Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csaknem száz migráns gyűlt össze a határ szerb oldalán, a Röszke közelében található kiserdőben augusztus 5-én. A rendőrök éjfél után nem sokkal a hőkamerákon keresztül észlelték a csoportot, akik a határ több pontján egyszerre próbáltak meg illegálisan Magyarország területére jutni. Erőszakosan léptek fel a határt védőkkel szemben, kövekkel dobálták meg őket. Mintegy harmincan felmásztak a határkerítésre, így próbálva bejutni az országba. A hatóságok az országba való illegális bejutást megakadályozták. A mostani röszkei támadás nem az első volt Magyarország határai ellen.
Az illegális bevándorlók legerőszakosabb akciója 2015. szeptember 16-án volt. Röszke 5-ös főút menti úgynevezett régi közúti határátkelőhelyénél tört ki erőszakos összecsapás, amelyben több száz ember sebesült meg. Az akkori események hátterében az állt, hogy 2015 első felében több százezer illegális bevándorló haladt át Magyarország területén.
A kormány 2015. június 17-i döntése értelmében július 13. és szeptember 14. között a magyar–szerb zöldhatáron műszaki határzár épült,
melynek átlépése, megrongálása a szeptember 15-én hatályba lépett törvény értelmében bűncselekménynek minősült.
Szeptember 15-én reggelig több száz illegális bevándorló gyűlt össze a Röszke-Horgos régi határátkelőhely szerb oldalán. A magyar rendőrség biztonsági okokból délben lezárta az átkelőt, mert a szerb oldalon a feltorlódott csoport elzárta az utat, így leállt a forgalom. Szeptember 16-án délelőtt már több ezren sátraztak le a közúti és az autópálya-határátkelő közötti területen és a környéken. Dél körül a migránsok ultimátumot adtak a rendőröknek, hogy vagy beengedik őket, vagy áttörik a kaput.
Délután fél három körül egy pár száz fős csoport hangosan követelni kezdte, hogy engedjék be őket Magyarországra. A háromszoros sorfalban álló rendőrök és terrorelhárítók arabul próbálták megnyugtatni a tömeget, de sikertelenül.
A demonstráció hamarosan erőszakossá vált: néhány agresszív hangadó vezetésével a szerb oldalon a migránsok áttörték a határt lezáró kaput, ezért könnygázzal állították meg őket, mire válaszul a támadók kődarabokkal, botokkal, betondarabokkal és a segélyszervezetek által odavitt vizespalackokkal dobálták a határzár vonalán felsorakozott rendőröket.
A rendőrség könnygázt, valamint vízágyút használt, míg a támadók autógumikat gyújtottak fel, és a közeli melléképületek tetejéről dobálták őket.
Időközben több száz migráns indult el rohanva – csomagjaikat, sátraikat, élelem- és vízkészleteiket hátrahagyva – az új röszkei átkelőtől az összetűzés helyszínére, mert úgy értesültek, hogy ott kinyitották a határt. A szerb rendőrök nem intézkedtek, hagyták, hogy a támadók minden kezük ügyébe akadó tárggyal dobálják a rendőröket Fél hat körül a migránsok mintegy ezerfős tömege a röszkei oldalon is áttörte a kaput, és benyomult magyar területre. A tüntetők gyerekeket és nőket túszként és pajzsként maguk elé állítva próbáltak előretörni. A rendőrök, készenlétisek, TEK-esek könnygázzal védekeztek, majd visszaszorították a támadókat. 18:20-kor a helyszínre érkezett 100 szerb rendőr, akik hátrább terelték a migránsokat. Az összecsapás este hétig tartott.
Az összecsapásban húsz rendőr sebesült meg, közülük ketten súlyosan, őket kórházba szállították. A helyszínen huszonkét embert állított elő a rendőrség, ebből tizenötöt tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott határzárátlépéssel gyanúsítottak. Közülük kilenc szír és egy iraki állampolgárral szemben a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség 2016. január 5-én vádat emelt. A sajtóközlemény szerint az egyik vádlott hangosbeszélővel próbálta irányítani a magyar rendőrökkel szemben fenyegetően fellépő tömeget. Ő volt Ahmed Hamed.
2016. július elsején tíz vádlottat börtönbüntetésre és Magyarországról való kiutasításra ítélt a Szegedi Járásbíróság tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett illegális határátlépés miatt.
