Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Nem túlzás azt állítani, hogy az évek óta „vágyott" összefogást eddig éppen Gyurcsány Ferenc személyének kétes megítélése akasztotta meg. Erre utal az exkormányfő 2017 őszén tett kijelentése is, miszerint „végtelenül megtisztelőnek tartaná", ha számára egy biztos befutónak tartott egyéni körzetet felajánlanának, ám ha az MSZP vezetői ragaszkodnak ahhoz, hogy ő ne szerepeljen a közös listán, akkor a szocialisták és a DK külön listát állít. Így is lett.
Teltek-múltak az évek, aztán idén márciusban a pártelnök a DK tisztújító kongresszusán buzdította párttársait az összefogásra, már akkor kijelentette, hogy a közös lista alkotásáért petíciót indítanak.
Néhány hónapja Gyurcsány szintén Facebook-bejegyzésben tudatta, hogy a petíció elindult.
Majd Gyurcsány akarata beteljesedett: 2022-ben létrejött a közös lista: ennek értelmében a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Lehet Más a Politika, a Magyar Szocialista Párt, a Momentum Mozgalom, a Párbeszéd Magyarországért Párt közös miniszterelnök-jelöltet indít az országgyűlési választásokon. Karácsony Gergely, Jakab Péter, Fekete-Győr András és Gyurcsány Ferenc együtt. Közös lesz a miniszterelnök-jelölt is, az sem nehéz kitalálni, hogy kicsoda. A régi indexesek blogjának ugyanis Gyurcsány hosszabb interjút adott, ahol - micsoda meglepetés - saját feleségét nevezte meg, mint a DK lehetséges jelöltjét.
A baloldali összefogás kritériumrendszerét 13 álságos pontba sűrítették Gyurcsányék. Többszöri olvasatra sem könnyű eldönteni, hogy a korrupcióellenes jövőkép, vagy a gyűlöletmentes politizálás hazugabb vállalás-e az egységben gondolkodó „hazafiaktól".
A választóit - „hazudtunk reggel, délben, este"- koncepciózusan átverő bukott miniszterelnök, akinek ötéves kormányfői pályafutása tele volt korrupciós ügyekkel, és aki a baloldali koalícióval a világjárvány minden kormányzati intézkedését tavasz óta pártpolitikai háborúra használja fel, folyamatosan akadályozni próbálja a járvány elleni védekezést, aligha lehet hiteles a hazaszerető és a közjóért síkra szálló, békét hirdető demokrata szerepében.
És - gondolva meggazdagodására és kormányzati öt évére - Gyurcsány Ferencként korrupcióról beszélni meglehetősen furcsa.
Nem véletlen tehát, hogy Gulyás Gergely miniszter a legutóbbi kormányinfón a magyar politika legkorruptabb figurájaként jellemezte Gyurcsány Ferencet. „Pártállami kapcsolatait latba vetve a rendszerváltozást követően a rablóprivatizáció következtében lett multimilliárdos. Gyurcsány Ferenc listáját illetően, a korrupcióval szembeni fellépésről és annak elutasításáról mint a listán való részvétel feltételéről beszélni, olyan, mintha a rabló a rabolt holmi tetején a magántulajdon szentségét hirdetné."
Hogy is indult 2004-ben, a mára a demokratikus kormányzás sötét foltjaként emlegetett Gyurcsány-korszak? Medgyessy Péter szocialista kormányfő megpuccsolásával választotta miniszterelnöknek a korábbi ifjúsági és sportminiszter Gyurcsány Ferencet az MSZP-SZDSZ-koalíció. Medgyessy Péter távozó miniszterelnök kíméletlen szavakkal illette a kisebbik koalíciós pártot, amikor egy interjúban úgy fogalmazott, „az SZDSZ tele van a korrupciós üggyel." Amiket persze az MSZP is hagyott, engedett. Az SZDSZ pedig Gyurcsány koalíciós partnere lett.
Egyébként a korrupcióellenes élharcos Gyurcsány családi cége is eljárás alá került: 2 éve a jegybank indított vizsgálatot az Altus Portfolió Kft. Czeglédy Csaba érdekeltségének nyújtott három darab, összesesen több mint 200 milliós kölcsön miatt. Az Altus Portfólió Kft.-nek engedély nélküli pénzkölcsön miatt 15 milliós bírságot kell fizetnie. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy kerülhet ilyen közeli kapcsolatba Gyurcsány egy elítélt bűnözővel, a börtönben is ült Czeglédy Csabával.
Szintén a Gyurcsány vezette ötéves periódust jellemzi minden idők legnagyobb korrupciós botránya: a 4-es metró fejlesztése mentén sok milliárd forinttal nem tudtak elszámolni. Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő még elszámoltatási kormánybiztosként vizsgálta a beruházást, és megállapította, hogy a baloldali koalíció felelőssége vitathatatlan az Alstom-ügyben. A metrószakasz szerelvényeinek beszerzése során a költségek harmadát, közel 167 milliárd forintot csalhattak el az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése szerint.
Mellesleg önmagában az elszámoltatási kormánybiztosi státuszt is a baloldali kormányzás hívta életre, amely nemcsak erkölcsi mélyrepülést, de hatalmas államadósságot is hagyományozott 2010-ben a Fidesz-kormányra.
