Áder János: Újra kell gondolni a rossz uniós döntéseket

A korábbi Budapesti Víz Világtalálkozókkal szemben a Planet 2021 egy sokkal komplexebb kiállítás és tudományos konferencia lesz a megújult Hungexpón – minderről Áder János köztársasági elnök, a rendezvény fővédnöke beszélt az Origónak adott interjújában.

• Atomerőművek nélkül nem lehet elérni a párizsi klímacélokat - mondta Áder János.
• A köztársasági elnök lesz a fővédnöke a 2021. november 29. - december 5. között tartandó Planet 2021 rendezvénynek.
• Áder János szerint Magyarországon is egyre szélsőségesebb az időjárás.
• Az államfő arról is beszélt, hogy sok kicsi sokra megy, és ha mindig a másikra várunk, akkor soha nem oldódik meg semmi.

Az eddig Budapesten megrendezett három Víz Világtalálkozó után miért nem a negyedik következik? Miért Planet 2021 néven tartanak rendezvényt?

A három Víz Világtalálkozó rendkívül sikeres volt, ezért elkezdtünk azon gondolkodni, hogy a fenyegető vízválság mellett milyen más súlyos kihívások kapcsolhatók a korábbi tematikához. Az ENSZ 17 fenntartható fejlődési célt fogadott el 2015-ben. Ezek közül a hatodik a fenntartható vízgazdálkodás.
A Planet 2021 megszervezésével az volt a célunk, hogy a fenyegető vízválság mellett más problémákat is bemutassunk. És természetesen a megoldásokat is. Az új témák: energiahatékonyság, közlekedés, élelmiszerbiztonság, hulladékgazdálkodás, okos városok.

Áder János: Az Expón pedig most először nemcsak Magyarország, hanem másik három visegrádi ország vállalkozói is lehetőséget kapnak arra, hogy ismertté tegyék innovációikat Forrás: Csudai Sándor/Origo

A felújított Hungexpo területén rendezzük meg a kiállítást, ami jelentősen bővítette a lehetőségeinket.
Így nemcsak tudományos tanácskozás, az innovációkat bemutató kiállítás, hanem közönségprogram is várja a látogatókat. 11 fenntarthatósági célt mutatunk be izgalmas, eddig nem látott módon, a legmodernebb eszközökkel.

Az Expón pedig most először nemcsak Magyarország, hanem másik három visegrádi ország vállalkozói is lehetőséget kapnak arra, hogy ismertté tegyék innovációikat.

Lesznek olyan megoldások, amiket már láthattunk a korábbi Víz Világtalálkozókon, de nagyon sok új ötlettel találkozhatunk majd, és kiállítanak különböző start-upok is.

Mennyire lesz része a Planet 2021-nek, hogy a korábban bemutatkozó cégek, találmányok milyen utat jártak be a korábbi világtalálkozó óta?

Körülbelül 160 kiállító lesz, köztük szép számmal olyanok is, amelyek korábban már bemutatkoztak. Ők nyilván komoly hangsúlyt fektetnek arra, hogy az eddigi eredményeikről beszámoljanak. Ezek közé tartozik az a cég, amelyiknek a terméke az úgynevezett Vízőr: egy folyékony anyag, ami a talajra kijuttatva a csapadékvizet átengedi, míg a párolgást csökkenti, azaz az eddigi mérések alapján a talaj vízmegtartó képességét 30-40 százalékkal javítja. Mindez pedig nagyban segíti a növényeket abban, hogy átvészeljék az aszályt, és jobb terméseredmények szülessenek. Ezt a terméket már több afrikai országban nemcsak kipróbálták, hanem hamarosan gyártják is. Ez az egyik sikertörténet.

Milyen hasonló innovációkat ismerhet meg majd a nagyközönség?

Értelemszerűen most sem idő, sem hely nincs arra, hogy mind a 160 céget bemutassam, de két fontos fejlesztést mindenképpen érdemes kiemelni.

