Varga Judit: A nemzetállamok gyorsabban reagáltak a járványra, mint az EU

2020-ban, immár Európa Projekt néven folytatódott a Századvég Alapítvány 2016-ban elkezdett felmérése, melynek célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A fő kérdések az Európai Uniónak a koronavírus-járvány idején nyújtott teljesítményére, a migrációs krízisre, illetve az ezzel összefüggő kulturális és demográfiai kérdésekre vonatkoztak. A témák aktualitása miatt hangsúlyosan megjelent az új uniós költségvetés és a jogállamiság kérdése, valamint a nagy tech cégek eléggé komplex problematikája. Beszédet tartott Varga Judit igazságügyi miniszter, az Európa Projekt kutatás eredményeit Fűrész Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója, Maurer Szemere, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. egészségügyi üzletágvezetője, Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója és Megadja Gábor, a Századvég Alapítvány vezető kutatója ismertették. A moderátor a Pesti TV munkatársa, Bohár Dániel volt.

Az online konferencia Barthel-Rúzsa Zsoltnak, a Századvég ügyvezető elnökhelyettesének a köszöntőbeszédével kezdődött.

Ezt követte Varga Judit igazságügyi miniszter nyitóbeszéde, aki megjegyezte, a 2020-as évet az Európai Unióban 3 nagy téma jellemezte:

a járvány, jogállamiság és a szolidaritás.

Értékelése szerint ezek lennének az idei év jelszavai.

Varga Judit Forrás: Századvég

A miniszter hozzáfűzte, hogy az elmúlt 10 év az EU-ban válságokkal telt, amire

nem Juncker volt bizottsági elnök „more Europe" jelszava jelenti a megoldást, hanem az egyik alapítóatya, Jean Monnet tételmondata, nevezetesen: „kreatív erőfeszítéseket kell tenni".

A miniszter a járvánnyal kapcsolatosan kiemelte, hogy napok alatt az egész világot lezárták,

az EU és a szupranacionális szervezetek pedig lassan ébredtek, így a nemzetállamok tudtak csak hatékonyan fellépni.

Varga emlékeztetett rá, hogy az Európai Járványügyi Központ még 2020 februárjában is azt mondta, hogy a Kínából érkező koronavírus "nem annyira veszélyes".

A szolidaritás kapcsán felhívta rá a figyelmet, hogy 2015 óta a szolidaritás a migránsok befogadását jelenti az EU-ban.

A magyar álláspont továbbra is az, hogy szolidárisnak kell lenni, de nem a problémát kell idehozni, hanem a segítséget odavinni.

Ezért jött létre a Hungary Helps.

Varga Judit beszélt arról is, hogy a járvány alatt az európai szolidaritás látványosan megbukott, hiszen 2020 tavaszán Németország visszatartotta a más EU-s tagállamok által megrendelt védekezési eszközöket, azok a hamburgi kikötőben vesztegeltek.

Az igazságügyi miniszter a szolidaritás kapcsán Orbán Viktort idézte, aki szerint

a migrációs politikában nem a szolidaritás, hanem az eltérő álláspontok tisztelete számít.

A szolidaritás tehát nem jelenthet kvótát. A közös hitelfelvétel tekintetében pedig mi is gyakoroljuk az európai szolidaritást, így segítjük meg a déli tagállamokat.

A jogállamiság tematikája tekintetében Varga Judit kiemelte:

nem veszik figyelembe a tagállamok közötti eltérő értelmezést.

Hozzáfűzte: amikor megkérdezték, hogy a jogállamiságot miért nem akarják pénzügyi kivezetésekhez kötni, azt mondtuk, hogy mi és a lengyelek tudjuk igazán, hogy ez mit jelent. Brüsszel nem vette figyelembe az álláspontunkat, a 7-es cikkely szerinti eljárásnál megsértették az alapszerződést és az EP- eljárásrendjét. Ez nem erősíti a jogállamiságot, mivel nálunk nem lehetne végrehajtani egy olyan rendelkezést, amit megtámadtak bíróságon.

Varga kihangsúlyozta: amiket régebben jogállamiság címszó alatt behoztak, annak egy részét már lezártuk, a többit bíróságon tárgyaltuk. Ezért nem lehet pénzügyi kifizetéseket ilyen tágan értelmezett kerethez kötni, mint a jogállamiság. De

a decemberi EU-csúcson végül sikerült elfogadtatni a magyar és lengyel álláspontot, konkretizálódott, hogy nem lehet ideológiai okok miatt pénzeket megvonni, csak csalások miatt.

