Bár augusztus eleje a szabadságolások csúcspontja, Budapest közlekedése mégis mindennap összeomlik. Ezen a héten hétfőn és kedden (tegnap és ma is) a nyári hónapokban korábban nem tapasztalt dugók és torlódások jöttek létre a főváros különböző pontjain.
Mindennek legfőbb oka, hogy a baloldali fővárosi vezetés 2019 óta gyakorlatilag semmit sem csinált, és a felújításokat egyidőben indította el.
Miközben Budapest közlekedése folyamatosan összeomlik, addig Karácsony Gergely a Gyurcsány-show-ban ráosztott szerepet játszva próbálja elterelni a figyelmet arról a káoszról, amit ő maga teremtett.
A fővárosi közlekedési káoszt csak növelte, hogy július 24-től augusztus 22-ig a Göncz Árpád városközpont és Kőbánya-Kispest között metrópótló autóbuszok szállítják az utasokat.
Mivel a 3-as metró felújítási munkálatai mellett megkezdődött a pesti alsó rakpart, a Lánchíd és a Blaha Lujza tér felújítása,
valamint több helyütt utakat és autósávokat zártak le, a munkálatok miatt esély sincs a menekülő útvonalak igénybevételére, ugyanis Budapest teljes belső része dugókban áll. Mindezt nehezítette az újabb buszsávok kijelölése és az autósávok elvétele.
Karácsony a közlekedési káoszt érintő kérdésekre általában vádaskodással próbál reagálni, feltéve ha ki mer állni újságírók elé. A főpolgármester azzal mentegetőzött, hogy nyáron a Balaton felé, az M7-es autópályán is dugó van, de azt is megemlítette, hogy ilyen a nagyvárosi élet.
Azt viszont egyértelművé tette, hogy a körúti kerékpársávokat nem akarják megszüntetni, mert ahogy mondták: az a legkihasználtabb kerékpáros útvonal. Mindezzel persze marad a káosz a Nagykörúton.
A teljes budapesti közlekedés összeomlásban döntő szerepe volt annak, hogy Karácsony a főpolgármesteri széket elfoglalva fél évig nem is foglalkozott a Blaha Lujza tér rekonstrukciójának a kérdésével, csak akkor vették újra napirendre, amikor
kiderült, hogy ebben az esetben az egymilliárdos kormányzati támogatást vissza kell fizetniük, majd a határidő egy évvel történő meghosszabbítását kérték a kormánytól.
A főváros gyorsan lebutította a terveket, akkor még 1,3 milliárd forintra becsülték a költségeket a kiinduló négymilliárdhoz képest. A villamosátvezetés kérdése csak idén februárban merült fel egy civil társaság ötlete alapján, majd Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója is felhívta arra a figyelmet, hogy a Blaha Lujza tér felújítását nem lehet befejezni a villamosok vonalának lezárásával, mert az a későbbiekben fontos közlekedési fejlesztéseket akadályozna meg.
Budapest vezetése eddig csupán olyan közlekedéspolitikai döntéseket hozott, amelyekkel a – meg sem kérdezett – szakmai szervezetek sem értettek egyet, sőt már látszódnak a város életére vonatkozó negatív hatások is.
Jelenleg is több közlekedésfejlesztési projekt és felújítás bénítja meg tartósan a fővárost, amelynek oka a szakmaiatlanság mellett az eddigi késlekedés miatti kapkodásban keresendő.
A mostani közlekedési káoszhoz számos előzetes döntés is hozzájárult. A beígért társadalmi párbeszéd nélkül és hatástanulmányok hiányában 2020 tavaszán – a főpolgármester döntése alapján – a város több pontján alakítottak ki kerékpársávokat.
Először a Bartók Béla úton, a Móricz Zsigmond körtér és Tétényi út közötti szakaszon, második lépésként a Tétényi úton a Bartók Béla út és az Etele út között, harmadik lépésként pedig az Üllői úton, a Kálvin tér és a Könyves Kálmán körút között. A biciklisávok felfestése a rossz tapasztalatok után is folytatódott.
A főváros közlekedését dugók bénították meg, illetve baleseti veszélyforrások alakultak ki mind a Nagykörúton, mind az Andrássy úton, abból következően, hogy a továbbiakban kijelölt kerékpársávok közvetlenül a leálló- és parkolósáv mellett futottak.
A belvárosi biciklisávok miatt kialakult dugókban álló kocsisorok ráadásul a károsanyag-kibocsátás mértékét is növelték.
A tarthatatlan helyzet végül kényszerű kompromisszumhoz vezetett: alig öt hónap után a Blaha Lujza tér és a Petőfi híd közötti, a József körutat és a Ferenc körutat jelentő útszakaszon visszaállították a kétszer két sávos autós forgalmi rendet, majd nem sokkal később – 2020 novemberében – az Üllői úton is megszűnt a biciklisáv.
Külön nehézséget okozott az utóbbi esetében a nem megfelelő tájékoztatás mellett az is, hogy alig látható módon buszsávokat alakítottak ki az addigi kerékpársávokon.
A megmaradt vagy elterelt biciklisávok azonban továbbra is nehezítik az autósforgalom mellett a tömegközlekedést is, ami jól mutatja, hogy az átgondolatlan döntés célja leginkább Karácsony „környezettudatos" karakterének építése, nem pedig a város élhetőbbé tétele volt.
Az időben összecsúszó 2021-es felújítási és átépítési munkálatok a nyár eleje óta elviselhetetlen közlekedési káoszt okoznak.
A Lánchíd minimum két és fél évig tartó felújítása, továbbá az idei év végéig tartó egyes munkálatok, azaz a gyalogossétány kialakítása a Pesti rakparton, a Hegyalja út felújítása, a Batthyány tér buszparkolóinak áttelepítése és végül a Blaha Lujza téri felújítás, illetve az aluljáró födémszerkezetének szigetelése (ami a legoptimistább jóslatok szerint is 2022 végéig fog tartani) olyan fő csomópontok lezárását és szűkítését jelentik, amelyek külön-külön is komoly problémát okoznának a közlekedésben.
Az M3-as metróvonal középső szakaszának infrastrukturális felújítása, a metrópótló buszok indítása, továbbá a Margit körúti felújítás miatti sávszűkítés is tovább nehezíti a városban közlekedők életét.
A nyár elejére Budapest autós- és tömegközlekedése annak ellenére megbénult, hogy a főváros utcáin ilyenkor jóval kevesebb autó közlekedik, mint az év más időszakában.
A budapesti közlekedési káoszt csak tovább növelné, hogyha megvalósulna az a terv, ami szerint már 2022-ben el kell kezdeni az elavult dízelautók kitiltását a fővárosból.
Először a védett övezetekben, majd a Nagykörút és a budai körút által határolt területen, végül pedig a fővárosban 2024-ben már csak Euro 4-esnél, 2026-ban pedig csak Euró 5-ösnél jobb besorolású dízelautókkal lehessen közlekedni. A javaslat szerint a helyi lakosok 2022 júliusáig regisztrált autói átmenetileg mentesülnének a korlátozás alól. A főpolgármester pár nappal ezelőtt jelezte, hogy a Fővárosi Közgyűlés még idén dönthet arról, hogy mikor vezetik ki a korszerűtlen besorolású autókat Budapesten.