldönthetik, hogyan költsék el azt a pénzt, ami tavalyról megmaradt az előző, fideszes kerületvezetés gazdálkodásának köszönhetően.
Utóbbi pénzmennyiség Józsefvárosban 2,6 milliárd forint, ami tehát jóval több mint kétszerese a pandémiás kiadások miatt beszedett összegnek.
Egyébként már Pikó tavaly októberi győzelmekor is világos volt, hogy az új, baloldali városvezetésnek nem lehet oka panaszra, hiszen
13 milliárd forint többlettel és 26 folyó beruházással vették át a VIII. kerületet.
Amellett sem lehet elmenni, hogy Pikó az ellen nem emelt szót, hogy az Orczy tér felújítása és a környékbeli utak modernizációja kikerült a főváros terveiből, miután Karácsony Gergely a veszélyhelyzet ideje alatt a Fővárosi Közgyűlés nevében így döntött.
Ezzel a főpolgármester komoly, 1,4 milliárdos projektet vett el Józsefvárostól, amit a baloldali polgármester nem tett szóvá neki,
ahogyan azt sem, hogy Karácsony a Blaha Lujza tér esetében is törölt egy másik, 1,8 milliárd forint értékű fejlesztést.
Az Origo korábban beszámolt róla, hogy Pikó nem hívta le a központi költségvetésbe beépített, a VIII. kerületnek járó 1,2 milliárdos támogatást.
Emiatt Kocsis Máté, a körzet fideszes országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, hogy
a baloldali polgármester elkótyavetyélte Józsefváros támogatását.
Nem mellékesen, a támogatást a kerületnek éppen a kormánypárti politikus harcolta ki, de
Pikó inkompetenciája miatt ezt már nem élvezhetik a józsefvárosiak.
Szintén megírtuk, hogy a baloldali polgármester által vezetett kerületre
50 millió forintos bírságot szabott ki a Közbeszerzési Hatóság,
mert többszörösen jogsértőnek találták azt a szerződést, amelyet Pikó a veszélyhelyzet utolsó napjait kihasználva közétkeztetési szolgáltatás ellátására kötött egy céggel.
Amúgy az a cég június végén megbukott egy élelmiszerbiztonsági ellenőrzésen, mert 32 kg romlott élelmiszert találtak a konyháján.
A járványügyi szolidaritási hozzájárulás leghangosabb bírálói közé tartozik Érd baloldali polgármestere, a volt SZDSZ-es Csőzik László (aki nem mellékesen a DK-frakcióban ülő Bősz Anett országgyűlési képviselő élettársa), holott az általa vezetett önkormányzat rekordösszegű, 41 milliárdos maradványt örökölt kormánypárti elődjétől.
Egy baloldali lapnak adott interjújában Csőzik azt panaszolta, hogy a fejlesztésre fordítható források negyedét elvitte az állam, holott az önkormányzat ötvenmilliárd forintos évi büdzséjének több mint nyolcvan százalékát képezi a maradvány.
Karácsonnyal közös, múlt pénteki sajtótájékoztatóján Csőzik egyenesen arról beszélt, hogy a jövő évi központi költségvetés alapján a kormány „gombnyomásra" viheti csődbe az önkormányzatokat.
Figyelemre méltó, hogy az eseményen szintén jelen lévő Gémesi György, Gödöllő polgármestere ezt ott helyben cáfolta.
Szintén beszámoltunk róla, hogy Csőzik László az elmúlt három hónapban összesen 106 határozatot és 13 rendeletet fogadott el az önkormányzati képviselők tudta nélkül, ráadásul a különleges jogrend utolsó napján 46 határozatot nyomott át.
A kormányhivatal azonban közbelépett:
állásfoglalásában kimondta, hogy a baloldali városvezető döntései meghozatala során egyetlenegy esetben sem tartotta be a hatályos jogszabályokat.
Niedermüller Péter, Erzsébetváros DK-s polgármestere szintén a valósnál nagyobb tehernek tüntette fel a szolidaritási hozzájárulást. Utóbbi összeg 1,1 milliárd forint, szemben a VII. kerület fideszes városvezetése alatt megmaradt 3,6 milliárd forinttal.
Mindeközben Niedermüller hivatala a máshol megszokott összegek többszöröséért,
közel harmincmillió forint értékben kötött szerződést a hatmilliárdos adócsalással megvádolt és korábban egy másik ügyben elítélt Czeglédy Csabának az ügyvédi irodájával.
A vélhetően túlárazott kontraktust jelenleg Budapest Főváros Kormányhivatala vizsgálja az arányosság és a szükségesség elve alapján.
5 710 000 forint értékben bízta meg Niedermüller a belső dokumentumainak átvizsgálásával a Soros-féle álcivil szervezetet, a Transparency Internationalt (TI).
Szintén megírtuk, hogy Komáromi Zoltán, a DK egészségügyi politikusa 1,8 millió forintos megbízási szerződést kötött a gyurcsányista VII. kerületi önkormányzattal.
Jutott közpénz az erzsébetvárosiak adójából Gáldi Nórának, aki az Iványi Gábor-féle Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek és az Oltalom Egyesületnek a jogtanácsosa.
Gáldi 4,8 milliót kap majd.
Nem maradt adófizetői pénz nélkül Simó Veronika sem, akit 2010-ben Magyar Toleranciadíjjal tüntettek ki. Ő mások adójából 2,5 millióval gazdagodik 2021 márciusáig.
A kormányt rendszeresen vádolja elvonásokkal Horváth Csaba, Zugló MSZP-s polgármestere is, aki – baloldali bírálatokat is kiváltva – olyan előterjesztést jegyzett, amely alapján évi nagyjából százmillió forintot költene a kerület parkolószoftverekre.
Az Origo még májusban megírta, hogy
a veszélyhelyzetet kihasználva Horváth Csaba egy személyben döntött egy 400 milliós parkolóóra-beszerzési tenderről.
A bizniszt a Fidesz mellett a Civil Zugló Egyesület, illetve a Momentum is kritizálta.
Az ügy háttere, hogy tavaly november elején Horváth úgy határozott, hogy a Demszky-Hagyó-éra hírhedt parkolási botrányának figurája, Kupper András C-Ware Kft. nevű cégétől rendel a XIV. kerület vezetése 76 parkolóautomatát, amelynek darabja legalább kétmillió forintba kerül.
Az államháztartásról szóló törvény világosan meghatározza, hogyan kell az államnak és az önkormányzatoknak elszámolni a közpénzzel. A vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról éves költségvetési beszámolót, ez alapján pedig zárszámadást kell készíteni. A törvény azt is rögzíti, hogy a helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási rendelettervezetet a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
A grémiumnak tájékoztatásul mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni például az elköltött pénzekről, a helyhatóság adósságának állásáról, az önkormányzati cégek főbb adatairól és természetesen a vagyonról - emlékeztetett rá a Magyar Nemzet.