A nemzeti konzultáció már több mint egy évtizede bevált egyeztetési forma a választók és a kormányzat között, célja pedig hogy egyetértési pontokat teremtsen a legfontosabb nemzeti kérdéseket illetően. A konzultáció mint műfaj lehetővé teszi, hogy a választók kinyilvánítsák a véleményüket két választás között, illetve különleges helyzetekben (ilyen volt például a járványhelyzet) lehetővé teszi az egyeztetést arról, hogy milyen irányba lépjen a kormány egyes stratégiai kérdésekben.
Orbán Viktor miniszterelnök a 2021. június 10-én tartott rendes kormányinfó keretében jelentette be, hogy Magyarország Kormánya nemzeti konzultációba kezd a magyar emberekkel a gazdaság koronavírus-helyzet utáni újraindításáról. A konzultációnak részét képezi a családosok SZJA-visszatérítése – amelyet a miniszterelnök a Világgazdaság által szervezett konferencián jelentett be –,
továbbá napirendre kerül a 200 ezer forintos minimálbér kérdése is, ezenfelül még olyan kiemelt ügyekben számít a kormány az emberek véleményére, amelyek a járványhelyzet mellett akár generációkon átívelve is meghatározhatják az ország sorsát és az emberek boldogulását, valamint életformáját. Ilyen ügyekként tekinthetünk a migrációra vagy a klímavédelemre.
A nemzeti konzultációt a Gyurcsány Ferenc érdekszférájának is tekinthető baloldali politikai és médiaszereplők rendszeresen minősítik feleslegesnek, miközben elhallgatják a tényt, hogy a konzultáció az embereknek közvetlen beleszólást biztosít a politika alakításába, emiatt a magyar demokrácia legsikeresebb intézményének is tekinthető. A baloldal ráadásul azzal sem szokott eldicsekedni, hogy maga is él ezzel az eszközzel, de ezek mindig teljes érdektelenségbe fulladtak.
A legújabb nemzeti konzultáció tizennégy kérdést tartalmaz, a válaszokat augusztus 25-ig küldhetik vissza az emberek. A kérdések érintik a minimálbér szintjét, a családtámogatásokat, a migrációt, a hitelmoratóriumot és a családóknak visszafizetendő személyi jövedelemadókat is.
Az első kérdés szerint többen úgy vélik, hogy a járvány után a világ sok tekintetben megváltozott, egy veszélyesebb korszak kezdődött. Magyarországot meg kell erősíteni, hogy meg tudjon felelni az új feladatoknak. Mások szerint minden újra olyan lesz, mint a járvány előtt, így nincs erre szükség.
"Vannak, akik azt mondják, Magyarország megerősítését a minimálbér megemelésével kell kezdeni. A minimálbért 200 ezer forintra kell emelni, mert ez is biztosítja, hogy a gazdasági növekedésből ne csak a vállalatok, hanem a magyar emberek is részesüljenek. Mások szerint erre nincs szükség"
- folytatódik a kérdések sora.
Egy újabb kérdés szerint vannak, akik azt mondják, Magyarországot úgy lehet megerősíteni, ha alkotmányos védelmet adunk a családtámogatásoknak, a munkát terhelő alacsony adóknak és a nyugdíjaknak, hogy válságok alatt egyetlen kormány se vehesse el azokat az emberektől. Mások szerint erre nincs szükség, a válságok árát fizessék meg az emberek.
"Vannak, akik azt mondják, Magyarország megerősítéséhez fontos lenne, hogy arra törekedjünk, Európában Magyarországon legyenek a legkisebbek a munkát terhelő adók. Mások szerint erre nincs szükség, vissza kell térni a Gyurcsány-korszak politikájához, és emelni kellene a munkát terhelő adókat" - a kormány ennek eldöntésére is kéri az embereket.
"Vannak, akik azt javasolják, hogy ha sikerül a kormánynak a gazdasági növekedés mértékét 5,5 százalék fölé emelni, akkor a gyermeket nevelő szülők kapják vissza a 2021. évben befizetett adójukat (az átlagbér adószintjéig), mivel ők viselték a legnagyobb terhet a járvány alatt. Mások szerint erre nincs szükség" - szerepel a konzultációban.
A kérdések sora úgy folytatódik: "vannak, akik szerint a hitelmoratóriumot 2021 szeptemberétől jövő év júliusáig meg kell hosszabbítani, hogy azok a családok és vállalkozások, melyek rászorulnak, továbbra is felmentést kapjanak a hitel visszafizetése alól. A bankok szerint erre nincs szükség, a hitelmoratóriumot meg kell szüntetni, és mindenkinek törlesztenie kell".