A felmerülő témákban pedig az Európai Bírósághoz tudunk fordulni, így sikerül az alapszerződések hitelét megőrizni.

Fűrész Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója kijelentette, hogy a felmérés alapján az európai emberek többsége

az „erősebb nemzetállamok, kevesebb Brüsszel" állásponttal ért egyet.

A gazdasági együttműködés tekintetében a 27 tagállam és az Egyesült Királyság állampolgárainak 42 százaléka elégedett Brüsszel teljesítményével, 41 százalék pedig nem, 54 százalék viszont arra számít, hogy gyengülni fog az EU gazdasági teljesítménye.

A migráció kezelésével azonban csak 21 százalék elégedett, 67 százalék pedig elégedetlen.

Fűrész Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója Fotó: Polyák Attila - Origo

Beszédes, hogy

a válaszadók több mint 80 százaléka szerint csökkenteni kell a brüsszeli bürokráciát.

71 százalék szerint a hibázó brüsszeli politikusoknak vállalniuk kell a felelősséget, és távozniuk kell az európai közéletből.

Az európaiak 77 százaléka elsősorban a saját nemzetállamához tatozónak érzi magát, csak 18 százalék gondol magára elsősorban európaiként.

Mindezek ellenére a válaszadók 67 százaléka maradni akar az EU-ban, csak 24 százalék lépne ki.

Maurer Szemere, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. egészségügyi üzletágvezetője ismertette a járványhelyzettel kapcsolatos kutatás eredményeit.

Az európaiak 84 százaléka ítélte a kialakult helyzetet aggasztónak,

a leginkább fertőzött országok (Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium és Spanyolország) tekintetében ez az arány 88 százalék. Brüsszel járványügyi intézkedéseit a válaszadók 48 százaléka tartja elfogadhatónak, de az említett öt államban csak 39 százalék.

A magyar válaszadók 61 százaléka szerint a hazai kormány jó teljesítményt nyújtott.

Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója elmondta, hogy

az európaiak többsége (57 százaléka) a 2016-os álláspontjával ellentétesen úgy véli, hogy a kontinensükre érkezők többsége nem menekült, hanem gazdasági bevándorló.

Csak 37 százalék tartja őket menekülteknek.

Speidl Bianka Forrás: Századvég

A kvótát azonban az európaiak 53 százaléka támogatja, míg 29 százaléka ellenzi. A V4-ek tekintetében fordított az arány,

56 százalék ellenzi a kvótát, és csak 28 százalék támogatja azt.

Az európaiak 55 százaléka szerint meg kell őrizni a keresztyén kultúrát, 35 százalékuk szerint azonban ez nem fontos. A volt szocialista államok válaszadóinak 63 százaléka tartja fontosnak a keresztény kultúra megőrzését, 28 százalékuk pedig nem tartja fontosnak azt.

Az európaiak döntő többsége, 69 százaléka szerint a helyi családokat kell támogatni, és nem a migránsokat.

57 százalék véleménye alapján a demográfiai problémákat a helyi lakossággal, és nem a migránsokkal kell megoldani, csak 24 százalék véli úgy, hogy a demográfiai kihívásokra a migráció jelenti a választ.

Megadja Gábor, a Századvég Alapítvány vezető kutatója a közösségi média és szólásszabadság kérdéséről beszélt. Elmondta, hogy

a felmérés alapján az európaiak 57 százaléka nem bízik a közösségi médiában,

míg 32 százaléka megbízik abban. Az emberek 34 százaléka a hagyományos médiumokat sem tartja megbízhatónak.

Megadja Gábor Forrás: Századvég

Az európaiak 59 százaléka nem tartja elfogadhatónak, hogy politikai véleményük alapján törölnek embereket a közösségi oldalakról,

a V4-ek tekintetében ez az arány 62 százalék, a volt szocialista országok esetében pedig 64 százalék.

Konferenciabeszélgetés

Ezt követően valamennyi előadó egy konferencián vett részt, amit Bohár Dániel, a Pesti TV munkatársa moderált.

Bohár Dániel, Varga Judit, Fűrész Gábor és Maurer Szemere Forrás: Századvég

Varga Judit igazságügyi miniszter ismét felelevenítette az európai uniós költségvetés témáját, kijelentve, hogy

két és fél évet küzdöttünk, ezért szinte felfoghatatlan a győzelmünk, 2018-ban ugyanis minden jogalap nélkül akartak ideológiai nyomást ránk kényszeríteni.