Az egyik a Compocity. Ők úgy készítenek jó minőségű komposztot a korábbi ételmaradékokból és konyhai hulladékból rövid idő alatt egy robot segítségével, megfelelő baktériumkoktél felhasználásával, hogy a hulladékkezelés kellemetlen szaghatásait is kiküszöbölik.

Egy másik fejlesztés a vízhálózatok veszteségét próbálja csökkenteni. Ez nemcsak Magyarországon, hanem a világ minden részén probléma.

A vízhálózat öregedése miatt akár a vezetékes víz 70 százaléka is elfolyhat, ráadásul ahol a víz „kimegy", ott a fertőzés „bejön".

Magyarországon megszoktuk, hogy tiszta víz folyik a csapból, de ez a világ nagy részén nem így van. Sok helyen még forralás után sem lehet fogyasztani a csapvizet. A megoldás: fel kell mérni a vízcsőhálózatot, és ki kell mutatni, hol ment tönkre leginkább. A jó tervezés és logisztika nagyon sok energiát és pénzt spórol meg a vízvezetékek felújítása során.

A magyar gazdaság számára is nagy hasznot hoztak az eddigi Víz Világtalálkozók Forrás: Csudai Sándor/Origo

Készült-e, készül-e összegzés arról, hogy a magyar gazdaságot mennyiben segítik ezek az innovatív termékek?

A korábbi Budapesti Víz Világtalálkozók megrendezésére költött forintok sokszorosan megtérültek a költségvetés számára.

Ön lassan tíz éve beszél a környezet negatív megváltozásának súlyos következményeiről, a víz-és klímaválságról. Mennyire sikerült a közvélemény hozzáállását megváltoztatni?

A különböző felmérésekből az derül ki, hogy az emberek egyre környezettudatosabbak. Azonban, ha úgy merül fel a kérdés, hogy képesek vagyunk-e anyagi áldozatot is hozni a környezet megóvása érdekében, akkor már más a kép. Sokak szerint azzal megoldódik a probléma, ha szelektíven gyűjtjük a hulladékot – de ennél ma már lényegesen többre van szükség.

Bízom benne, hogy a Planet 2021-ben bemutatott termékek és megoldások széleskörű használata révén csökkenhet tevékenységünk környezeti lábnyoma.

Néhány éve a Fővárosi Közgyűléssel, majd pedig a Megyei Jogú Városok Szövetségével állapodtunk meg, hogy csatlakoznak az Under2 mozgalomhoz. Ennek lényege, hogy a csatlakozó települések 2050-re legalább 80 százalékkal csökkentik a szén-dioxid-kibocsátásukat. Időarányosan jól haladnak a városok a teljesítésben. Ez mindenképpen pozitív példa, hiszen nemcsak egy ünnepélyes deklaráció született, de konkrét programok is indultak és indulnak.

Az emberek hozzáállása megváltozhat-e, ha a személyes életükben is megtapasztalják a klíma megváltozását? Ön milyen változásokat tapasztalt az elmúlt években, vagy nem is érzékelhetőek ezek?

Mindenki a saját bőrén érzi a változásokat. Ha egy korombéli embert megkérdezne arról, hogy hallott-e gyerekkorában a szupercelláról vagy éppen látott-e tornádót, akkor nemleges választ kapna. A telek és a nyarak melegebbek lettek, sokkal szélsőségesebb időjárás alakult ki. Korábban ismeretlen fogalom volt a téli aszály.

Nem a csapadék mennyisége változott Magyarországon, hanem az időbeli eloszlása és az intenzitása alakult át.

A Kárpát-medence Európa egyik legsérülékenyebb része, és sokkal drámaibb hatása lesz itt a klímaváltozásnak, mint a kontinens más részein.

