Veszélyben a jogállam!

Különös módon az Európai Unió illetékes intézményeinél és a világsajtóban senki nem kapta fel a fejét a szinte már bolsevista hangulatot idéző gyurcsányista elszólásokra. Pedig veszélyben a jogállam.

Azzal kezdődött, hogy Gyurcsány Ferenc egy augusztus eleji, szép nyári napon - bizonyosan a Lenin-összes kiolvasása után - nekirongyolt Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendezőnek és támogatóinak, azzal, hogy földönfutóvá teszi őket. Ne legyen kétségünk, ez a nagy bolsevikot idéző eszmefuttatás nemcsak a nemzeti gondolkodású művészeknek, hanem az egész jobboldali szavazótábornak is szólt. A nyílt szélsőbaloldali fenyegetésre különös módon nem kapta fel a fejét a magyarországi események iránt az elmúlt tíz évben nagyon érzékeny nemzetközi sajtó, sőt az Európai Unió sem. Egyetlen sor nem sok, annyi sem jelent meg a "földönfutóvá tételről" a nagy amerikai, vagy nyugat-európai hírportálokon. Ugye, ugye az elvtársi hálózat, mint egykori elődje, az internacionálé - a sajtószabadság, és az emberi jogok nagy dicsőségére - ha kell, hallgatni is tud. Miért is kellene ilyen pimpf ügyekkel felzaklatni a nyugati olvasókat?!

De azzal sem volt tele a világsajtó, hogy a korábban az antiszemitizmusra és a cigányozásra még oly érzékeny hazai baloldali pártok egy nyíltan antiszemita, cigányozó, volt radikális jobbikos jelölt mögött sorakoztak fel a szerencsi időközi választáson. Pedig egy jóízű tetűcsúzdázás és judapestezés miatt nemrég még a kéksisakos ENSZ-csapatokat is behívták volna az országba. Vagy csak a baloldal antiszemita-ellenessége csupán csak egy volt a politikai termékeik listáján?

Aztán feltűnt a színen az egykori budapesti főügyész, Ihász Sándor, akit személyesen a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc kért fel tanácsadói munkára. Ihász nem mellesleg a Gyárfás-ügy egyik vádlottja, a baloldallal szimpatizáló volt médiavállalkozó barátja. Ezeket a meghatározásokat csak azért fontos megjegyezni, mert a baloldal eddig minden megszólalásában politikai elfogultsággal vádolta meg az ügyészséget, most pedig maga szolgáltat bizonyítékot arra, hogy ez is csupán egy ordas nagy hazugság volt a részükről. Egy volt ügyész büszkén és dalolva áll be a soraikba, természetesen, amíg állami kötelékbe tartozott, a politikai irányultsága egyáltalán nem játszott szerepet a munkájában. Vajon biztos ez?!

Hiszen Kálmán Olga is teljesen független-objektív tévés újságíróként vallatta a jobboldali interjúalanyait.

Ihász egy minapi nyilatkozatában azt sugalmazta, hogy egy kormányváltás és egy új parlament megalakulása után "új helyzet" áll majd elő, magyarul a legfőbb ügyész, a 2028-ig mandátummal rendelkező Polt Péter alól akár ki is húzhatják az ügyészséget. De psszt, hallják, mit is szólt ehhez a "demokratikus" állásponthoz Brüsszel és a világsajtó? Nem hallják?! Ez se csoda!

Ahogy az se vert ki egy biztosítékot sem az uniós intézményekben, hogy Gyurcsány másik kiváló embere, Fleck Zoltán, egy állami (!) egyetem, az ELTE ÁJK tanára, a jogszociológiai tanszék vezetője kijelentette: "nagy valószínűséggel egy '22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről. De ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után." Látszólag más ügy, de nem kellene az ELTE-t alapítványi fenntartásba helyezni?

"Le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről?" - ez a lemondás, nem a diktatúra előszele? Igen Fleck úr, de mégis mi az az "időlegesség"? Az orosz csapatok is csak "ideiglenesen" állomásoztak az országban, olyan negyvenöt évig. Egy ilyen nyílt, a jogállamiság érvényesülését nyíltan sértő gyurcsányista kijelentés után félve kérdezem: bárki hallott valamilyen, akár egy halk tiltakozást is az unió részéről? Most vajon miért nem került elő az uniós támogatások megvonásával való fenyegetőzés? Vagy még támogatják is a jogállamiság-felfüggesztést?

Most, 2020 őszén elkönyvelhetjük: a magyar bolsevisták - nemzetközi elvtársaik és sajtójuk támogatásával - ugrásra készen állnak. A kellő pillanatban rájuk kell majd vágnunk a spájzajtót. Meg kell védeni tőlük Magyarországot és a jogállamot is.

Szerző: Pindroch Tamás