A miniszter hasonlata alapján Brüsszel eddig úgy értelmezte a jogállamiságot, mintha egy Btk.-ban csak az szerepelne, hogy „rendes embernek kell lenni", mindenféle konkrétumok nélkül.

Ez nyilván nonszensz, ezért kellett a magyar és lengyel álláspontnak megfelelően definiálni a témát, mi konkrétumokat kértünk számon, ez megjelenik a kiegészítésben, hiszen a Btk.-ban is definiálva vannak a dolgok, elég hosszasan.

A brüsszeli megállapodás tekintetében Varga Judit Róna Péter baloldali közgazdász értelmezését hozta fel, aki a Klubrádióban beszélt arról, hogy

„Orbán túlnyerte magát".

Ez így igaz, Brüsszelben megvédtük a nemzeti szuverenitásunkat, identitásunkat, az uniós pénzügyek védelme a cél, nem a jogállamiság – fűzte hozzá.

A következő megszólaló, Maurer Szemere a társadalmi bizalom kapcsán kifejtette, hogy

Magyarországon ez megvan, Nyugat-Európában pedig már nincs, ezt mutatja a nyugati városokban a járványügyi intézkedések elleni tüntetések sorozata, vagy annak a látványa, hogy folyosókon fekszenek koronavírusos betegek, mert nincs elég ágy. Magyarországon ilyen nem fordulhat elő.

Fűrész Gábor pedig arról beszélt, hogy

a járvány kevésbé tépázta meg az EU-t, mint a migráció.

Ezt részletezve felhívta rá a figyelmet, hogy az emberek elsöprő többsége nem az EU-t kritizálja, hanem a konkrét intézkedéseket, vagy azok hiányát.

A pandémia alatt ugyanis kiderült, hogy a bürokrácia lassúsága miatt nem hatékony Brüsszel ezen a téren.

Éppen ezért az emberek a józan ész alapján álló, a nemzetállamok közötti együttműködés elősegítését várják el Brüsszeltől is.

Speidl Bianka kérdésre válaszolva kiemelte, hogy

az európaiak 75 százaléka szerint az illegális migráció egy óriási probléma.

Ebben a tekintetben pedig a nyugat-európai társadalmak ébredésének lehetünk a tanúi, hiszen a Nyugat és a Kelet álláspontja évről évre közeledik egymáshoz. Ehhez az is hozzájárul, hogy a terrortámadások sokkolják a nyugatiakat is, például amik idén ősszel, Franciaországban történtek.

Megadja Gábor a 2022-es magyar parlamenti választások kapcsán felelevenítette, hogy

a közösségi médiában tulajdonképpen megtörtént a főpróba, mégpedig az amerikai elnökválasztásnál.

Emiatt ő kissé pesszimista, hiszen a választást jelentős részben eldöntő nagy tech cégek a magánszféra részét képezik, amihez nagyon nehéz „hozzányúlni", a republikánusok például nem is próbálkoztak ezzel.

Ennek eredményképpen a Twitter és a Facebook cenzúrázták Joe Biden fiának korrupciógyanús ügyeit, ami miatt ez a fontos információ rengeteg amerikaihoz nem juthatott el.

Megadja szerint a tech cégek összeurópai szabályozására irányuló kísérletek sem nyújthatnak számunkra megoldást, hiszen

míg a magyarok és a lengyelek nulla cenzúrát akarnak, addig erről Berlinben és Brüsszelben teljesen másképp vélekednek.

A kutató felhívta rá a figyelmet, hogy a közösségi oldalak Lengyelországban jelentős aktivitású abortuszellenes tartalmakat „szedtek le", ezekre „vadásznak", és

2022 tavaszán Magyarországon is ez várhat ránk.

Zárógondolatként Varga Judit kihangsúlyozta, hogy hazánkban már egy éve létezik a digitális szabadság bizottság, a téma azonban rendkívül bonyolult, versenyjogi, illetve adóztatási problémákat is felvet a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság kérdése mellett.

A jog nyelvén nehéz megnyugtató válaszokat találni, Brüsszeltől pedig nem várható segítség.

A miniszter szerint döntő lehet a 2022-es választásnál, hogy online ki hogyan, milyen mennyiségben tud megjelenni:

egy konzervatív ember ugyan nem szereti reklámozni magát, de mindezek ellenére a konzervatív gondolatokat meg kell jeleníteni a közösségi médiában.