Áder János: Mindenki a saját bőrén érzi a változásokat Forrás: Csudai Sándor/Origo

Amikor aláírta a Párizsi Megállapodást, az akkor elhangzott beszédében a meg nem született unokája kérdéseit tette fel, aminek a lényege dióhéjban az volt, hogy mi még tehettünk volna a klímaváltozás káros hatásai ellen – de nem tettük meg, nem azt a Földet hagytuk örökül, amit mi kaptunk a nagyszüleinktől. Azóta megszületett az első unokája – még mindig érvényesek a kérdések? Mennyiben lesznek a fiatalok a középpontjai a Planet 2021-nek?

Amikor szemléletváltozásról beszélünk, akkor egyértelműen a fiatalokra irányul a figyelem. Az Expón kialakított „Jövő Hősei" kiállítótér nemcsak játékos formában jeleníti meg a környezetvédelem fontosságát, hanem tudományos ismereteket is ad. Csak úgy lehet majd egy teremből továbbjutni, ha a fiatalok jó válaszokat adnak különféle kérdésekre.

A Kék Bolygó Alapítvány elkészített egy Zöld Föld című tankönyvet az első két középiskolai évfolyam számára. Hamarosan elkészül a következő két évfolyamnak szánt tankönyv is. A fő cél, hogy ez választható tantárgy, később pedig választható érettségi tárgy lehessen a középiskolákban.

A Planet 2021 gyakorolhat bármilyen hatást azon országokra, akik a szennyezésért igazán felelősek?

Természetesen, ha Magyarország minden problémáját önmaga megoldaná, akkor is velünk maradnak a globális klímaváltozás negatív hatásai. De sok kicsi sokra megy, és ha mindig a másikra várunk, akkor soha nem oldódik meg semmi. Ahogyan nekünk a saját portánk előtt kell söprögetnünk, úgy az amerikaiaknak és a kínaiaknak is. Ha mindenki hasonló módon áll a probléma megoldásához, akkor egyre közelebb jutunk a sikerhez.

A Planet 2021 nemcsak a problémákról beszél, hanem megoldásokat is kínál. Ilyen például a már említett Vízőr-program is. Ha a Vízőr Ghánában és Kenyában jól vizsgázott, akkor Kínában és az Egyesült Államokban is felkeltheti az érdeklődést.

Hiszek benne, hogy a jó termékekre lesz kereslet.

"Egyszerre kivezetni a szenet és az atomot, miközben nem tudjuk megoldani a szél- és napenergia-tárolási gondokat, szinte biztosan energiaellátási problémákhoz vezet" Forrás: Csudai Sándor/Origo

Mennyiben segítheti a fenntartható gazdaság és környezet létrejöttét a napjainkban kibontakozó energiaválság?

Az, ami most a szemünk láttára zajlik, a következő években is meghatározza az életünket. A legfőbb kérdés, hogy a korábbi rossz uniós döntéseket hogyan lehet újragondolni. Ha továbbra is érvényesnek tekintjük azt a célt, hogy 2050-re az Európai Unió klímasemleges legyen, akkor az energiafelhasználásban el kell érni, hogy csak annyi üvegházhatású gázt bocsássunk ki, amennyit a természet el tud nyelni. Sok uniós ország azonban 1990-hez képest növelte a szén-dioxid-kibocsátását.
Tény, hogy az energiatermelésben egyelőre a földgázról nem lehet lemondani.

Ha a szenet ki akarjuk vezetni, és a napenergiát és a szélenergiát nagyobb mértékben akarjuk használni, akkor két műszaki feltételt is biztosítani kell: egyrészt az egész hálózati rendszert át kell alakítani – hiszen nem egy stabil energiaellátási rendszerről beszélünk –, másrészt meg kell oldani a fölösleges szél- és napenergia hosszú távú tárolását.

Egyszerre kivezetni a szenet és az atomot, miközben nem tudjuk megoldani a szél- és napenergia-tárolási gondokat, szinte biztosan energiaellátási problémákhoz vezet – ezt tapasztaljuk most. Újra kell gondolni az atomenergia használatát, mivel egyre bizonyosabb, hogy atomerőművek nélkül nem lehet elérni a párizsi klímacélokat.