Az utóbbi hónapokban feltűnően sok a hajléktalan a budapesti parkokban. Tereink, aluljáróink látképéhez mára hozzátartoznak a részegek, a drogosok, a harsány csövescsapatok.
A budapestiek hol a zaklatások miatt bosszankodva, hol pedig együttérzéssel vegyes szomorúsággal nézik a parkokat mostanra teljesen kisajátító hajléktalanokat.
A város romantikus parkjai egyre kevésbé vonzzák a családokat, a szerelmespárokat, az árnyas fák alá beköltözött a mocsok és a kilátástalan nyomorúság. Karácsony Gergelyt mélyen hidegen hagyja Budapest állapota, és talán ennek köszönhetően ismét ellepték a hajléktalanok a fővárosi közterületeket.
Miközben teljesen áldatlan állapotok uralkodnak több budapesti közterületen, addig Karácsony a Gyurcsány-showban szánalmasabbnál szánalmasabb helyzetekbe csöppen. A baloldali főpolgármester mindennapjait a Facebookon tölti, és Gál J. Zoltán segítségével írogatja meg semmitmondó posztjait.
Időközben a frekventált közlekedési csomópontoknál, mint a Corvin negyed, a Blaha Lujza tér, a Keleti pályaudvar, a Nyugati pályaudvar, a Kelenföldi pályaudvar és az Örs vezér tere, a járókelők rendszeresen botlanak a földön fekvő, bódult állapotú emberekbe. A volt SZDSZ-es politikus, Iványi Gábor baloldali lelkész nevével fémjelzett Oltalom Karitatív Egyesület egykori, neve elhallgatását kérő munkatársa elmondta: az éjjeli menedéken éjszakájukat töltő hajléktalanok sírva panaszkodnak az ott dolgozó szociális munkásoknak, hogy teljes testüket csípik az ágyi poloskák.
A gyakran cserélődő, fedél nélküli kuncsaftok miatt a szállókon lehetetlen kiirtani az élősködőket, aminek kellemetlen következménye az is, hogy a BKV-n utazó hajléktalanok terjesztik az élősködőket.
Amennyiben feljutnak egy közlekedési eszközre, újra és újra átfertőzik a járművet. Ezt pedig vagy a hajléktalanok kitiltásával lehetne megelőzni, vagy a járművek üléshuzatainak gyakori vegyszeres tisztításával.
Budapesten Józsefvárosban a legborzasztóbb a helyzet, ahol a helyiek korábban már többször számoltak be kétségbeesve, hogy a Kocsis Máté polgármestersége alatt tapasztalt javulás után a kerület megint kezd a régi, hírhedt „Nyóckerre" hasonlítani.
Gyomorforgató köztéri állapotokról számoltak be Teleki tér és a Blaha Lujza tér környékéről, valamint az Auróra utca vonzáskörzetéből, ahol az utcát elálló csövesek, az elviselhetetlen bűz, a hangoskodó fiatalok és a hozzájuk kapcsolódó utcai vizelés mostanra általános jelenség lett.
Pikó András Józsefvárosában a közterületeket folyamatosan bepiszkító drogosok és hajléktalanok egyre nagyobb problémát jelentenek, az pedig nyílt titok, melyik kapualjban milyen drogot lehet éppen kapni.
Az elmúlt hetekben a legnagyobb vihart az Örs vezér téri banda váltotta ki. Miután a Metropol bemutatta rejtett kamerás felvételét, amelyen vélhetően egy koldusbanda „értekezlete” volt látható, olvasóik levelekkel árasztották el a lapot arról, hogy valóban sok a téren az erőszakosan kolduló ember, akiktől félnek. Ezek után a felvételen látható „banda” kiabálva és fenyegetőzve kereste fel szerkesztőségüket. A rendőrség ezt követő határozott fellépésének köszönhetően a banda befejezte a járókelők vegzálását.
Korábban az is kiderült, hogy a főváros budai oldalán például az Újbuda-központnál lévő bevásárlóközpont és piac környékét lepték el a hajléktalanok és a kéregetők, a Móricz Zsigmond téri villamosmegállókban pedig rendszeresen látni ott alvó embert.
Az újbudaiak közösségi csoportjukban sorozatosan posztolnak a parkokban uralkodó állapotokról: a népszerű Bikás parkban sem ülnek már le szívesen a padokra az ott élők; a Bartók Béla út nyomvonalát ellepték a hajléktalanok, a BAH-csomópontnál lévő zöldfelületen pedig gyakran látni fűben heverésző fedélnélkülieket, akik a jó idő miatt választják a közparkokat a nappali ellátó intézmények szolgáltatása helyett.
Lakossági beszámolók alapján hasonló a helyzet az I. kerületi Vérmező és a Déli pályaudvar környékén, valamint a Széll Kálmán tér közlekedési csomópontjánál és a Széna téren lévő bevásárlóközpont közelében is.
Jól mutatja a hajléktalanproblémához való viszonyát Karácsonynak, ahogyan a Szabolcs utcai hajléktalankórház ügyében viselkedett. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ugyanis 2021. márciusa előtt 9 hónappal, 3 hónappal a tényleges felmondási idő kezdete előtt jelezte neki, hogy a bérleti jogviszony megszűnik. Mager Andrea miniszter levélben emlékeztette Karácsonyt, hogy az MNV 2021 februárban - különös tekintettel a járványhelyzetre és a téli időszakra - felajánlott egy új, április 30-ig tartó bérleti szerződést. Az MNV az általa aláírt szerződést elküldte a fővárosnak, azonban erre az ajánlatra nem érkezett válasz.
Tehát, Karácsony Gergely hónapokig nem tett semmit a hajléktalankórház ügyében sem és megint másokra mutogatott.
Budapesten Tarlós István vezetése alatt már voltak kísérletek a közterületen való életvitelszerű tartózkodás szabályozására, mivel rengeteg lakossági bejelentés érkezett a játszótereken élő, dolgukat a bokorban végző hajléktalanok, és az az aluljárókban tömegével, mocskos matracokon alkalmi szállást kialakító, gyakran saját vizeletükben fekvő emberek miatt.
Ezért a Fővárosi Közgyűlés 2011 áprilisában szabálysértésnek minősítette a "köztér életvitelszerű lakhatás céljára történő használatát", de ezt formai okokra hivatkozva akkor az Alkotmánybíróságon sikerült meghiúsítani.
Az Országgyűlés 2013-ban megszavazta, hogy törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitel-szerűen megvalósuló közterületi tartózkodást. Ugyanakkor célul tűzte ki a hajléktalanok ellátását is.
2018-ban az Országgyűlés újra döntött arról, hogy a hajléktalanokat az utcáról a szállók felé terelje. Tovább szigorították a szabálysértési szankciókat, valamint 9 milliárd forintot különítettek el hajléktalanellátásra. Megállapították, hogy országszerte összesen 9800 éjszakai szálláshelyet tudnak biztosítani, ami mellé további 1600 nyitható meg pluszban, illetve hogy 7600 nappali melegedőt vehetnek igénybe az arra rászorulók. Ezen felül 300 millióval segítették a segélyezésben dolgozó állami és karitatív szervezeteket.