"Brüsszel a járvány után újra vissza fog élni a hatalmával, eljárásokat indít hazánk ellen, hogy rákényszerítse a magyarokra az akaratát. Vannak, akik azt gondolják, Magyarországnak vállalnia kell a vitákat, és ki kell állnia az emberekért. Mások szerint Magyarországnak engednie kell Brüsszelnek"
- tartalmazza a kérdőív.
"Brüsszel új adókat akar ránk kényszeríteni, hogy a multinacionális vállalatok által okozott környezetszennyezés és a klímaváltozás költségeit magasabb rezsiárakon keresztül a magyar családokkal fizettesse meg" - a kormány erről is megkérdezi az emberek véleményét, ahogy arról is: a "Soros György által finanszírozott szervezetek széles körű nemzetközi támadást indítottak Magyarország ellen a gyermekek védelméről szóló törvény miatt. Ez a törvény megtiltja a gyermekekre irányuló szexuális tartalmú propagandát az óvodákban, az iskolákban és a gyermekek számára elérhető médiában."
"Soros György a járvány után újra meg fogja támadni Magyarországot, mert a magyarok ellenzik az illegális migrációt. Vannak, akik szerint ellen kell állni a Soros-szervezetek nyomásgyakorlásának, mások szerint Magyarországnak engednie kell a migrációs vitában" - folytatódik a kérdéssor.
Egy újabb kérdés arról szól: "sokak szerint a járványok korában óriási veszélyt jelent, ha mindenki szabadon beutazhat Magyarországra. Fenn kell tartani annak a lehetőségét, hogy újabb járványhullámok felbukkanása esetén járványügyi korlátozásokat lehessen előírni, és a járványok által sújtott országokból csak egészségügyi vízummal lehessen belépni Magyarországra. Mások szerint a járvány véget ért, a szabad beutazás lehetőségét minden országból korlátlanul biztosítani kell."
"A brüsszeli bürokraták és Soros György szervezetei szerint a járvány utáni években fel kell gyorsítani a bevándorlók behozatalát. A tengeri úton érkező migránsokat pedig kötelezően szét kell osztani az európai országok között. Magyarország kormánya nem támogat semmilyen kötelező szétosztást. A kormány álláspontja szerint a járvány után is csak önkéntes alapon lehet befogadni a migránsokat, és nem lehet kötelező módon szétosztani őket az unió országai között" - tartalmazza a konzultáció, és kitér arra is: "vannak, akik szerint a járvány utáni két évben járványügyi migránsSTOP-ra van szükség. Teljesen le kell zárni a határokat a migránsok előtt, mert újabb vírusmutációkat hurcolhatnak be Magyarországra. A brüsszeli bürokraták szerint nem szabad visszautasítani a járvány idején érkező migránsok befogadását."
A konzultáció úgy zárul: "a járvány idején látható volt, hogy a nemzetközi piacon nagy küzdelem alakult ki a vakcinákért. Vannak, akik szerint a járványok korában meg kell szüntetni ezt a kiszolgáltatottságot, ezért szükség van magyar vakcinagyárra. Mások szerint erre nincs szükség."
A legutóbbi nemzeti konzultáció 2021. márciusában zárult le. Összesen 528 ezren töltötték ki az online konzultációt.
Az ezt megelőző 2020-as nemzeti konzultáció egyik legfőbb célja az volt, hogy a kormány megtudja, hogy milyen intézkedéseket támogatnak az emberek, és milyeneket nem, a járvány feltartóztatása érdekében.
A 2020-as konzultáció egyébként a második legsikeresebb volt az összes közül, mivel mintegy 1,8 millióan küldték vissza az íveket.
A közjegyző által hitelesített eredmények azt mutatják, hogy a magyarok a legnagyobb arányban a maszkviselést támogatták, ezt 83 százalék jelölte meg. Ezt követte a rendezvények korlátozása (79 százalék) és az országhatárok lezárása (szintén 79 százalék). A távolságtartás elrendelését 78 százalék, a védekezéshez szükséges eszközök kiviteli korlátozását 64 százalék, az időseknek fenntartott védett idősávot pedig 62 százalék támogatta. Az ingyenes parkolást és az oktatási intézmények bezárását egyaránt 61 százalék támogatta. Végül a kijárási korlátozásnak 59 százalék volt a támogatottsága.
A 2010-es kormányváltás óta lassan tucatnyi nemzeti konzultációt tartottak.