A Szegedi Törvényszék másodfokú tanácsa 2017. február 28-án az elsőfokú bíróság ítéletét érdemben helybenhagyta, így az jogerőre emelkedett. A tárgyaláson csak a hetedrendű vádlott jelent meg, akinek ítéletét a bíróság enyhítette. Hat vádlott közben megszökött Magyarországról. Ügyvédjük szerint ketten már Nyugat-Európában voltak.
A zavargás után három nappal a rendőrök Győrben elfogták a zavargás egyik feltételezett irányítóját, a szíriai Ahmed Hamedet. Hamed – a rendőrség közleménye szerint – tagja a Tabligh Jamaat(wd) (Szövetség a hit terjesztésére) elnevezésű iszlám fundamentalista mozgalomnak, melyet terrorszervezetek fedőszervezetként is felhasználnak radikális személyek bizonyos országokba történő bejuttatásához. Az elfogott férfinál a saját – schengeni vízummal ellátott – útlevelén kívül még nyolc, más nevére kiállított úti okmányt találtak.
Szeptember 25-én a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája gyanúsítottként kihallgatta, majd hivatalosan megvádolták terrorcselekmény elkövetésével. A Szegedi Törvényszéken 2016. április 25-én kezdődött a bírósági tárgyalás.
Ahmed Hamed mellett nem meglepő módon az illegális bevándorlást támogató Soros-szervezet, az Amnesty International több petíciót is indított.
A november 30-án kihirdetett elsőfokú ítélet szerint Hamedet mindkét vádpontban bűnösnek találták, ezért tíz év fegyházbüntetést kapott, és véglegesen kitiltották Magyarország területéről.
2018. szeptember 20-án a Szegedi Ítélőtábla a megismételt másodfokú eljárásban immár jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélte a vádlottat, további fellebbezésre nincs lehetőség. A bíróság elfogadta a vád álláspontját, miszerint Ahmed Hamed terrorcselekménye abban állt, hogy erőszakkal (kődobálással) próbálta a rendőrséget rávenni arra, hogy engedjék be Magyarországra a lezárt határ szerb oldalán összegyűlt tömeget, ezzel egy állami szervet próbált kényszeríteni, hogy tegyenek az akarata szerint. Ahmed Hamedet azóta kiutasították Magyarországról.
Idén január 28-án fél hat körül a lezárt röszkei közúti határátkelőhely vajdasági oldalán, a forgalomelterelő betonkorlát kerítésénél legalább ötventagú tömeg gyűlt össze, hogy illegálisan magyar területre lépjen. Néhányan letaposták a dróthálót, majd a skandáló tömeg a megrongált kerítésen keresztül magyar területre lépett, és futva az ország belseje felé indult. A magyar területre lépő emberek mozgása fenyegetőnek hatott, az egyik őr úgy fogalmazott, olyan volt, „mintha rohamra indulna egy tömeg".
Az őrök próbálták feltartóztatni a feléjük tartókat, de hátrálni kényszerültek, és segítséget kértek. A tömeg nem állt meg, skandálva haladt tovább, ezért az egyik őr szolgálati fegyverével figyelmeztető lövést adott le.
Mivel a még mindig mozgó, kiabáló tömeg öt-hat méterre megközelítette egyiküket, újabb két figyelmeztető lövést adtak le. Ennek hatására és a megérkező rendőröket látva a határsértők többsége visszafutott Szerbiába.
Az ügyben eljárás indult, július elején a Szegedi Törvényszék egy év letöltendő börtönbüntetéssel sújtott jogerősen négy férfit, akik egy nagyobb csoport tagjaként illegálisan jutottak be Magyarország területére. A bíróság határzár tiltott – tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett – átlépésének bűntettében mondta ki bűnösnek a két szír és két palesztin férfit. A vádlottakat két évre kiutasították Magyarországról.
Az elmúlt hónapokban megszaporodtak az úgynevezett migránsalagutak is a déli határ mentén. Legutóbb július 27-én találtak egy ilyen alagutat a Bács-Kiskun megyei Katymárnál. Az akkor talált nyílás egy föld alatti alagút kijárata, amely szerb területről indul, és az ideiglenes biztonsági határzár alatt húzódik. A járat több mint 22 méter hosszú és 90 centiméter belmagasságú. Egy héttel korábban a bácsbokodi határszakaszon egy félkész alagutat találtak, június elején pedig Mórahalomnál fedeztek fel egy 24 méter hosszú 40 centiméter átmérőjű migránsalagutat.
